2024. Május 18. Szombat Erik napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - Hortobágy A hét képe Háromföldi videók Háromföldi Ki Kicsoda Emlékek, történetek, mesék... Kapcsolat Fotoalbum

Szállást keres a szent család
2023-12-23 12:33:19

Berekfürdőn, Karcagon és Püspökladányban is megelevenedtek a régi népszokások, melyben eljátszották Jézus születésének történetét.

Háromföldi videók

2014-11-22 10:53:51

dezs__s.jpg
Az uram iskolájában tegnap (2014. november 19-én) nyílt nap volt. Ez azt jelenti, hogy nyolcadikos diákokat várnak - szülőkkel vagy anélkül - a Szentannaiba, hogy bemutassák nekik az intézményt, az ott folyó tevékenységet. Az idén indult egy új szak a suliban. Élelmiszerfeldolgozó szakmát is lehet most már tanulni Karcagon a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban.
Dezs__Marika.jpg
Az uram és a kolléganője nagy lelkesedéssel készültek erre a napra. Kellett is a lelkesedés, mert az iskolában egyenlőre csak az épület van készen, a belevaló gépeket még ezután szerzik be, hogy jövőre teljesen beindulhasson a képzés. Viszont a gyerekeknek és a szülőknek már most kellett valamit mutatni, hogy mi is lesz itt. No, hát az én drága jó uram fel is készült rendesen. Elvitt otthonról egy marék birsalma levelet, amiből otthon több liter teát főzött. A birsalma levél tea ugyanis nagyon hasznos a sokáig tartó és száraz köhögésre. Aztán felhozott még a kamrából egy üveg birsalma befőttet, egy üveg birsalma szörpöt, egy üveg birsalma lekvárt és egy üveg birspálinkát. A spájzból egy darab birsalma sajt is bekerült a csomagba. Ezenfelül a kölcsönbe kapott pálinkafőző berendezés és a 20 literes hordóban készen lévő birs cefre is az iskolában kötött ki.
Dezs__t__szta.jpg
A tanár kolléga otthon begyúrta a széles laskának való tésztát és bevitte a tészta készítő kis gépét is. Az egyik tiszafüredi szülő pedig hozott egy szeletelő masinát, amivel az otthon általa termelt sok zöldséget felaprították. A káposztából, a sárgarépából, az uborkából nagyon finom csalamádét csináltak a tanulók.
dezs__dar__l__s.jpg
Volt munka, kóstoló, tanulás egyszerre. Nagyon élvezték. Ha így haladnak a dolgok, akkor az új nemzedék is megtanulja értékelni a hazai földben termett zöldséget, gyümölcsöt és fel is fogja tudni dolgozni. Nekem ez tetszik.  (Írta: Csontos Gabriella)

2014-10-15 13:25:30

mama_levlap_m__ret.jpgElment Farkas mama. Iszonyú szenvedések után vitte el Kháron ladikja. Olyan törékeny volt már a végén. Két éve, hogy igazán beteg lett. Addig ő volt a család összefogója. Igazi nő volt. Szerette a szépet. Tudta és csinálta az ízeset, a finom ételeket, mikor hazavárta a gyerekeit, unokáit. Én a töltött káposztáját emlegetem, az uram a lekváros papucsát (ez egy sütemény) papa a lecsóit - amit annak ellenére mindig elkészített, hogy ő maga nemigazán szerette. Halk szavú, mindenkihez kedves, megértő asszony volt. A család amíg lehetett, amíg tudta ápolta. Papa erőn felül, hiszen ő maga is a 84. évét tapossa. Tudtuk, hogy vége lesz, vártuk, hogy legyen is vége a szenvedésnek, mégis váratlan volt. Most olyan üres a lelkem mikor eszembe jut. Nehéz élete volt és az utolsó útja sem volt könnyű. Megszenvedte rendesen, de mégsem panaszkodott soha. Ezt szeretném tőle megtanulni, lehet ezért volt minden, hogy minket tanítson!  (Írta: Csontos Gabriella)

