2018. November 18. Vasárnap Jenő napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - HortobágyA nap képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki Kicsoda Asszonyok írják Fotoalbum

A kunság követe
2018-11-18 17:28:06

Dr. Bartha Júlia Keleti örökség a Nagykunságban című könyvének bemutatója lesz 2018. november 28-án 16:30-kor Karcagon

Háromföldi Ki Kicsoda

2017-04-01 10:14:40

Demetrovics János (Püspökladány, 1946. szeptember 27. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák.
Életpályája: 1965-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. Itt szerzett matematikusdiplomát 1970-ben. Ennek megszerzése után az MTA Számítástechnikai Kutatóintézet (1973-tól MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, MTA SZTAKI) tudományos munkatársaként kapott állást. 1974-ben főmunkatársi beosztásba került. Közben 1973-ig Moszkvában volt levelező aspiráns. 1976-ban a kutatóintézet informatikai osztály és kutatólaboratórium főosztályvezetőjévé nevezték ki, hat évre rá tudományos tanácsadói beosztásba került. Kutatóintézeti állása mellett egyetemeken tanít: 1976-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai Intézetében kapott egyetemi docensi kinevezést. Itt 1981-ig tanított, amikor is átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának általános számítástudományi tanszékére, ahol egyetemi tanári beosztásba került. 1995-ben az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetébe kihelyezett információtudományi tanszék vezetésével bízták meg, emellett az ELTE Informatikai Karának információs rendszerek tanszékén és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán is tanít. 1974-ben Moszkvában védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1981-ben Budapesten akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának, az Informatikai és Számítás-tudományi Bizottságnak lett tagja, utóbbinak több éven át elnöke volt. 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. Szintén 1995-ben lett az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tagja (a kétezres évek közepéig). Emellett az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottságba és a Könyvtári Bizottságba is bekerült. Számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja: Acta Cybernetica, Computers and Artificial Intelligence, Alkalmazott Matematikai Lapok (itt főszerkesztő-helyettes is) és Acta Mathematica Hungarica. Rövid közéleti kitérője is volt: 1993 és 1997 között a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviseletében a rövid ideig működő Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselője volt.
Munkássága: Fő kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek, az algoritmuselmélet és a többértékű logikák. Az adatbázis-kezelés területén a relációs adatbázisok problémait kutatja algebrai, logikai, kombinatorikai és diszkrét matematikai módszerekkel. Az algoritmuselmélet területén a többértékű logikák strukturális (szerkezeti) problémáit, többértékű logikák funkcionális teljességét és az informatikai alkalmazások problémáit kutatja. A relációs adatmodelleknél a tervezéssel foglalkozik, itt a funkcionális függőségek, a relációs sémák szétvágása és az általános függőségek kérdéseit vizsgálja. A számítástudomány és az információs tudomány magyarországi továbbfejlesztésének jelentős alakja. Több mint száznegyven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből tíz könyv, illetve könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven publikálja.
Családja: 1970-ben nősült, felesége Lantos Katalin (1947) matematikus, a matematikai tudományok kandidátusa. Házasságukból két fiú- és egy leánygyermek született. Legidősebb gyermeke, Demetrovics Zsolt (1971) addiktológus, PhD, habilitált egyetemi docens, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének igazgatója és az Addiktológiai Tanszéki Szakcsoport vezetője, másik fia Demetrovics László (1976) szociológus, míg harmadik gyermeke Judit (1980) orvos.
Díjai, elismerései: Grünwald Géza-díj (1973),Benedikt Ottó-díj (MTA SZTAKI, 1982), Akadémiai Díj (1984),     Kalmár László-díj (1990), Széchenyi-díj (megosztva, 2005), Nívódíj (Akadémiai Kiadó, 2005), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010), Vietnami Tudományos Akadémia díszdoktori címe (2010)(forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Demetrovics)


