Holnap lesz a temetése. Furcsa ez, mert soha nem jutott eszembe, hogy meg fog halni. Pedig tolószékben ült már tizennyolc éve. Olyan energikus, életerős ember volt még abban a nyomorult székben is. Csontos! Mindig így szólított. És annyira jó volt, hogy mindig tudtam, hogy őszinte lesz, kemény és igazságos. Nyers volt, de nála humánusabb embert nem sokat ismertem. A kertjébe öröm volt csak benézni is. Virágait szívvel nevelte. Lányait is így. Aztán megszületett az unokája, akinek ő csak Tati volt. Ő aztán igazán elvarázsolta, neki mindent lehetett. Olyan jó, hogy megadatott neki ez a boldogság, hogy nagyszülő lehetett. Köszönet érte a családjának és köszönet neki, hogy igazi családfő volt élete végéig. Hálás vagyok a sorsnak, hogy megismerhettem a nehéz időkben, hogy családjaink segítették egymást bajban, örömben. Isten veled Gyula! (Írta: Csontos Gabriella)

Munkám során sokat utazom. Ismerkedem szűkebb hazámmal. Busszal megyek Hajdúszoboszlóra, közben érintjük Nádudvart, ahol a buszpályaudvarral átellenben egy gyönyörűen felújított házon ez a felírat áll: Kincsesház, helytörténeti gyűjtemény. Az épületben a hortobágyi és hajdúsági táj múltjával, földrajzával, Nádudvar néprajzával, környezeti problémáival ismerkedhetnek meg játékos formában a látogatók.
A NÁDUDVARI KINCSESHÁZ az önkormányzat tulajdonában lévő egykori fürdőház épületében működik a Kossuth tér 5. szám alatt. A házat a Kövy Sándor Általános Iskola tanárai és tanítói működtetik, a működés feltételeit a nádudvari Közgyűjteményi Alapítvány szervezeti kerete biztosítja.
Nádudvar híres még a fekete kerámiáit készítő fazekasságról, melyet a Fazekas dinasztia nemzedékről nemzedékre hagyományoz a városban.

S még mindig fekete kerámia! Hajdúszoboszlón irány a Hajdúszoboszlói Fazekasház, melyet egy alapítvány működtet. A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas Istvánnak, a népművészet mesterének 1976-ban megnyitott múzeuma, ahol népi környezetben mutatta be saját alkotásait, 2007-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően a ház gazdátlanná vált. A múzeum megnyitásának 40. évfordulóján, 2016-ban, a ház újra kitárta kapuit, hogy tovább szolgálja a magyar népművészetet.

                    

„Kézbe illő hagyomány” című állandó, és „Madárka, madárka” című időszaki kiállítással várja látogatóit. Az érdeklődők bemutatók és foglalkozások keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, kipróbálhatják az agyagformálást és a korongozást is.

A másik helyszín melyet meglátogatok Hajdúszoboszlón a Bocskai István Múzeum, melynek nem rég felújított tereiben interaktív lehetőségek nyílnak. Épp múzeumpedagógiai foglalkozás zajlik. A múzeum udvarán kocsi kiállítás, a mellette lévő épületben a Nemzetközi Modern Múzeum anyaga található.

                       

A következő napon Berettyóújfaluba visz az autóbusz. Az út során az első település Sárrétudvari. Költő Nagy Imre, a verselő napszámos faluja. Nevét művelődési intézmény őrzi. Életéről, költészetéről a Bihari Múzeum munkatársai 2016-ban kiadványt készítettek Mezeivirágok címmel.

Biharnagybajom, ahol Szűcs Sándor, a "háromföld" tudósának emlékét őrzik. A Szűcs Sándor emlékházat 1982 körül helyezték védelem alá a Községi Tanács kezdeményezésére. A ház rendbetételében és berendezésében a civil szervezetek tagjai és az utcabeliek nagyon segítőkészek voltak. Volt, aki fizikai munkát vállalt, és volt, aki karnist, székeket, imakönyvet stb. ajánlott fel. Az első, úgynevezett kemencés szobába került a művelődési ház gyékényből és háziszőttesből készült kiállítása, néhány tárggyal kiegészítve. A konyhában a kenyérsütés eszközeit gyűjtötték össze konyhai használati tárgyakkal együtt. A belső két szoba berendezése is korhű. Nyaranta táborozóktól hangos a porta.