2014-12-16 10:59:34

cs.jani6

Ez a "Magyarország szeretlek - Itthon vagy" szlogen nekem valahogy nagyon bejön. Szeptember végén tavaly nálunk jött össze a család, most pedig a bátyáméknál voltunk együtt. Sajnos a nagy fiaink nem tudtak eljönni, mivel Bence dolgozott, Dani pedig nyári szabadságát most tudta kivenni, így ő épp nyaralt ez időtájt. De anyukámmal, Marcival és Lídiával verőfényes napsütésben érkeztünk meg a tanyára szombat délelőtt. A fiatalok elmentek gombát szedni, az uram meg visszament Debrecenbe a menyünkért és az unokánkért.

cs.jani
                                                                      
János bátyám hatvanadik szülinapját ünnepeltük. Ez volt az indok, de igazából azért jöttünk össze, mert együtt lenni jó. Blanka nagyon élvezte a sok állatot, a jó levegőt. János felültette a lóra is. Olyan büszkén és ügyesen ülte a pacit, hogy még.

cs.jani3

Marciék nagyon sok gombát szedtek. Hazaérve Püspökladányba a szomszédékkal gomba mustrát tartottunk.

cs.jani7

Ők a ladányi határban találták ezt az óriás pöfeteget.

cs.jani8

A fiatalokkal együtt mama is beszállt a gomba tisztításba, majd délre finom levest főzött az uram a természet bő ajándékából. Nagyon szép időben a kertben ebédeltünk 2014. szeptember 27-én vasárnap.(Írta és a képeket készítette: Csontos Gabriella)

cs.jani9


2014-09-18 11:48:02

hands.jpgÉrdekes, hogy mindig szemembe ötlik egy-egy mondat éppen akkor, amikor éppen az foglalkoztat, amiről az a mondat szól. Családunk nehéz napokat él át, mindannyiunkat a halál gondolata foglalkoztat. Egyébként is az ősz az elmúlást sugallja. Bár nagyon szép a sárguló erdő, a kert virágai is pompáznak, akár gyönyörködhetnénk is bennük, de nekünk most sötét gondolataink vannak. És akkor tűnt szemembe a drága piarista atya megnyugtató, higgadt mondata a vele készült interjúból, mely az Átjárók címet viselő blogon olvasható:  „Isten jobb gazdája az életünknek, mint mi magunk”- beszélgetés Jelenits Istvánnal...
- És amikor ennek ellenére feltör az emberben a halálfélelem, azon az Isten hogyan tud segíteni? A kétségbeesésen?
- A Csongor és Tündében olvashatjuk, hogy "Az élni nem tudónak baj, hogy él,/ A halhatatlannak baj, hogy halni kell." Senkinek nem egyszerű a halál, a hívő embernek sem az. Nem tudjuk, hogy ez az átlépés a halálba, az élet befejezése hogyan jön el. Az sem könnyű manapság, ami sok vonatkozásban tapasztalható, vagyis hogy a természetes életet felváltotta egy mesterséges viszonyok közt zajló élet. Sok mindenben segítenek rajtunk, például kisebb betegségek nem könnyen pusztítanak el minket, meggyógyulunk és hosszabb ideig élünk, ugyanakkor azért azt is látjuk, hogy a halál felé vezető út utolsó stádiumát az orvostudomány nem mindig könnyíti meg. Sokszor megnyújtja, és mi nem szeretnénk, hogy sokáig kelljen élet és halál között vergődnünk, máskor pedig látjuk, hogy egy ember, akit mi is szeretettel igyekszünk itt tartani magunk között, leépül, emberi méltóságát is elveszíti. Bizony akkor elszorul a szívünk, és szeretnénk, ha ettől megkímélne bennünket az Úristen, vagy a saját életünk. Ezért imádkozunk, s amikor ennek az ideje eljön, kérjük, hogy adjon alázatot és bizalmat ennek a folyamatnak az elviselésére. Azt gondolom, hogy a régi ember ugyanúgy félt a haláltól, akkor is, ha hitt az örök életben. A mai embernek másfajta kapcsolata van a halállal, és szintén nem kevésbé könnyű vele a helyzete. (forrás:www.ayhanizso.blogspot.hu)