2017-02-28 08:48:48

Bay Gyula színész-író (Nagyrábé, 1926. márc. 19.– Budapest. 1994.nov. 30) Miután diplomát szerzett a Színiakadémián 1948-ban debütál színpadon. Játszott 1948–1952 között a Szegedi Nemzeti, a Budapesti Nemzeti, a Miskolci Nemzeti és a Pécsi Nemzeti Színházban. 1953-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz, 1957-ben a fővárosban a Petőfi, ill. a Jókai Színházhoz szerződött. 1960-tól 1986-ig a Madách Színház tagja volt. Legkiemelkedőbb alakítása Petúr bán volt a Bánk bán c. drámában. Pályáját bonvivánként kezdte, majd karakterszínészként vált ismertté. Színházi rendezőként is bemutatkozott. Nyugalomba vonulása után előadóművészként lépett a közönség elé, miközben ismét verseket, elbeszéléseket írt, melyek főleg az Ezredvég c. folyóiratban jelentek meg. Egy tanulmányából tudható, hogy négy regényt írt, de önálló könyv alakban csak egy regénye és két drámája jelent meg. Könyvterjedelmű színházi írásai sem találtak kiadóra. Írói munkásságának legszebb műve Nőj nagyra fiam (1989)


2017-02-13 11:20:27

Mészáros István Jászai Mari-díjas színművész(Karcag, 1966. szept. 17.–) 1985-ben Szolnokon kezdte a pályát, 1990–1991 között Párizsban a Theatre Jel-ben játszott, 1991-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja újra, majd 1993 –ban a Művész Színház, 1995 –től újra a szolnoki Szigligeti Színház és 2002-ben a Nemzeti Színház tagja. Hogy hogyan lett színész, ezt ő maga mondja el:
- A szentesi gimnáziummal elmentünk egy fesztiválra, ahol az akkori szolnoki főrendező, Paál István volt a zsűri elnöke. Ő szólt, hogyha nem vesznek fel a főiskolára, szívesen lát Szolnokon. Nagyon rendesek voltak, mert csak a harmadik rostán estem ki, de megvártak a szerződéssel. Egy gyerekdarabban léptem először színpadra, Pulchert játszottam, ami csak azért érdekes, mert ez a név aztán rám ragadt. (blogszolnok.hu) Vígjátéki, ill. groteszk figurák alakítója. Egy idő óta azonban nem csak a színpadon lehet találkozni vele, hanem mint szerző is megjelenik. 2007-ben Szarkaláb címmel egy gyermekdarabját játszották Szonokon, amivel egyébként díjat is nyert. A 2012-ben a Szín-Műhelyben bemutatott kamaradarabjáról a következőket olvashatjuk a színház honlapján: "Noha számos jelenete ijesztõen realista, összességében inkább filozofikus, gondolatébresztõ színdarabot írt Mészáros István, a Szigligeti Színház hosszú évek óta népszerű színművésze, Lift címmel. Fanyar játékstílusát ismerve bizonyára senkit nem lep meg, hogy Mészáros színművét gyilkos humor járja át, amely jótékonyan oldja a játék során folyamatosan fokozódó feszültséget. 2011-ben pedig megjelenik első könyve, mely egy kitalált, amerikai városban játszódik. Az első kötetes szerző nem más, mint a Szolnokon sokak által Pulcherként emlegetett Mészáros István, a Szigligeti Színház művésze.