Következik Nagyrábé, mely a Hajdú-Biharban egyetlen francia mintára épült kastélyáról híres. Maguk, a francia történelemben nem egyszer fontos szerepet játszó Echerolles család tagjai építtették. De Nagyrábén található Ványai Gusztáv Mezőgazdasági hagyományok gyűjteménye is, mely ugyancsak érdekes látnivalókat kínál. Ezen felül a Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést.

Bihartorda a rózsák faluja. A főutcán lévő házak előtt színes rózsabokrok százai virítanak.

A rendszerváltozás idején nagy ívű turisztikai programmal induló Bakonszeg következik. Az eldugott kis településen erről tanuskodnak a falusi vendéglátó helyek és a Remete tó. Bessenyei György, a bihari remete földje. 

Utam végén megérkezem Berettyóújfaluba. A busz befut a pályaudvarra, ahol Győrfi Lajos szobrászművész Kádár vitéz c. lovas szobra fogadja a megérkezőt.

                    

A Bihari Múzeum 2014-ben elnyerte az Év Muzeuma címet. Nem véletlenül. Gyűjteménye bemutatja a bihari parasztpolgárok, iparosok életét, a büszke bihari emberek múltját. A városban pezsgő kulturális élet zajlik, melyet a Bihari Kulturális Központ koordinál. (Írta: Csontos Gabriella)

A Madarak és fák napján most már le kell írnom, hogy 2017 tavaszán a teraszunkon fészket rakott egy kerti rozsdafarkú pár. Szegénykék már tavaly is próbálkoztak, hevesen építetkeztek, olyan szerelmesek voltak egy hétig, hogy még! Ágat, bogat, mohát és mindenfélét hordtak a konyha ablak fölött lévő gerendára, de az mindég lehullott, nem volt elég széles, így a teraszunkat délelőtt, délután takarítani kellett. Aztán az uram csinált egy úgynevezett fecske-pelenkát, tehát oda szegelt egy szélesebb fa darabot a gerendához. De mire ezzel készen lett a rozsdafarkú párnál elmúlt a szerelem, a fészekrakó kedv. Az idén viszont visszajöttek és most már takaros mohapárnával kibélelt otthont építettek a fiókáiknak. Sajnos nagyon félénkek, így amikor kinn vagyunk a teraszon csak köröznek, szájukban bogárral, gilisztával és nem mernek berepülni a fészekbe. Bízunk benne, hogy megszokják jelenlétünket és nem halnak éhen a picik és jövőre is visszajönnek hozzánk. (Írta: Csontos Gabriella)

Bodnár Sándor Csenki Imre Néptanító-díjas nyugalmazott középiskolai tanár, Püspökladány város Díszpolgára április 14-én ünnepelte 89. születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntöttük őt, volt tanítványai személyesen és facebook üzenetekben:

Kati Pléliné: Isten éltesse!!! Andrásné Hadházi: Nagyon szerettem Bodnár Tanár Úr földrajz óráit! Felejthetetlen, gyönyörű emlékek fűznek hozzá. Sajnálom,hogy nagyon régen találkoztunk. Amikor, 2015- ben végleg visszajöttem Püspökladányba, bemutatkoztam Tanár Úrnak, és emlékezett rám. Csodálatos érzés volt. ISTEN ÉLTESSE DRÁGA TANÁR ÚR! Andrásné Boruzs: Boldog születésnapot kívánok erőben egészségben ! Éva Pánti Sándorné: Nagyon Boldog Születésnapot Kívánok Tanár Úrnak! Lajosne Mohos: Kedvenc tanárom volt! Péterné Rácz: Sokat éljen erőben egészségben! Karacs Erzsébet: Boldog születésnapot ! Eszter Kiss: Isten éltesse Tanár Urat! Erzsébet Vaszkóné: Boldog születésnapot, erőt, egészséget kívánunk Tanár Úrnak! Klára Ráczné Kövesi: Igazi PÉLDAKÉP, mint pedagógus és mint ember. Hálás vagyok, hogy a tanítványa lehettem! Isten éltesse még köztünk sokáig jó erőben, egészségben! Bene Judit: Bodnár tanár úr is egyike a gimnázium azon tanárainak, akit mindenki szeretett. Én is többek között. Kiváló pedagógus volt, életem egyik meghatározó tanára! Nagyon-nagyon szerettük az óráit. Isten éltesse sokáig, jó egészséget kívánok én is neki! Azt hiszem minden régi ladányi gimis szeretettel gondol rá. Imádtuk az óráit, a humorát, az emberségét! Drága Bodnár tanár úr!!! Isten éltesse jó egészségben sokáig! Kövesi Béláné Margó: Isten éltesse tanár urat erőben, egészségben, szeretetben sokáig! Jánosné Török: Jó egészséget, boldog hosszú életet kívánok sok-sok szeretettel! Földrajzot tanított nekem. Imádtam! Hornyák Sándorné Juliska: Isten éltesse Tanár Ur erőben egészségben. Cilla Nemes: Boldog születésnapot és jó egészséget kívánok Tanár úr! Karacs Elekné:Nagyon boldog Születésnapot kívánok és jó egészséget! Imréné Nagy: Boldog születésnapot kívánok Tanár úrnak!! István Kardos: Én ugyan nem voltam a tanítványa, de mint pedagógus a példaképem volt! Isten éltessen Sanyi bácsi jó egészségben! Bencze Lászlóné: Szívből gratulálok és jó egészséget, minden jót kívánok a tanár úrnak ismeretlenül is: egy másik díszpolgár. Istvánné Gali: Boldog születésnapot és jó egészséget kívánok Kedves Tanár Úr!!! Négy évig voltam a tanítványa!! Imádtuk kedves humorát!! Sárosi Katalin: Boldog születésnapot kívánok! Kerekgyarto Laszlone: Isten éltesse tanár urat erőben egészségben ! Kedvenc tanárom volt ! Lajosne Mohos: Sok szeretettel köszöntöm Isten éltesse még nagyon sokáig!!! Angelika Karacs F: Egy hiteles, nagy pedagógusgeneráció emberséges, jóhumorú, nagytudású tagja Tanár Úr, akinek a földrajzóráira azért tanultunk, mert szégyelltük volna előtte, ha nem tudunk. Isten éltesse még nagyon sokáig! Éva Farkasné Gecsei: Sajnálom, hogy szegény Irénke néni nem ünnepelhetett vele!!Tanárnak, osztályfőnöknek és kollegának is fantasztikus ember volt, igaz engem minden földrajz óra előtt kihívott felelni, de ez csak a szeretet jele volt!! Darai Józsefné Eta: Isten éltesse erőben, egészségben Tanár Urat!! Márta Kathiné Bagdi: Csodálatos tanár. Isten éltesse! Erzsébet Egriné Varga: Boldog születésnapot kívánok! Isten éltesse sokáig a Tanár Urat! András Eisele: Isten éltesse! Seres Lajos: Isten éltesse TANÁR ÚR! Edit Fülöpné Béres: Isten éltesse erőben egészségben ! Monika Sztányiné Gál: De szerettem én is!! Sokszor emlegetem még!! Isten éltesse jó egészségben!! Éva Hunyadi: Isten éltesse tanár úr! 

Vanyi Laszlo És Judit:

Emese Dezsényi: Isten éltesse drága Bodnár TANÁR ÚR! Így csupa nagybetűkkel! Andrea Korom: A kedvenc tanárom volt Szerdi tanár úrral együtt ! De jókat kirándultunk vele! Azóta tudjuk Acuncion, Lima, Parana! Ko......rán lennne meg abbahagyni a feleltetest, Kő.... teles vagyok meg valakit feleltetni! De jó volt!!! Imádom! Minden létező jót kívánok neki! Nagy Ibolya: Nagyon szerencsés voltam, hogy a tanítványa lehettem. Jó egészséget kívánok TANÀR ÙR! Gál-Mohos Marianna: Isten éltesse Tanár Úr, erőben egészségben! Zsóka Lekvárné: Isten Éltesse Tanár Úr! Kovácsné Fekete Andrea: Drága Tanár úrt az isten éltesse még jó sokáig!!Legjobb,sokunk kedvence. Mária Gondáné Nádházi: Isten éltesse nagyon sokáig! Julika Tóthné: Isten éltesse még nagyon sokáig!!! Kiváló pedagógus volt!!! Andrea Korom: Jaj de jó Bodnar Tanarur 89 éves isten éltesse sokáig erőben egészségben! Lakatos Istvánné: Isten éltesse Tanár úr ,felesége Irénke néni volt az osztály főnököm tanár úr a párhuzamos osztályé.Csodálatos 4 év volt életünket meghatározta emberségük,hogy tanítványaik lehettünk,s még a gyermekeink is.szívből gratulálok. Jenőné Marsi: ISTEN ÉLTESSE TANÁR ÚR! Margit Mészáros: Boldog Születésnapot szeretettel. Pernyésné Juhász Edit: Boldog születésnapot kívánok drága Tanár úr! Jó egészséget kívánok! Márta Sebők: Annyira szerettük a humorral teli földrajz óráit! Igazi, vérbeli pedagógust kaptunk személyében anno.......Isten éltesse jó egészségben!!!BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KíVÁNOK!!! Ica Barcsai Ferencné: Jó egészséget, és méltó idős kort kívánok Tanár Úrnak, szeretettel! Julika Tóthné: Élmény volt az óráin jelen lenni!!!! Megyaszai Szilvia: Isten éltesse Tanár Urat jó egészségben, szeretetben! Zsuzsa Bodnárné: Boldog születésnapot, és sokáig tartó egészséget kívánok a Tisztelt Tanár Úrnak! Erzsébet Gasparik: Isten éltesse drága tanár urat! Magdolna Uhrin Józsefné: Köszönjük drága Tanàr urat!Családunkban Gyermekeinknek osztályfőnöke volt,nekem földrajzot tanított,egy életre!!!! Köszönjük!!!!!! Ferenc Mihály Biró: Tanárként, emberként példakép!! Somogyi József: Jó egészséget kívánok Tanár úrnak, szeretettel gratulálok neki utólag is születésnapjához!! Nem csak tanítoott, de nevelt, példát mutatott mindenben a tanuló ifjúságnak! Szítóné Nagy Ildikó: Isten éltesse TANÀR urat. Edit Szabó :Drága tanár úr, rég mentünk együtt piacra. Mária Vargáné Matolcsi: Kedves Tanár Úr, engedje meg, hogy szeretettel köszöntse ebből az alkalomból volt tanítványa, a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének könyvtárosa. (Csontos Gabriella, ha nem túl nagy a kérés, adjátok át neki... )Ildikó Magyar: Micsoda nagyszerű, humoros tanár volt Sanyi bácsi. Imádtam az óráit. Anikó Tóthné Kun Gazda: Sok boldog születésnapot kívánok Tanár úrnak jó erőben, és egészségben. Sándor Kovács: Gratulálunk Tanár úr,Jó Egészséget Kívánunk. Sándorné Faragó: Gratulálok és jó egészséget kívánok Sanyi bácsinak! Nemes Erzsébet Viola: Isten éltesse Drága Tanár Úr! Ágnes DrKenyeresné Z: Nagyon sok szép emlék köt Bodnár tanár úr óráihoz, és utána mint kollegához a püspökladányi gimnáziumban. Szívből gratulálok sikeres életútjához s születésnapjához! Köszönet a szervezőknek s külön Csontos Gabriellának, hogy a volt diákok nevében köszöntötték fel, s néhány kedves képet nekünk is megmutattak! Még egyszer Isten éltesse kedves TANÁR ÚR! Szőnyiné Hornyák Éva: Drága Tanár Úr! Születésnapján nagyon nagy szeretettel köszöntöm! Karolina Majoros Bárdosné: Adjon Isten békés,egészséges esztendőket!!!!!!!!!!!! Erika Borsosné Lekvár: Amikor szünetben végigment a folyosón, csakúgy gondolt egyet, ránk mutatott, és mondott egy országot. Mindannyian tudtuk, hogy a fővárost kell mondani. Nekem Malajzia jutott. Azóta tudom: Kuala Lumpur. Bárhol hallom, tanár úr jut eszembe. Ő a PEDAGÓGUS. Sokáig jó egészséggel támogassa még a Jóisten, azt kívánom, azt kívánjuk. Jánosné Rózsa Kiss: Isten éltesse tanár urat! Szeretettel köszöntjük! Kissné Jávorszky Erika: Szeretettel köszöntöm Tanár Úrat! További jó egészséget