2014-08-15 13:55:01

WP_20140812_002.jpg Megfigyeltem, hogy ilyenkor nyáron a redőnyökkel lesötétített házban van hűvös, reggelre viszont fülledt lesz a levegő benn, de az udvaron kellemes az ájer, ahogy apukám mondaná.Az uram bagoly természet, este szeret dolgozni, tenni-venni a kertben. Ekkor mondják a szomszédok, hogy Farkaséknál kezdődik az éjszakai műszak. Tegnap este is lesúrolta és lefestette első sorral a régi fa kis székeket, amit még a ház  előző idős tulajdonosai hagytak ránk. Milyen jó lesz az unokáknak! Én hajnalban szeretem a kertet. A régiségben ilyenkor gyűjtötték, szedték a lányok a harmatot, hogy szépek legyenek. Harmat még hét órakor is van, és én, lehet ilyen meggondolásból reggelente körbejárom az udvart, egy-egy virág alját kigyomlálom. séta közben megiszom a tejes kávémat, hallgatom, hogy burukkolnak a galambok (az ágyban fekve kifejezetten idegesítenek). Napfelkeltkor minden más megvilágításba kerül. Minden élesebb, kontúrosabb. Ekkor tudom átgondolni a napom, ilyenkor van egy kis időm magamra figyelni. Áldott idő ez. (Írta: Csontos Gabriella)

2014-07-22 11:53:54

kezek.jpgHideg van. Amúgy semmi bajom a hideggel, megszoktam már. Világéletemben sokat költöztünk és a családom szerette a hűvös éghajlatot. A világkörüli utak mindig nagyon izgalmasak voltak számomra. Valami újnak a felfedezése, különböző ízek, szagok, anyagok megtapasztalása. Mindent igyekeztem minél jobban magamba zárni, mert tudtam, hogy ebben áll életem értelme.
De ez a hideg most valahogy más. Magányosnak érezem magam, üresnek. Nem is üresnek, inkább elhagyatottnak. Volt bennem valami. De ami maradt, az csak maradék. Morzsák, cafatok, sebek. Semmi egész, semmi ép, semmi érték. Fölkiáltok hát, ezt érdemlem én!?
Én, aki talán jobb sorsra hivatott, hiszen alkotóm az Isten és az Ember. E két, hatalmas létező már csak gondolatban is tiszteletet érdemelne. Ha nem is magam miatt, legalább miattuk igazán szerethetnének.
Szerettek is. Megalkottak a Földből, a természetből. Megkaptam mindent. Nagy gonddal neveltek. Kicsiként jártam kézről-kézre. Fiatal koromban annyi emberrel találkoztam, hogy alig győztem befogadni a tőlük kapottakat. A fiúkkal mindig jót röhögtünk. Kemények, szilajok voltak, sokat szórakoztunk. A lányok gyöngéden érintettek, öröm volt karjuk ölelésének minden pillanata.
Hetek, hónapok, évek, s én itt vagyok. Egyedül, elárvultan, magamban a maradványokkal. És félek. Nem tudom meddig tart ez az állapot, de én ezt nem akarom. Nem akarom itt végezni. Ennek semmi értelme, ez így nem lehet jó...
És ekkor felemelt. Megszólított és kézen fogott. Hozzám jött. Talán Ő küldte? Nem tudom, de melegséget éreztem. Megfürdetett, megsimogatott. Asszonyi gyöngédséggel, emberi szeretettel. Általa új értelmet nyert életem. A kezében tartott, magához vett és azóta is Vele vagyok. És érzem, hogy ez jó...(Írta: Farkas Márton)