2017-02-01 09:06:24

__szab__.jpgÓszabó István költő 1952. április 23. (Balmazújváros) Életem egyetlen,- írja magáról Ószabó István - mindent eldöntő szerencséje talán, hogy oda születtem, ahol gyermekkorom eltelt: ez a Duna keleti partja felőli kis ország, az alföldi sík; ebből is szülőföldemhez, a Hortobágyhoz köt minden. Mintha csak ennyi volna Magyarország: gyarmat a hazán belül; közepetájt a Tisza folyik. A fehér szikföld, a Puszta: – idejétmúlt, (anakronizmus, mondhatják). Számomra, maga a jelenidejű túlvilág. Visszatértem, megkerestem a tisztást, a régi áldozóhelyet, amit még nem foglaltak le, hogy ott templomot, zárdát emeljenek. Vissza, hogy jelképesen, valahol bennem, szavaimban, újra keremetnek tekintsem; s e keremetben fölhangzó „háladaloknak” verseimet. Irodalmi folyóiratban Ratkó József előszavával jelentek meg első versei 1972-ben. Juhász Ferenc írta róla: „Ószabó István, mint a népmese harmata lángol és fénylik ifjúsága gyönyörében. Az édes, édes hazát keresi mindig, hogy ott énekeljen zengő tisztasággal az anyanyelv és az anyaföld szívének magzathordozó húsában, a Kivágyódás Magzataként.” A TORONYKALAPOS FIÚ című első könyve 1982-ben jelent meg. A Partium irodalmi, művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. Volt Debrecen város művészeti ösztöndíjasa. Kétszer kapott Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. 1989-ben elsőként kapta meg a Kelet-magyarországi unitárius szórvány alkotói által alapított Balázs Ferenc-díjat. Költeményei Megsiratott versek címmel jelentek meg legutóbb a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában. 2016-ban Az Istenem, Istenem kél a nap c. művében látszólag műfajt váltott. Elsősorban életrajzi elemekből álló írását (mely része egyhosszabb műnek) úgy színezi át a költészet, hogy miközben ugyanazmarad, mégis más lesz. Spirituális valóság. Lelki önéletrajz. Talán lírai vallomás-regény ez. Ámenda. Az önéletírás szívhangjai. Debrecenben él.
Művei:
Anyagyász  (kiadatlan első kötet)
A toronykalapos fiú /1982
A vak géniusz /1985
Résztvevők  /199o
Pusztavég   /1996
Mentem alkonyégtájt   /1997
Kegyes monarcha  (monodráma) 1997
Állok szülőföldemen   /2003
Déva felé  (monodráma)  2004
Jászolnak, bölcsőnek  (karácsonyi versek) /2008
A hold koporsóját viszem  (próza)
Megsiratott versek
Istenem, Istenem kél a nap (2016)

2017-01-25 20:21:33

dobson_tibor.jpgDobson Tibor dandártábornok 1959.április 19-én, Karcagon született. Nős, két gyermek édesapja. 1981-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Tábori tüzér (pedagógia) Szakán,1994-ben az ELTE-BTK Pedagógiai Szakán,2002-ben pedig a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Kommunikáció Szakán szerzett diplomát. Az elmúlt három évtizedben számos hazai és külföldi szakmai tanfolyamot is elvégzett. 1981 és 1989 között katonaként parancsnoki, majd főiskolai oktatói beosztást töltött be. 1989-től a fővárosban különböző tűzoltósági, polgári védelmi, katasztrófavédelmi parancsnoki, illetve vezetői posztokat látott el. 1996 és 2008 között a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságára, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságára nevezték ki fontos vezetői tisztségekbe, egyben e szervezetek szóvivője is volt. 2009. augusztus 1-től a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság kommunikációs és jogi főosztály vezetője, 2010. június 4-től pedig tűzoltási és mentési parancsnokhelyettes volt. 2010. október 15-től a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hivatalának vezetője. Dobson Tibor dandártábornok 2012 -től  a katasztrófavédelem, a rendőrség, a szakszolgálatok, a vámőrség és a büntetés-végrehajtás személyi állományából álló, az Országgyűlés által tavaly létrehozott Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) 50 fős közgyűlésének elnöke lett. Szakmai munkája, szolgálata mellett kezdettől fogva végez karitatív tevékenységet – többek között alapítója volt az 1990-es évek elején a Magyar Vöröskereszt kiváló önkéntes speciális kutató-mentő egységeinek. Kitüntetései:    HSZÉ bronz, illetve ezüst fokozat (1984, 1989), BM Dísztőr (2002), Pest Megye Katasztrófavédelméért Díj (2003), MTI Év szóvivője (2006),  BM Szent Flórián Érdemjel (2006),  Pest Megye Katasztrófavédelméért Díj (2007), Rendészeti Kommunikációért Díj (2009).

