2022. Május 24. Kedd Eszter napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - Hortobágy A hét képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki KicsodaEmlékek, történetek... Fotoalbum

Ez a nap a gyereké
2022-05-24 07:28:49

2022. május 29-én a berekfürdői Móricz Zsigmond utcai játszótéren Gyereknap veszi kezdetét!

Háromföldi Ki Kicsoda

2020-10-24 15:21:51

Dr. Kapusi Imre 1941. március 4-én született Hosszúpályiban. Általános iskolás korában a nagyapjával sokat járt az erdőre kirándulni. Akkor találkozott először egy igazi erdésszel, aki erdészruhában volt, vállán a puskája, és hintóval közlekedett. Ez annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, ő is erdész lesz.
Az általános iskola befejezése után a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanult, 1960-ban érettségizett. 1961-ben vették fel a Soproni Erdőmérnöki Főiskolára, ahol 1966-ban diplomázott. Az egyetem elvégzése után a Hajdúsági Állami Erdőgazdasághoz került, a Berettyóújfalui Erdészethez nevezték ki műszaki vezetőnek.

1968-ban áthelyezték az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomására.
1981-ben a nyírségi akáctermesztés fejlesztéséből doktorált. 1982-ben lett az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomásának igazgatója. 1990-ben ismerkedett meg a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány kelet-magyarországi képviselőjével, akivel az állomás telephelyén építettek egy állandó gyermektábort. Ez volt az első erdei iskola Kelet-Magyarországon.
A hagyományos kutatási feladatok mellett erdei túrizmussal is foglalkozott, rendezvényeket szervezett, különféle bizottságokat fogadott. Püspökladány város lakói számára megnyitotta az ERTI püspökladányi arborétumát, kilátót, víztározót, teniszpályát, sétáló utakat épített. A 407 hektáros püspökladányi szikkísérleti erdőkomplexum kezelését is átvette az erdőgazdaságtól. 1994. október 23-án Püspökladány város önkormányzatától „Pro Urbe” díjat kapott.
1968 és 1995 között tizenöt nemes nyár, három fehér fűz, egy szil fajta előállításában vett részt.
1995-ben egyéni vállalkozó (magánnemesítő) lett. Még 1982-ben a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Vállalati Kutató Fejlesztő Csoportja külső munkatársaként, összeállított magának egy akácnemesítői programot, ami a majdani akác energetikai faültetvények biológiai alapjainak fejlesztését célozta. Fő tevékenységként ennek a programnak a megvalósításán dolgozott, gyűjtögette a nemesítői alapanyagokat (20 alföldi csemetekertben 7 évig válogatta a kiugróan jó növekedésű akác csemetéket). A válogatott csemeték felhasználásával 12 községhatárban 40 ha utódvizsgálati kísérletet létesített, az utódvizsgálatok keretében törzsfákat szelektált. Ezeket törzskönyvezte és 1997-ben az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézettel is nyilvántartásba vetette. A szelektált törzsfáiról magot gyűjtött, a magból csemetéket nevelt és újabb utódvizsgálati kísérleteket létesített. Egyéni vállalkozóként százhuszonöt akác törzsfát, százegy törzsfanemzedéket, és nyolcvanegy törzsfa klónt állított elő. A legújabb magyar „TURBÓ” és „TURBÓ OBELISK” akác fajták is az ő nemesítői alapanyagaiból származnak.
2000-ben saját csemetekertet is létesített, ahol szuper elit termesztési fokozatú, vizsgált kategóriájú akác csemetéket nevelt. A csemetekertjéből kikerült szaporítóanyagok felhasználásával 12 akác plantázs létesült Magyarországon. A nemesítői munka keretében előállított törzsfa klónok (plantázs komponensek) túlnyomó része a Tibolddaróci Kapusi Kertben lett archiválva. A klónarchívum 43 akác törzsfa (genotípus) EU által is támogatott ex situ génmegőrző helyeként működik.