2014-07-07 15:20:47

budapest_image11.jpg5:30 am.
Nem fogjuk be a szeleket. (Metropol)
- Mi van? Ja, amúgy tegnap kiestek a spanyolok...
A négyes még csöndes. Új, barátságos, olyan nyugis.
- Láttam azt az embert tegnap is, könyvet olvasott. Szemüvege volt, meg őszes, ritkás haja. Biztos valami értelmiségi...
A kettes alacsony, sötét, jobban fúj a szél...(- Nem fogjuk be a szeleket.)....de legalább az újságos lány visszamosolygott...
Többen vannak, álmosak. Mikor leszállok, egy ember nagyon néz. Igen, mintha már én is láttam volna valahol. Idősebb, béka képű úr, nagy, vizenyős szemeit próbálja szűkíteni, összehúzza a szemöldökét, ráncolja a homlokát, úgy méreget. Visszanézek a szemébe, keményen, sértetten.
- Hogy mer engem így végigmérni?Ki ez?
8:30 am.
- Sokan vagyunk, le se tudok ülni. A kettes az ilyen. Nem baj, csak két megálló.
Megy a játék. Logikai. A lányok szeretik az ilyeneket. Kis műtyűröket tologatni ide-oda. Sok pont, de csillag nem jár érte, a rekordtól még messze vagyunk.
- Egyszer csak felnéz. Vizenyős tekintet, béka arc, ráncok. Mennyi lehet? Nem több 26-nál, max. 30, de akkor-se-soha-se-nem.
- Hogy vagy, sikerült felkelni? Bubu állapota nem javult, ma újabb hormonkezelést kap.
- Igen sikerült. Ez nem jó hír. Ha estig nem lesz jobb, akkor megnézem a szentendrei orvost.
Szegény Bubu. Most ő ki? Ember vagy állat? Lehet mindkettő...nézzük meg facebookon....
"...boldog vagyok, hogy ebbe a társaságba keveredtem. A főnök meghúz egy zsinórt. Most ennek a babának fogom a haját megcsinálni. Ő a külügyminiszter. A másik az még nála is kisebb, az a hadügyminiszter... " (könyv)
Érdekes, mik vannak...Elő se veszem az okos telefonom. Minek, ha nem muszáj? Nekem elveim vannak. Büszkén nézem a lesütött fejeket. Még az a nagy, kövér, kopasz fejű ember is a telefonját simogatja. Igen, biztos nagyon okos...meg olyan hivatali...biztos ügyeket intéz...
1687995..45-Unlock. Három betöltött lap. Google: kórház, Szentendre...
- Igen. Nem. Sajnos most ez van. Ja, azzal? Tudod elmentem, megvizsgálták, aztán ilyen árpa kezd rajta nőni. Le kell ragasztani. Tudod, ilyen kalóz leszek...
- Mindjárt le kell szállnom. Annak a lánynak ott elég durva a haja. Festett vörös, rikító. Amúgy eléggé rokkernek néz ki. Mindegy, biztos élvezné. Vagy nem. Újság van a kezében...
Nem fogjuk be a szeleket. (Írta: Farkas Márton, 2014.06.19. Budapest)

2014-06-09 20:49:36

takaritas.gif.jpgNos az a különleges eset történt velem a minap, ami bár ritkán, de azért néha előfordul, hogy gondolkodtam. Tudom persze, hogy a sok gondolkodás is káros az egészségre, de azért néha jól esik
az embernek egy kicsi belőle, és erre kiváló alkalmat biztosít a hetesi teendők elvégzése. Gondolkoztam, hogy lehetne technológiai utasításokat megfogalmazni, szép és biztos szabályrendszereket felállítani, többeket esetleg felelősségre vonni, de aztán az jutott eszembe, hogy vannak érdekesebb dolgok is annál, mint, hogy melyik szivaccsal kellene takarítani a WC kagylót... Az intézményi rendszer nem véletlenül és nem is Isten műveként alakult ki, bár a szikrát biztos Ő adta. Egyszerűen azért jöttek létre, mert vannak jó emberek és általában tele vannak jó gondolatokkal. Utóbbiak minél jobb megvalósítása érdekében többen elhatározzák, hogy együtt akarnak dolgozni, abból a célból, hogy a kapott tálentumot minél jobban tudják kamatoztatni. De a közös munkához, az együtt gondolkodástól elindulva, kompromisszumokon, megbeszéléseken majd szabályrendszerek lefektetésén, utasításkészletek kidolgozásán keresztül vezet az út odáig, amit már szerintem úgy nevezhetünk, hogy intézmény. A kollégiumok is intézmények. Mitől lesz egy keresztény vagy éppen a lelkészségünk egyik kolija több, mint más kollégiumok? Szerintem attól, hogy nem szabályok betartását várja el, hanem azok magunkévá tételét. És itt a következő gondolat: ettől nem a kollégium lesz több. Mi, a benne lakók, lesznek gazdagabbak.
- Jujj, ez olyan sablonos keresztény szöveg. Már megint a mennybéli kincsek, meg a szeretet, hallottam ezerszer...
Nem gondolkodom sokat, nem szabad, nem nekem való. Csak azt kérdezem, mi a jó?
Jó-e az, ha akkor, amikor hetes vagyok, nem csak a kötelező két fürdőt meg a folyosót takarítom ki, hanem mondjuk a saját szobánkat is, ahol hárman lakunk? Jó-e az, hogy amikor leviszem a szemetet, akkor zacskót húzok a kukába, hogy az utánam jövő hetesnek ne kelljen a kukát is kimosni következő alkalommal? Jó-e az, hogy berakom a mosógépbe a lakótársam ruháját, mert ő éppen egyetemen van, de tudom, hogy ha hazajön az lenne az első dolga, és szerintem örülni fog, ha neki már ezt nem kell megcsinálni?
Ha belegondolok, akkor ez szeretet. És nem a megfoghatatlan fogalom, hanem a kézzelfogható gyakorlati szeretet, amit nekünk, keresztényeknek, úgy gondolom, kötelességünk gyakorolni. Itt a Földön van kitől tanulni a szeretetet, gyakorolni az már mindenkinek a sajátja. De a Szeretet, odafönn meg fogja kérdezni, hogy mit tanultam s mennyit gyakoroltam. S akkor szeretnék büszkén odaállni... (Írta: Farkas Márton)