2017-01-17 12:36:49

Domokos_Lajos_portr__2.jpgKabai Domokos Lajos (1951. Kaba) újságiró, média szakember  "Az emberben nem csupán a saját tudása testesül meg, hanem azoké is, akik valaha tanították, és segítőkészen dolgoztak együtt vele"Már kabai általános iskolás korában novellákkal próbálkozott. Másodikos debreceni gimnazista, amikor másodmagával „elintézi” hogy a Hajdú-bihari Naplóban saját rovatuk legyen a diákoknak. Két év múlva a lap újságíró gyakornokként alkalmazza. 1977-ben a TV Híradó debreceni tudósítója lett, majd négy évre rá Matúz Józsefné főszerkesztő rábízta a szerkesztőség tudósítói osztályának vezetését. 1986 és 1989 között minisztériumi sajtófőnök. 1993-ban másodmagával Teleschola néven televíziós magániskolát alapít, ahol majdnem húsz év alatt több százan szereztek államilag elismert bizonyítványt. 1994-től nyolc éven át a MÁV kommunikációs vezetője volt. Több egyetemen tanított pr-ismereteket, forgatókönyv- és szövegíróként rendszeresen közreműködik természetfilmek készítésében. A Press & pr, A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai című szakkönyvét sok felsőfokú tanulmányokat folytató diák forgatja. Nyugdijasként az Echo Tv vitaműsorában látható és rendszeresen publikál a saját, „Bekiáltás” nevű blogjában. (forrás: dunavolgyipeter.hu )
Saját könyvei: Press - A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata, Press & pr - A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai, A lovaglás alapjai. Pályaíve: Hajdú-bihari Napló (újságíró),Magyar Televízió Híradó (szerkesztő-riporter, adásszerkesztő, műsorvezető),Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, Minisztérium (sajtófőnök),Heti Budapest (főszerkesztő),Üzlet (vezető szerkesztő),Vasutas Hírlap (főszerkesztő),MÁV Rt. (kommunikációs igazgató). Oktatás: Teleschola Televíziós Iskola (alapító ügyvezető, médiaismeret, televíziós dramaturgia, szerkesztői gyakorlat vezetőtanár); Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola, felső fokú OKJ-s képzések (médiaismeret, pr-gyakorlat oktató); orosz nyelvoktatás. Közösségi tevékenysége: Magyar Lovas Kör (alapító elnök); Nemzeti Média Kerekasztal (ügyvivő); Magyar PR Szövetség (etikai bizottság elnöke); társasházi közösségi munka. Nyelvismerete: orosz, francia, angol.

2017-01-10 14:09:53

Szil__gyi___rp__d.jpgSzilágyi Árpád (Debrecen, 1972. január 5. –) a Magyar Rádió programszerkesztője, rádiós újságíró, műsorvezető, újmédia szakértő. A Modem Idők c. rádiós produkció elindítója (1995), amely 2006 és 2013 között Netidők címmel volt hallható a Petőfi Rádióban.
Máig büszke arra, hogy a szakmai alapokat gimnazista korában, az iskolarádió megszervezésével és üzemeltetésével, valamint a Diákújságírók Országos Egyesületében szerezte Püspökladányban és Budapesten 1988 és 1991 között.
A Magyar Rádiónál riporterként kezdte a pályáját 1991 végén a Gordiusz c. ismeretterjesztő műsorban. 1993 és 1999 között az újraindított Reggeli csúcs műsorvezetője volt a Petőfi adónál, 1995-től három éven át pedig a Szocio-műhely szerkesztőjeként dolgozott. 1995 óta napjainkig jelentkezik a Netidők c. műsora (eredeti címe: MODEM IDŐK), amely a digitális világról szól. Szintén 1995-ben részt vett az első rádiós weboldal (Petőfi Online Magazin) elindításában. A Kossuth rádióban a Radar c. könnyűzenei műsort vezette, illetve a Digitális c. adást szerkesztette-vezette.
1999-től másfél évig főszerkesztője volt a GameStar c. lapnak, 2005-ben közreműködött a Duna TV weboldalának újratervezésében, 2006-tól a T-Online PR menedzsere volt, utána pedig a Magyar RTL Televízió online üzletágvezetőjeként a tartalomszolgáltatás fejlesztésével foglalkozott 2008 végéig.
2010 decemberétől újra a Magyar Rádió alkalmazottja programszerkesztőként, hozzá tartozik a Petőfi adó prózai tartalomszolgáltatása.