kívánok! Győriné Hollósi Ildikó: Drága TANÁR ÚR! Sosem felejtem el , amikor földrajz órán először kihívott felelni és véletlen a Hollósi helyett Miklósi Ildikó néven szólított fel. Osztálytársaim attól a pillanattól kezdve a Miki becenevet adták nekem és 4 éven át így szólítottak. Isten éltesse Tanár Úrat erőben, egészségben! Szeretettel köszöntöm magam és édesanyám (Hollósi Mihályné, Ica) nevében is születésnapja alkalmából ! Molnárné Bihari Julianna: Életem meghatározó pedagógusa volt, nagy-nagy szeretettel gondolok rá ma is. Sok szép élménnyel lettem gazdagabb általa. Isten éltesse még nagyon sokáig, drága tanár úr! Rózsika Cseh: Én is köszöntöm kedvenc tanáromat, örülök, hogy istápoljátok! Sarolta Szilágyi: Isten éltesse sokáig erőben egészségben drága Tanár úr! Tőke Lászlóné: Isten éltesse még nagyon sokáig ! Karacs Sándorné: Nagyon boldog szülinapot és jó egészséget kívánok! Jakabné Lajtos Georgina: Kedves Tanár úr! Az egész családom nevében küldöm jókívánságainkat, nagyon sok szeretettel kívánunk boldog születésnapot! Isten éltesse Sanyi bácsit jó erőben, egészségben! Miklósné Sólyom: Drága Sanyi bácsi szeretettel köszöntöm születésnapja alkalmából, további jó egészséget kívánok. Lugossy Margit: Isten éltesse sokáig erőben, egészségben, szeretetben Tanár urat! Szabóné Edit: Isten éltesse sokáig egészségben, szeretetben a Tanár Urat! Keserű Imréné: Nagyon boldog születésnapot és jó egészséget kivánunk! Erna Oborzilné Nagy: Szeretettel köszöntöm TANÁR ÚR! Ökrös Ágnes: Drága Tanár Úr! A Jó Isten éltesse és tartsa meg még sokáig szeretetében! Erzsébet Keserűné: Áldja meg az Isten a Tanár urat és a jó tevőit! Zsófia Korponai: Nagyon Boldog Születésnapot Kívánok! Jó egészséget, és minden jót kívánok! Károly Erdei: Gratulálok tanár úrnak,és jó egészséget kívánok.  Csontos Judit Mariann: Boldog születésnapot és jó egészséget kívánok! Sajnálom,hogy a kedves felesége ezt már nem érhette meg! Marincsák Ibolya: Isten éltesse Bodnár tanár urat! Egri Balázsné: Isten éltesse tanár urat erőben, egészségben! Szeretettel gondolok rá!  Mosolygó Lajos: Gratulálok. Ida Nagy: Gratulálunk a Tanár úrnak! Ilona Tóthné Ujfaludi: Isten éltesse sokáig ! Árpád Kónya: Isten éltessen sokáig tanár úr! Sandor Szabó: Isten éltesse a tanár urat!!! Engem is tanított, élmény volt egy egy földrajz órája! Éva Nagy Jánosné: Boldog szülinapot kivánok. Gál Sándorné: Isten éltesse valóban nagyon jó pedagógus volt imádtuk. Engem is tanított. Mária Tóthné Szabó: Isten éltesse tanár Úr! Engem is tanított!! Monika Koszonits: Nagyon boldog és még sok szülinapot tanár Úr! György Gyermán: Isten éltesse tanárúr !! Gabriella Kiss : Püspökladány. Szülővárosom. Eszembe jut egy középiskola.... Bodnár Sándor Csenki Imre Néptanító-díjas nyugalmazott középiskolai tanár. Isten éltesse!! Tanár úr, most megköszönöm, hogy tanított engem.
Imréné Keserű és Keserű Imre: Kedves Tanár Úr! Boldog születésnapot és még hosszú boldog életet! Szívesen gondolok vissza az 1956-1960 közötti négy évre. Osztályfőnököm voltál, a tanárom, de nemcsak a tanananyag elsajátítására tanítottál hanem az életben való helytállásra is. Büszke is lehetsz rá, mert az osztály minden tagja tisztességes, becsületes állampolgár lett. Az öt évenként tartott osztálytalálkozókon (legutóbb az 55 éves volt) felelevenitjük a régi emlékeket: az osztályfőnöki órákat, a kirándulásokat a klubdélutánokat. Ifjúságunk legszebb évei voltak ezek. Sajnos egyre kevesebben vagyunk, sokan eltávoztak közülünk, de aki él mindenki eljött még a legutóbbi találkozóra is. A személyed iránti tisztelet és összetartozás szép példája ez. Legyél még sokáig közöttünk, hogy még sokszor találkozhassunk!
Ildikó Kissné: Most ültem a gép elé, és látom, hogy az én szeretett tanáromnak volt a születésnapja...kicsit megkésve, de nagyon-nagy szeretettel én is kívánok még egészségben eltöltött éveket, és azt, hogy még sokszor álljunk meg az utcán egy-egy találkozás alkalmával beszélgetni. Drága TANÁR ÚR/csupa nagybetűvel írva, tiszteletem jeléül/ Isten éltesse erőben, egészségben!!