2020-06-08 07:59:18

iskola.jpgJúnius első vasárnapja a pedagógusok napja. Nagyon sokat köszönhetek nekik. Először is azoknak, akik engem tanítottak. Elsőként egy óvónéninek köszönöm meg, hogy a püspökladányi Bajcsy Óvodában tölthettem felhőtlen gyermek éveimet. Ő Tóthné Piroska Óvónéni. A következő egy drága tanító néni Danka Istvánné Klári néni, akitől a betűvetést és az olvasás szeretetét kaptam, majd  egy fiatalember jut eszembe: Ozsváth Sándor. A főiskola utolsó évében jött ki hozzánk tanítani és lett a mi osztályfőnökünk a püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskolában. Magyart tanított nekünk. Aztán megalakította a Veritas Irodalmi színpadot, ahova csak úgy tódultak a gyerekek. Verset mondtunk, beszédtechnikai gyakorlatokat bifláztunk. Az 1972-es Ki-Mit Tud-on az irodalmi színpad, színjátszó kategóriában másodikok lettünk. Egy életre meghatározta a beszédemet, nem csak azért, hogy mit mondjak, hogyan fogalmazzak,  azt is hogy hogyan mondjam a mondandómat. A gimnáziumi osztályfőnököm is magyar nyelv és irodalomból tanított bennünket. Bodnár Sándorné volt számomra a Tanárnő. Így nagybetűvel. Férje Bodnár Sándor a Tanár Úr. Kedvességük, tudásuk legjavát adó szeretetük mai napig kísér. Gyermekeim óvónénijeinek is nagyon sokat köszönhetek: Bencém Mohos Lajosné Marika óvó néni  szárnyai alatt nevelkedett, Marci fiamat Pappné Incike és Tóthné Évike óvónénik szeretgették, babusgatták ugyancsak a Bajcsy úti óvodában, aminek azóta Katica lett a neve. Marci már ekkor járt hittanra Júlia nénihez, aki játékos formában, sok-sok dallal hozta közel Istent a kis ovisokhoz. Mikor iskolába mentek úgy gondoltam, hogy tanító nénit kell választani és nem iskolát. Marcinak egy aranyos, tyúkanyós nevelőt néztem ki, még mikor Mártonkám óvodás volt. Szerencsére abba az osztályba is került. Végh Lászlóné Irmuska volt az elsős-másodikos osztályfőnöke, aztán Balázsné Nagy Évikéhez került 3.4.-ben. Úgy éreztem, hogy a gyereket szinte kézről kézre adták. Orosné Julika matematikából alapozta meg fiam tudását. A hitoktatás ekkor még nem volt kötelező az iskolákban, de Marcink életébe ekkor került kitörölhetetlenül Csillagné Lugossy Marianna hitoktató, aki máig meghatározó személyisége családunknak. Felsőben kicsit harcoltam, hogy a matematika tagozatos osztálynak a matematika tanárnő legyen az osztályfőnöke, de az iskola igazgatója győzködött, hogy higgyem el jó ofő lesz a tesi tanár is. Hát nem csalódtam. Terdik Ferencné úgy tanította a matekot, hogy nyolcadik végén az osztályból 18 gyereket egy az egyben felvettek a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium matek tagozatára. Győriné Hollósi Ildikó - a testnevelő tanár -, pedig még nyolcadikban is rá tudta venni kamasz tanítványait anyáknapi műsor előadására. Szuper csaj volt, ahogy Marcikám ma is emlegeti. A gimnáziumban két tanárt kell megemlítenem a sok közül, akire Marci fiunk a mai napig számíthat. Bíróné Szabó Brigitta és Palya Tamás. Ez a két fiatal pedagógus indította el a nagybetűs élet felé. Mai napig tartják a kapcsolatot. És akkor még nem is említettem a püspökladányi zeneiskola tanárait - Bánsághy Kálmánt, Koloszár Erzsébetet, Pintér Évát és Kovácsné Csuzda Juditot - akik életre szóló élményekkel gazdagították gyermekemet. Köszönöm nekik a törődést a példaadást. Kívánok mindenkinek ilyen pedagógusokat. (Írta: Csontos Gabriella) 