Dr. Kapusi Imre akác plantázsai általában 30-40 klónosak, de van kétklónos plantázsa is (kétklónos akác plantázst rajta kívül még nem alapított senki). A szelektált törzsfái szaporítási, hasznosítási jogát 2006-ban eladta a Silvanus Csoportnak.
1995-ben a Kecskeméti Szaporítóanyag Központ felkérésére fehér nyár, madárcseresznye, vadkörte, kései meggy törzsfákat szelektált. Közreműködött a szelektált törzsfák szaporításában is. 1996- 97-ben, a FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat kérésére akác gyökereztetési kísérleteket folytatott tőzeg alapú talajkeverékekkel. 1997-ben a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat kérésére felmérte az általuk kezelt kocsányos tölgyesek állapotát. A 10 éven belül vágáséretté váló tölgy állományokra készített egy szerkezetátalakítási programot, amit a Debreceni Erdőfelügyelőséggel is sikerült elfogadtatni. Hajdúhadházon az erdőbirtokossági társulatok segítségével kiépített egy minden igényt kielégítő akáctermesztési bemutató területet, ahol a Keresztesi-féle akác fajtákat, és az ő törzsfáit, törzsfanemzedékeit, törzsfaklónjait üzemi méretekben lehet tanulmányozni. 1996-ban volt Magyarországon egy nemzetközi nyárfa kongresszus, aminek a keretében ezt a területet is bemutatták.
1996-ban Tibolddaróc határában vásárolt 7,1 ha felhagyott szőlőt, aminek a helyén 2000. tavaszán szárazságtűrő fafajokból, erdei gyümölcsökből, fás szárú gyógynövényekből álló élőfagyűjteményt (arborétumot) létesített. 2001-ben ment nyugdíjba.
2002-ben telepített magának Kácson 1,4 ha akác energiaerdőt. Ez a legidősebb üzemi akác energetikai faültetvény Magyarországon. Már évek óta használja, az ültetvény egy teljes háztartás energetikai szükségletét fedezi.
A klímaváltozással kapcsolatos problémákkal nyugdíjasként kezdett foglalkozni. A 7,1 ha-os tibolddaróci élőfagyűjteményében szárazságtűrő fafajokat, erdei gyümölcsöket és fás szárú gyógynövényeket nemesít. A gyűjteményében végzett munka kulcs szavai: génmegőrzés, biodiverzitás, genetikai változatosság, szaporodó képesség, szárazságtűrő képesség, társulási készség, haszonvételi lehetőség. A munka legfontosabb célkitűzése: a klímaváltozás miatt szélsőségesen szárazzá váló termőhelyek és a felnyíló erdők fásítási biológiai alapjainak fejlesztése. A gyűjteményben 12 erdei fafaj EU-által támogatott génmegőrzése is folyik, NÉBIH felügyelettel.
2000 óta bejegyzett erdőgazdálkodó. Kács és Tibolddaróc határában van 10,5 ha erdeje. A kácsi lakóháza körül is van egy gyűjteményes kertje. Abban őrzi az általa legnagyobbnak tartott hazai dísznövénynemesítő, Dr. Barabits Elemér majdnem teljes életművét. Tiszteletbeli elnöke a Kácsi Hagyományőrző Egyesületnek. Oktatója a Kácsi Örs Vezér Erdei Iskolának. Tagja az Arborétumok és Botanikus Kertek Országos Szövetségének.
Háromszor volt az Erdészeti Tudományos Intézet kiváló dolgozója és kétszer kapott kitüntetést. Több mint 40 publikációja jelent meg alföldfásítási, termőhelyfeltárási, nyárfatermesztési és akáctermesztési témakörökben.
2020. augusztus 20-án a földművelésügyi miniszter Dr. Kapusi Imrének Fleischmann Rudolf Díjat adományozott. (Írta: Horváth Sándor)


2020-08-02 09:07:24

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus. Karcagon született, pszichológiai diplomáját az ELTE-n szerezte. Dolgozott a karcagi Kátai Gábor Kórházban is és ebben az időben sokszor szerepelt a helyi Mediátor Tv-ben. Rendszeresen tart előadásokat, a közösségi médiában kilencvenezer követője van. Fő kutatási területe a generációk által átörökített traumák és fájdalmak működése és kezelése. 2018-ban jelent meg ebben a témában írt könyve, melynek címe Örökölt sors.