Gondolom ez a cím mindenki számára világos, hiszen ember emlékezet óta nem volt ilyen, hogy április 19-én méteres hótorlaszok miatt járhatatlanok az utak Magyarországon. Már a tavalyi ősznek is igen hirtelen és ugyancsak furán lett vége, így a nyári konyha takarítása el is maradt. Úgyhogy az idén április elsején (és ez nem áprilsi tréfa, de bolond nap volt az biztos) azzal kezdtem a kikelet első napját, hogy hozzá láttam a pókhálós, poros teraszunk takarításához. Előbb örömmel, aztán körömmel - ez a nagyanyámtól vett idézet jutott eszembe, mert teljesen igaz, hogy ha időben és rendszeresen takarítasz, akkor öröm csinálni ezt a házimunkát, ha viszont elhanyagolod, elodázod, akkor dupla annyi időt vesz igénybe és keserves lesz. No, hát azért túl éltem, de legközelebb ilyet nem csinálok.Aztán jött az ünnep, a húsvét, aminek négy napja örömmel telt. Itthon volt a család. Igaz, hogy a nagy fiaink távol voltak, de az unokáimat elhozta a menyem.

        

Blanka készült is, kis kosarában tojások lapultak. Versmondás és locsolás után minden fiú kapott tőle általa díszített piros tojást. Jázikánk még nem tudja, hogy mi az a locsolkodás, de bátran tűrte, hogy a fiúk szagos vízzel permetezzék. Anyukám is kapott rózsavizet, sőt az uram húsvét hétfő reggelén a vasaláshoz használt spriccelővel locsolt meg bennünket, engem és menyemet, hogy el ne hervadjunk. Itthon voltak a bátyámék, az unokatestvérem, Csontos József Attila Békéscsabán zenetanár és vendégként a Püspökladányban tartott hangversenyen zongorázott volt tanítványával.A koncertre is elmentünk. Meghitt együttlétünk volt, felemlegettük a családi történeteket, a hálószobai nagy ágyon délután velünk aludtak el a lányok, Marci fiamék elbicikliztek a szerepi csonka toronyhoz éstermészetesen húsvét hétfőn este most is a kedves baráti házaspárnál gyűltünk össze egy kis tere-ferére és hogy közös  locsolásban részesítsenek bennünket embereink. (Írta: Csontos Gabriella) 

Ma leszedtem az összes hópehely matricát a konyha ablakról. Eddig annyiszor megcsodáltam reggel és este a fényjátékot rajtuk, de most már vége. Olyan hosszú volt ez a mostani tél... Szeretem a hideget, a havat, a zúzmarát, de mostanra már vágyom a meleg, ragyogó napsugarakra, a madárcsicsergésre. Az idei télben kétszer is nagyon betegek voltunk én is és az uram is, pedig szedtük a vitamint. Aggódunk kórházban lévő ismerőseinkért, egyre jobban értékeljük, hogy már megértünk ennyi telet. Február végén megnyílik a madarak torka, alig várom már, hogy halljam az éneküket. Kicsit depis időszak ez, amit olyan események szervezésével próbáltam elkerülni, mint pl. Veritas találkozó és a gyermekeim születésnapjának megünneplése.

