Dr. Kapusi Imre 1941. március 4-én született Hosszúpályiban. Általános iskolás korában a nagyapjával sokat járt az erdőre kirándulni. Akkor találkozott először egy igazi erdésszel, aki erdészruhában volt, vállán a puskája, és hintóval közlekedett. Ez annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, ő is erdész lesz.
Az általános iskola befejezése után a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanult, 1960-ban érettségizett. 1961-ben vették fel a Soproni Erdőmérnöki Főiskolára, ahol 1966-ban diplomázott. Az egyetem elvégzése után a Hajdúsági Állami Erdőgazdasághoz került, a Berettyóújfalui Erdészethez nevezték ki műszaki vezetőnek.

1968-ban áthelyezték az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomására.
1981-ben a nyírségi akáctermesztés fejlesztéséből doktorált. 1982-ben lett az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomásának igazgatója. 1990-ben ismerkedett meg a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány kelet-magyarországi képviselőjével, akivel az állomás telephelyén építettek egy állandó gyermektábort. Ez volt az első erdei iskola Kelet-Magyarországon.
A hagyományos kutatási feladatok mellett erdei túrizmussal is foglalkozott, rendezvényeket szervezett, különféle bizottságokat fogadott. Püspökladány város lakói számára megnyitotta az ERTI püspökladányi arborétumát, kilátót, víztározót, teniszpályát, sétáló utakat épített. A 407 hektáros püspökladányi szikkísérleti erdőkomplexum kezelését is átvette az erdőgazdaságtól. 1994. október 23-án Püspökladány város önkormányzatától „Pro Urbe” díjat kapott.
1968 és 1995 között tizenöt nemes nyár, három fehér fűz, egy szil fajta előállításában vett részt.
1995-ben egyéni vállalkozó (magánnemesítő) lett. Még 1982-ben a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Vállalati Kutató Fejlesztő Csoportja külső munkatársaként, összeállított magának egy akácnemesítői programot, ami a majdani akác energetikai faültetvények biológiai alapjainak fejlesztését célozta. Fő tevékenységként ennek a programnak a megvalósításán dolgozott, gyűjtögette a nemesítői alapanyagokat (20 alföldi csemetekertben 7 évig válogatta a kiugróan jó növekedésű akác csemetéket). A válogatott csemeték felhasználásával 12 községhatárban 40 ha utódvizsgálati kísérletet létesített, az utódvizsgálatok keretében törzsfákat szelektált. Ezeket törzskönyvezte és 1997-ben az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézettel is nyilvántartásba vetette. A szelektált törzsfáiról magot gyűjtött, a magból csemetéket nevelt és újabb utódvizsgálati kísérleteket létesített. Egyéni vállalkozóként százhuszonöt akác törzsfát, százegy törzsfanemzedéket, és nyolcvanegy törzsfa klónt állított elő. A legújabb magyar „TURBÓ” és „TURBÓ OBELISK” akác fajták is az ő nemesítői alapanyagaiból származnak.
2000-ben saját csemetekertet is létesített, ahol szuper elit termesztési fokozatú, vizsgált kategóriájú akác csemetéket nevelt. A csemetekertjéből kikerült szaporítóanyagok felhasználásával 12 akác plantázs létesült Magyarországon. A nemesítői munka keretében előállított törzsfa klónok (plantázs komponensek) túlnyomó része a Tibolddaróci Kapusi Kertben lett archiválva. A klónarchívum 43 akác törzsfa (genotípus) EU által is támogatott ex situ génmegőrző helyeként működik.
Dr. Kapusi Imre akác plantázsai általában 30-40 klónosak, de van kétklónos plantázsa is (kétklónos akác plantázst rajta kívül még nem alapított senki). A szelektált törzsfái szaporítási, hasznosítási jogát 2006-ban eladta a Silvanus Csoportnak.
1995-ben a Kecskeméti Szaporítóanyag Központ felkérésére fehér nyár, madárcseresznye, vadkörte, kései meggy törzsfákat szelektált. Közreműködött a szelektált törzsfák szaporításában is. 1996- 97-ben, a FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat kérésére akác gyökereztetési kísérleteket folytatott tőzeg alapú talajkeverékekkel. 1997-ben a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat kérésére felmérte az általuk kezelt kocsányos tölgyesek állapotát. A 10 éven belül vágáséretté váló tölgy állományokra készített egy szerkezetátalakítási programot, amit a Debreceni Erdőfelügyelőséggel is sikerült elfogadtatni. Hajdúhadházon az erdőbirtokossági társulatok segítségével kiépített egy minden igényt kielégítő akáctermesztési bemutató területet, ahol a Keresztesi-féle akác fajtákat, és az ő törzsfáit, törzsfanemzedékeit, törzsfaklónjait üzemi méretekben lehet tanulmányozni. 1996-ban volt Magyarországon egy nemzetközi nyárfa kongresszus, aminek a keretében ezt a területet is bemutatták.
1996-ban Tibolddaróc határában vásárolt 7,1 ha felhagyott szőlőt, aminek a helyén 2000. tavaszán szárazságtűrő fafajokból, erdei gyümölcsökből, fás szárú gyógynövényekből álló élőfagyűjteményt (arborétumot) létesített. 2001-ben ment nyugdíjba.
2002-ben telepített magának Kácson 1,4 ha akác energiaerdőt. Ez a legidősebb üzemi akác energetikai faültetvény Magyarországon. Már évek óta használja, az ültetvény egy teljes háztartás energetikai szükségletét fedezi.
A klímaváltozással kapcsolatos problémákkal nyugdíjasként kezdett foglalkozni. A 7,1 ha-os tibolddaróci élőfagyűjteményében szárazságtűrő fafajokat, erdei gyümölcsöket és fás szárú gyógynövényeket nemesít. A gyűjteményében végzett munka kulcs szavai: génmegőrzés, biodiverzitás, genetikai változatosság, szaporodó képesség, szárazságtűrő képesség, társulási készség, haszonvételi lehetőség. A munka legfontosabb célkitűzése: a klímaváltozás miatt szélsőségesen szárazzá váló termőhelyek és a felnyíló erdők fásítási biológiai alapjainak fejlesztése. A gyűjteményben 12 erdei fafaj EU-által támogatott génmegőrzése is folyik, NÉBIH felügyelettel.
2000 óta bejegyzett erdőgazdálkodó. Kács és Tibolddaróc határában van 10,5 ha erdeje. A kácsi lakóháza körül is van egy gyűjteményes kertje. Abban őrzi az általa legnagyobbnak tartott hazai dísznövénynemesítő, Dr. Barabits Elemér majdnem teljes életművét. Tiszteletbeli elnöke a Kácsi Hagyományőrző Egyesületnek. Oktatója a Kácsi Örs Vezér Erdei Iskolának. Tagja az Arborétumok és Botanikus Kertek Országos Szövetségének.
Háromszor volt az Erdészeti Tudományos Intézet kiváló dolgozója és kétszer kapott kitüntetést. Több mint 40 publikációja jelent meg alföldfásítási, termőhelyfeltárási, nyárfatermesztési és akáctermesztési témakörökben.
2020. augusztus 20-án a földművelésügyi miniszter Dr. Kapusi Imrének Fleischmann Rudolf Díjat adományozott. (Írta: Horváth Sándor)