2017-01-04 16:59:57

bellon_tibor.jpgBellon Tibor (1941-2002) etnográfus 1941. január 1-én született Nyíradonyban. Szülei: Bellon Mihály és Gyarmati Anna. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom valamint néprajz szakon tanult (1959-1964). 1969-ben szerezte meg doktori címét. 1991-ben a néprajztudomány kandidátusa, 1994-ben pedig docense lett. 1964 és 1994 között a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt. 1994-től egészen haláláig a múzeum munkatársa maradt. Nevéhez fűződik a karcagi muzeális gyűjteménynek a Bagdy - Papp kúriába való költöztetése 1968-ban, a "Nagykunsági Krónika" című állandó kiállítás megszervezése, a névadó Györffy István etnográfus munkásságát bemutató állandó kiállítás megrendezése. Szerepe volt a nagykunsági tájház berendezésében is 1984-ben. A Jász - Nagykun - Szolnok megyei etnográfiai kutatások egyik szervezőjeként és szellemi irányítójaként meghatározó részt vállalt az 1970-es években a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz, valamint a Szolnok megye népművészete című kötet megvalósításában. A szegedi József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének tanára volt. 1998-tól 2002-ben bekövetkezett haláláig a tanszék vezetője is volt. Kutatási területe a paraszti mezőgazdasági termelés üzemszervezeti formáinak történeti alakulása, amely jellegzetesen nagykunsági kötődésű. A termelés és az életmód összefüggése. A parasztság tárgyi ellátottsága, innovációs törekvések, az ártéri gazdálkodás tradícionális formái. Számos egyesületnek volt tagja és viselt tisztséget. 1970-től a Magyar Néprajzi Társaság tagja (főtitkár, 1994-1997), 1999-től az MTA néprajzi titkára. 1977-ben Szolnok Megyéért díjjal tüntették ki, amelyet más helyi és szakmai elismerés követett:  Magyar Néprajzi Társaság "Érdemes tag"-ja (1978), Tájkutató Díj (1985), Móra Ferenc-díj (1992),  Nagykunságért-díj (1995). Karcag város vezetése 2000-ben a város díszpolgárává választotta. Fontosabb művei: Karcag város gazdálkodása (1973.); Karcagi várostörténeti tanulmányok (1974.); Karcagi Krónika. Fejezetek a város legújabb kori történetéből (1976.); Nagykunság. Szolnok megye népművészete (1987.); Beklen (1996.); Tárgyalkotó népművészet (1998.); A magyar szürkemarha (2001.). A Tisza néprajza című munkája 2003-ban posztumusz jelent meg. 2002. szeptember 26-án hunyt el. Karcagon helyezték örök nyugalomra. (forrás: Szegedi egyetemi almanach. Szeged, 1996.)