2020-05-09 14:50:48

Ferenczy Zsolt képzőművész (1970, Berettyóújfalu) Az MKE festő szakán végzett 2000-ben, mestere Tölg-Molnár Zoltán volt. Ugyanitt 2008-ban DLA-fokozatot szerzett, 2019-ben habilitált. Jelenleg az egri EKE Vizuális Művészeti Intézetének egyetemi docense. Elsősorban festményeket, rajzokat és installációkat készít. Egyéni tárlatait 2010 és 2017 között Budapesten és Debrecenben mutatta be. Fontosabb díjai: Herman Ottó Múzeum díja (2018), Budapest Galéria bécsi alkotói ösztöndíja (2011), Római Magyar Akadémia ösztöndíja (2007), FKSE-díj (2006), Barcsay-díj (2006), Glatz Oszkár-díj (2000), Amadeus alkotói ösztöndíj (1999). Művei megtalálhatók a Luciano Benetton Gyűjteményben, a St. Gallen Városi Gyűjteményben, az indiai Vyom Art Centerben, a debreceni MODEM-ben és a Déri Múzeumban, valamint a Miskolci Galéria és Művészeti Múzeumban.

Fekvő varjú, 2019
tus, akril, dobozkarton ...


2020-03-11 09:58:25

Nyéki Imre sportoló Szerepi földműves család második gyermekekét született 1928-ban. Az elemi iskolát Szerepen végezte, és már itthon megtanult úszni a két nagy vályogvető gödör vizében, bár focizni is nagyon szeretett. 15 évesen felkerült Budapestre, ahol előbb napszámosként dolgozott, és vasárnapon-
ként eljárt a „Csaszi”-ba, az ingyen uszodába. Itt figyelt fel rá egy edző, aki bátorította, nevelte, elindította a versenysport felé. Már 1945-ben megismerik a nevét a budapesti, majd országos versenyek alkalmával. Közben tanul, dolgozik és naponta kétszer edz, hogy eredményes sportoló lehessen.
A kemény edzésnek, kitartásnak, lemondásnak köszönhetően egyre jobbak az eredményei.
Aktív sportolóként bejárta egész Európát, nevét és eredményeit mindenütt ismerték. Úszónak
éppen olyan híres, mint Puskás Öcsi labdarúgónak – írják róla a korabeli újságok. Barátai is
sportolók: Székely Éva, Csikány József. A nagy karrier nem tette feledékennyé: rendszeresen
hazajárt Szerepre a szüleihez, ha tehette, itthon pihent. 1950-ben megnősült, egy év múlva
megszületett egyetlen gyermeke: Judit. Az aktív sportolást 1958-ban hagyta abba, és a
vendéglátásban-kereskedelemben dolgozott. Magánéletének nagy tragédiája volt, hogy lánya
egy autóbalesetben elhunyt.
Szülei is elköltöztek Szerepről, így csak egy-egy lakodalom vagy temetés alkalmával jött újra
haza. 1988-ban ment nyugdíjba és a megszaporodott szabadidő újra az úszás felé irányította.
Az olimpiai ezüst, a 9 világbajnoki, a 4 európai arany, a 30 magyar bajnoki győztese szenior
úszóként újra edz, és versenyekre készül.
Szeniorként 12 nemzetközi versenyen vett részt, ezek nagy részét meg is nyerte. A „Magyarország örökös úszóbajnoka” cím büszke viselője 1995-ben hunyt el. Halála után a Budapesten lévő Kondorosi úti uszoda – Dr. Csikány József, „Magyarország örökös úszóbajnoka”, egyben Nyéki Imre jó barátja és sporttársa javaslatára – 1997-től Nyéki Imre nevét viseli és nemzetközi senior úszóversenyt rendeznek emlékére. Szerep község díszpolgára. (Forrás: szerep.hu)