2014-05-23 10:55:51

cigi2.jpgÚjdonsült fiatal ismerősünk letette a cigarettát. Nagyon dicsértük és szurkolunk neki, hogy ne is vegye többé a kezébe. Mi az urammal elég erős dohányosok voltunk. Fiatal korunkban nem volt olyan film, amiben ne cigarettázott volna a főszereplő. Apukám is nagyon erős dohányos volt. Szegény tüdőrákban halt meg és hiába tette le az utolsó időkben már nem számított semmit az állapotában. Anyukám ki nem állhatta a füstöt, a bátyám sem szokott rá, viszont én volt olyan nap, hogy egy dobozzal is elszívtam. Az uram szintén. Az ő családjukban is a férfiak dohányoztak. Az akkor, ahogyan most mondanánk trendi volt. Senki nem beszélt arról, hogy milyen káros, hogy még aki életében nem cigizett, de passzív dohányos az is tüdőrákban halhat meg. Mikor összekerültünk az urammal kamasz gyerekeinknél jelentkezett a szívom, nem szívom kérdés. Hála Istennek az én Bence fiam nem szokott rá, viszont az uram nagy fia azóta is nagy élvezettel eregeti a füstkarikákat. Harmincöt évesen, kisbabát várva gondoltam arra, hogy le kell szokjak erről a bűnös szenvedélyről. Meg is tudtam állni és nem gyújtottam rá többé. Magzatom viszont nem maradt meg, elvetéltem. Rettenetes érzés volt. Csak utólag gondolok rá, lehet azért, mert szervezetemben még benne volt a rengeteg méreg. Másodjára is teherbe estem és megszületett a kisfiunk Márton, aki egészségesen jött a világra. Az uram akkor még cigarettázott, én már ugye rég nem. A gyerek miatt tette le. Az unokák kedvéért apósom is abba hagyta. Ő 84 éves és bár oxigénpalackból frissíti beteg tüdejét napi 6 órán keresztül, de még él. Nekünk nagy baráti körünk van, de most már elmondhatom, hogy szinte senki nem cigizik. Aki igen, azt próbáljuk befolyásolni és támogatni abbéli elhatározásában, hogy hagyja abba! Nem akarok okoskodni, nagyon nehéz volt leszokni, de azért, hogy tudjunk majd örülni unokáinknak is ezt meg kell tenni. S most már azt hiszem, hogy nem is trendi, sőt van, hogy ciki. (Írta: Csontos Gabriella)

Oldal :12345678910


A J Á N L Ó



egiangyalunkmeheszet



www.facebook.com/fenyvespanninyaralo



Kézműves tollak a Tiszából a Tiszáért

Tiszából gyűjtött kupakokból és uszadékfából készít tollakat az abádszalóki Telekes Attila, aki minden eladott darab után támogtja a Tisza megtisztítását.

Web: www.tasysdesign.hu/tollak/

YouTube: youtube.com/@madeintisza-to

Facebook: www.facebook.com/attila.telekes



ww.facebook.com/Doridadesign

www.meska.hu/shop/DoridaDesign


www.facebook.com/mazacskakeramia


www.facebook.com/palettamuhely


www.facebook.com/Illatviaszgyertya

nalashop.hu


FUSZEKLI 

www.facebook.com/Fuszekli 


Dorinette Műhelye

www.facebook.com/Dorine


talita.hu