2016-11-30 08:35:50

Szab__L__szl__Sebesty__n.jpgSzabó Sebestyén László színművész 1991. december 21-én született Debrecenben. Édesanyja Szentgyörgyi Rozi előadóművész, édesapja Szabó László Béla költő. 2011-ben végzett az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatán, és felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakára, Bagossy László, Rába Roland és Pelsőczy Réka osztályába. Gyakorlati éveit az Örkény Isván Színházban és a Nemzeti Színházban töltötte.  Színművész diplomáját 2016-ban vette át. Jelenlegi szerepei a Nemzeti Színházban: Részegek (2016) - Matthias, CYRANO DE BERGERAC (2016), Csongor és Tünde (2016) - Dimitri (forrás:nemzetiszinhaz.hu)

2016-11-28 08:40:12

mihalk__.jpgMihalkó Gyula kalapkészítő mester (1949-2016) Balmazújvárosban, kalapos dinasztia tagjaként született. A Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap merinói bárány gyapjából, kézzel készített, egyedi formájú, a viselő foglalkozását jelző hortobágyi pásztorkalap. A balmazújvárosi Mihalkó család tagjai a 19. század derekától – öt generációjuk 11 kalaposmestere – foglalkoznak kalapkészítéssel.
Az édesapja műhelyében „csapta meg a gyapjú illata”, ott ismerkedett meg a mesterséggel. Első kalapját 15 évesen készítette el saját főjére. Mihalkó János nagyapa után nemcsak fia, hanem az unokája is az ősi mesterség rabjává vált.
Középiskolai tanulmányai befejeztével a BIOGAL Gyógyszergyárban helyezkedett el. A katonaság után a Nagyhegyesi Termelő Szövetkezetben dolgozott, közben elvégezte a gépipari technikumot is. Munka mellett nagybátyja, Mihalkó Zoltán kalapos mester műhelyében segédkezett.
Mihalkó Gyula és fia 1997-ben nyitották meg saját kalapos műhelyüket Balmazújvároson. A pásztor- és viseleti kalapokat hagyományosan, az 1880-as évektől alkalmazott kézi technikával készítik. 1999-től Népi iparművész.
2003-ban a Népművészet Mestere címet a hortobágyi pásztorkalapok és a hagyományos paraszti kalapok készítéséért kapta meg. Azóta számos díj és elismerés birtokosa: Hagyományőrző-díj, Király Zsiga-díj, Kölcsey Ferenc-díj, Gránátalma-díj, Balmazújváros Város Kultúrájáért-díj, Szidor Kati emlékérem.
A hortobágyi pásztorok hagyományos kalapjait, a naptól, hidegtől és esőtől védő fejfedőt, ma már egyedül a Mihalkó család készíti az országban. Az idén a Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalapot felvették a Magyar Értéktárba.
Mihalkó Gyula bejárta míves kalapjaival a legrangosabb sokadalmakat, kiállítási helyszíneket. Nem hiányozhatott a Kézművesek Ünnepéről és a hortobágyi Hídi Vásárról sem. Ezreknek mondta mosolyogva egy-egy sikeres kalapválasztást követően: „Kalap szakadjon, a gazda maradjon!” Hordják egyedi kalapjait itthon és szerte a világban. Balmazújváros messze földön híres „nagykövete”.

Oldal : 123456789


A J Á N L Ó
A háromföld kincse
 kézműves szappanok
https://www.facebook.com/search/top/?q
=h%C3%A1romf%C3%B6ld%20kincse%

14463230_536225823237001_4147946727005158799_n.jpg
BRILL
Új esküvői ruhaszalon Debrecenben!
 Külsővásártér 3.sz.
Bejelentkezés: 30 412 96 33
Vadonatúj ruhák, mérsékelt árak,
 kedves kiszolgálás!
https://www.facebook.com/brillszalondebrecen/?fref=ts
www.facebook.com/riegel.cajon/

uz_v__lgy.png
www.uzvolgye.info

   talitabanner_1.jpg 

www.talita.hu

S__rr__tiKr__nika.jpg
www.sarretikronika.hu

kaiser.jpg
KARCAG
menu_kaiser.jpg

palinkafozo_2db.jpg
www.palinkafoz-ust.hu