2019-12-20 08:08:46

Parti József szűcsmester 1925. február 11-én született Nagyrábén. Öt testvérével együtt parasztcsaládban nőtt fel, és már egészen fiatalon, nyolcéves korában, édesapja irányítása alatt megismerkedett a nyúl- és a báránybőr kikészítésével. A rábéi elemi iskola után, 1937-ben, Hódmezővásárhelyre szegődött szűcsinasnak.  Tehetségét mutatja, hogy másodéves az ottani mesterével, Teleki Béla szűcsmesterrel együtt elkészített hímzett subája a lipcsei kiállításon (1938) aranyérmet nyert. Eztán a szűcs-segéd évek következtek: 1942-ben Kunszentmártonba került, ahol több mester mellett is segéd volt, egészen 1946 novemberéig. Ekkor tette le mestervizsgáját, 21 évesen, a szegedi Ipari Kamaránál. 1948-ban Nagyrábén váltotta ki az ipart, itt dolgozott 1953-ig.
Ezt követően Budapestre került, majd a forradalom után ismét Kunszentmártonba, ahol iparosként dolgozott. 1968-tól készítettek műhelyében hímzett subákat, irhakabátokat, mellényeket: kunsági, bihari motívumokkal, saját ötletekkel gazdagítva a díszítést. Országszerte híressé és elismertté vált: az 1968-as téli olimpián a magyar csapat az ő üzemében készített fehér bundában jelent meg.
Számtalan elismerés, díj kísérte munkáját. A Pécsi Bőripari Kiállításon 1978-ban aranyérmet nyert. 1980-ban megkapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját. 1985-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát adták át neki.

 1996. szeptember 2-án halt meg Kunszentmártonban. Az általa alapított üzemet Parti Szőrme Kft. néven ma unokája működteti tovább. Parti József munkássága, és az általa alapított üzem része a magyar örökségnek, múzeum őrzi Kunszentmártonban az emlékét. Ízig-vérig Nagyrábéiként meghódította mesterségével és szaktudásával a nagyvilágot. Legyünk rá büszkék, büszkébbek! (Írta: Balogh Gyula)


2019-06-05 17:36:19

Soós Imre (1930. február 12. – Budapest, 1957. június 20.) Jászai Mari-díjas magyar színész.
Balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossága[2] vetett véget színészi pályafutásának. Felesége, dr. Perjési Hedvig orvosnő, akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben, ugyanaznap távozott az élők sorából.


2019-05-28 15:34:51

Miskolci Nagy András (?-1612) Báthory Gábor erdélyi fejdelem bizalmasa, tanácsosa, „mezei” hadainak generálisa, Bajom várának kapitánya, a második hajdúfelkelés vezetője, a Bocskai által letelepített hajdúk főkapitánya. Kiemelkedő, a bajomi népi emlékezetben legendásként élő várkapitány. Vezetése alatt éli a hajdúság virágkorát, válik országos jelentőségű hadi és politikai tényezővé.
Győrfi Lajos szobrászművész által bronzból elkészített mellszobrának avatására (a képen) 2008-ban került sor a biharnagybajomi református templom kertjében.

(forrás: www.biharnagybajom.hu/ertektar)


2019-05-14 19:45:53

Schell Judit színésznő Debrecenben született 1973. április 16–án. Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1995-ben végezte el Kapás Dezső és Horvai István osztályában. A főiskola után a Radnóti Miklós Színház művészeként kezdte a pályát, ahol 8 évet töltött el. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 2012 óta a Thália Színház tagja, 2018-tól a színház művészeti vezetője. (Bővebben:www.schelljudit.hu)


2019-04-29 15:24:46

Váradi Szabolcs segédrendező, rendező 1970. február 5-én született, Karcagon. Szakmai életútjáról idézzük őt: "Az amatőr színház (Yorick KHT) irányából harmadszorra felvettek a főiskolára. Közben egy évad a kecskeméti Katona József Színházban. Marton László színészosztályából kirostálódva kerültem Kaposvárra 1994-ben, mint segédrendező. Azóta itt.
Fontosabb munkáim:
"...nyáron napszám, a NASA-nál vagyok n-dimenziós feketelyuk elemző, ami akad kérem"
'94 óta rengeteg rendező mellett a szakmány csiszolása, a napi rutin idegörleményébe szórva.

Ezek mellett néha megtalálnak apró-cseprő rímbeszedendő színdarab-korrekciókkal. Néhány éve Varga István mélybedobott az újságírás sötétverem kútvízébe, annak unoka-hozadéka egy honlap tartalmi szerkesztése.

Én magam több rendezésen vagyok túl. Az első 2000–ben az általam íródott „Lúdas Matyi” volt. Ezt követte 2003–ban a „Rosencrantz és Guildenstern halott” című Tom Stoppard mű a stúdióban. 2005-ben a „Bűvös erdő”-t, 2006-ban a „Hókirálynő”-t, 2012 "Holnemvoltfa" c. darabot, 2015 "A sötétben látó tündér"-t és 2019-ben újra a „Hókirálynő”-t rendezhettem meg.

Ezek mellett írással is foglalkozom. Jelentem meg már verseimmel pl. az ÉS-ben, valamint írtam dalszövegeket mesedarabokhoz: (Karaván Művészeti Alapítvány előadásai) „A kisfiú és az oroszlánok”, „Kis mukk története”,  "A pokoli puncs-pancs" a budapesti Pinceszínházban. Együtt írtam Znamenák Istvánnal az általa rendezett „’56 szilánkjai Kaposváron” című ’56-os film forgatókönyvét. Mikor írok az, elődöm (Várady Szabolcs) tisztelete okán Váradi R. Szabolcsként jegyeztetem magam."


2019-02-04 11:32:48

Szűcs Sándor etnográfus, író, múzeumigazgató, a Sárrét tudósa. 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, kisnemesi családban. Elemi iskoláit Bajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben tanult a kereskedelmi középiskolában, később különbözetivel letette a gimnáziumi érettségit is, majd beiratkozott a debreceni tudományegyetemre, ahol elvégezte a földrajz-történelem szakot. Tanulmányait 1930-ban fejezte be.
1930-1935 között a debreceni Egyetemi Földrajzi Intézetében Milleker Rezső professzor mellett volt gyakornok. Az 1930-as években megismerkedett Györffy Istvánnal is, kihez élete végéig szoros kapcsolat fűzte.
1946-1949 között ő szervezte meg a Sárréti Népfőiskolát, melynek igazgatója is lett Bihartordán, annak megszűnése után pedig a szülői háznál gazdálkodott.
1952-től 1963-ig, nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója lett.
Nyugdíjas éveit szülőfalujában töltötte.
1982. augusztus 2-án Debrecenben érte a halál.
A "három föld" - Sárrét, Kunság, és a Hajdúság - krónikása, az Alföld régi életformáinak (különösen a pásztorok és a pákászok életének), hiedelmeinek néprajzi megörökítője volt.
Gyűjtéseit pályakezdésekor tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre.
Első fontosabb tanulmánya 1933-ban a Debreceni Szemlében jelent meg "A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten" címen.
Később szemléletet váltva gyűjtött anyagát irodalmi igényű, az egyszerű olvasó számára is élvezetet nyújtó apró történetekké formálta.

Főbb művei

    A régi Sárrét világa (Budapest, 1942)
    Pusztai krónika. Rajzok a régi Alföld életéből (Budapest, 1946)
    Pusztai szabadok (Budapest, 1957)
    Békési históriák (Gyula, 1959)
    Szól a duda, verbuválnak (Budapest, 1962)
    Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek (Budapest, 1969)
    Régi magyar vízivilág (Budapest, 1977)
    Tudományos disputa (Békéscsaba, 1980)


Oldal : 1234567891011


A J Á N L Ó


www.facebook.com/mazacskakeramia


S E G Í T S É G

kormany.hu

karitasz.hu

www.baptist.hu

reformatus.hu

www.maltai.hu

segelyszervezet.hu


Dedikáltan: rudankonyv@gmail.com 
A shopból, ahol sok minden van: rudanjoe.hmusic.hu 


Madarásszunk együtt

Madársuli 2022

www.facebook.com/madarsuli.foldes


www.facebook.com/palettamuhely


www.facebook.com/Illatviaszgyertya



www.mediaunio.hu


FUSZEKLI 

www.facebook.com/Fuszekli 


Dorinette Műhelye

www.facebook.com/Dorine


talita.hu