                                                          

Mindegyik jól sikerült, de ezekről majd később. (írta:Csontos Gabriella)

Télen kicsit magába néz az ember. Számba veszi veszteségeit, sikereit. Már november elején megérint engem ez a hangulat. Még tavaly készült az a fotó, amit most találtam meg a telefonomon. Ezzel tudnám érzékeltetni azt, hogy mire is gondolok. A 2015-ös ladányi falinaptárat Győrfi Lajos szobrászművész alkotásai és G. Nagy Ilián versei illusztrálták.  Ez a szép kiadvány konyhánk falát díszítette egész évben. November hónaphoz Kerekes Laci síremlékét választották a szerkesztők. Egész hónapban Laci tekintete kísért. Az asztalon gyertya , az uram még reggel behozott egy utolsó szál rózsát a kertből, ami még a kora téli hidegben bimbózott. 15 éve ment el Kerekes László Jászai Mari-díjas színművész. (Írta: Csontos Gabriella)

Az első Önkormányzat megalakulása óta 25 év telt el. 1990-ben, az első szabad és demokratikus választások után Püspökladányban is megalakult az első Önkormányzat. Ennek emblematikus személyisége Dr. Farkas Dezső, a város első polgármestere. Dr. Farkas Dezső 1972-ben érettségizett a KLTE gyakorló gimnáziumában. Majd tanulmányait Németországban folytatta, és 1976-ban végzett közgazdászként. Ezt követően a Budapesti Közgazdasági Egyetemen 1980-ban szakközgazdász diplomát szerzett, és rá egy évvel a doktori címet is megkapta.
Családjával életét Hajdúszoboszlón kezdte, majd Debrecenbe költözött. A csapágy-gyár és a Hajdúsági Iparművek után a Megyei Tanács Tervosztályán dolgozott 1982-1986-ig, ahol komoly tapasztalatokra tett szert a települések gazdasági életének irányítása terén. 1987-ben szabadúszó, szellemi szabadfoglalkozású lett, elsősorban tolmácsolásból és fordításból élt. Politikai érdeklődése mindig is megvolt, de sokáig úgy gondolta, hogy belülről is meg lehet reformálni az államrendszert. A nyolcvanas évek végére azonban már a megoldást a többpártrendszerre épülő demokratikus átalakulásban látja. Lelkesen üdvözli az új társadalmi szervezetek, majd a pártok megalakulását. Farkas Dezsőt magánéletének változása - házassága Csontos Gabriellával - Püspökladányba hozta, és így itt a frissen megalakult MDF-nek Ő lett az elnöke.
Hogyan emlékszik vissza az első demokratikus választások idejére?
Előzménye volt a nemzeti kerekasztal megalakulása. Ez azt jelentette, hogy 1989-ben le kellett ülni tárgyalni az ellenzéknek és az uralkodó pártnak; az egyik oldalon ültek az MDF, SZDSZ, FIDESZ, KISGAZDAPÁRT képviselői, a másik oldalon a régi rendszer képviselői: az MSZMP, a KISZ, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront. Meg kellett állapodni a választások időpontjában és lebonyolításának menetében, amit 1990-re tűztek ki. Ekkorra már városunkban is megalakultak az országos pártok helyi szervezetei, újságot, szórólapokat gyártottunk, gyűléseket szerveztünk, részt vettünk a tanácsüléseken. Emlékezetes akciónk volt az erdélyi magyarok megsegítésére gyűjtött segélyszállítmány megszervezése 1989. decemberében.
A mai fiatalok nem tudják, hogy mi a különbség a régi szocialista rendszer tanácsi vezetése és az önkormányzati rendszer irányítása között. Kérem, beszéljen erről!
A tanácsok beépültek a kommunista diktatórikus rendszer hierarchiájába, ami azt jelentette, hogy felülről irányították a településeket.
Az önkormányzatiság lényege pedig, hogy minden közösség szabadon, önállóan működjön és döntsön érdekeinek érvényesítésében. Ehhez pedig az államnak kötelessége biztosítani az anyagi feltételeket.
Hogyan zajlott Püspökladányban az első önkormányzati választás?
Akkoriban a választások helyi szinten is 2 fordulósak voltak. Az első fordulót 1990. szeptemberében tartották meg. Püspökladányt 10 körzetre osztották. Azok, akik a legtöbb szavazatot kapták, azok juthattak be az önkormányzati testületbe. Az első fordulóban a szavazás 3 körzetben lett érvényes és eredményes. A 2. fordulóban jutott be a körzetekből további 7 képviselő, és 9 képviselő pártlistáról került be a testületbe. Így 1990. október 14-én a 19 fős képviselő testületet megválasztották. A testületből 11 fő a jobboldali, 8 fő a baloldali gondolkodású polgárokat képviselte.
Elmondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű az első testület megalakulása. Kik voltak a tagjai?
Baloldaliak: Dr. Pásztor János, Dr. Nagy László, Tomka Jánosné, Csizmadia Lajos és Ökrös István az MSZP jelöltjei, míg Szilágyi Lajos, Dr. Garamvölgyi György és Dr. Molnár László független jelöltként jutott be a testületbe.
A jobboldaliak pedig: Dr. Felszeghy Szabolcs, Györkei Gyula, Dr. Hódos József, Szilágyi Imre, Papp Sándor és Dr. Farkas Dezső az MDF, Kisgazda párt és Vállalkozók pártja támogatásával, Mile István, Dr. Nagy János és Szabó Ferenc az SZDSZ, Pereiné Borsos Gizella és Kardos István a FIDESZ jelöltjeiként lettek képviselők.
Hogyan történt a polgármester választás?
Akkor még a polgármestert nem közvetlenül a lakosság választotta, hanem a megalakult testületnek volt ez a feladata. Meglehetősen fonák helyzet alakult ki, mert a jobboldal volt többségben a testületben, mégis a törvény szerint a volt tanácselnök jelölhette ki a polgármester választás időpontját. Ez pedig 1990. október 24-re esett, 10 nappal a választások után. Ez az időszak azzal telt el, hogy a baloldal erős kampányt indított, hogy a jobb oldaliak közül sikerüljön meggyőzni néhány embert, hogy szavazzon a baloldal jelöltjére. Városszerte ismert volt a két jelölt: Dr. Molnár László a régi rend jelöltje volt. Mile Istvánt az ellenzék jelölte, de az utolsó pillanatban (október 23-án este) visszamondta a jelölést, mert családját annyi atrocitás érte. A polgármester-választás másnap a jelenlegi házasságkötő-teremben kezdődött el. Csizmadia Lajos tanár úr, a legidősebb megválasztott képviselő vezette le az ülést. Nyilván, részben a törvényeket betartva igyekezett irányítani, részben a hatalmon maradni akaró baloldal „ukászait” követte. Ő ült a pulpitusnál, vele szemben félkörben ültek a képviselők és a hátuk mögött a baloldali tömeg zsúfolódott, a jobboldaliak pedig kiszorultak a folyosóra. A baloldaliak fel voltak készítve, hogy Mile Istvánt a jobboldal polgármester jelöltjét támadják hozzászólásukkal. Csak arra nem készülhettek föl, hogy a jobboldal jelöltje közben megváltozott, így Dr. Felszeghy Szabolcs bejelentette új jelöltjüket: Dr. Farkas Dezsőt. A felkészített tömeg nem tudott olyan gyorsan váltani és ők így az előre megszerkesztett koreográfia alapján Mile Istvánt szidták tovább. A végén csak sor került a fő napirendi pontra is: a polgármester választásra. A titkos szavazás 10:9-re dőlt el a jobboldal javára. (Ebből kiderült, hogy egyvalakit sikerült meggyőzni a baloldalnak, máig sem tudjuk, hogy kit.) Mindenesetre én vehettem át a városvezetést, mint a demokratikus választások első polgármestere.
Hogyan indult el az első önkormányzat működése?
A működéshez pénz kellett. Nyilvánvalóan ennek egy részét az állami költségvetés biztosította, amit a törvény szerint csak működtetésre lehetett fordítani. Fejlesztésre csak az önkormányzat által kitermelt összeget lehetett felhasználni. Ez pedig a helyi adóból, vagyonértékesítésből vagy saját vállalkozásból jöhetett létre. Olykor céltámogatásra is számíthattunk az államtól. A nehézség abból adódott, hogy a működtetésre kapott pénzből nem lehetett fejlesztésre átcsoportosítani. Ahhoz viszont ragaszkodtunk, hogy a kötelezőn felül helyi adót ne vessünk ki az amúgy is elszegényedő, munkahelyeit elvesztő lakosságra. A működés egy másik forrása az államtól kapott vagyon, amiért aztán nekünk kellett felelősséget vállalni.
Feladatunk volt még mindazon szervezetek (bizottságok, intézmények, vállalatok) létrehozása, amivel az önkormányzat irányítani tudta a várost. A rendszer kialakítása egy hosszú folyamat volt és sok-sok nehézséggel járt. Sokszor éjszakába nyúló vitákon döntöttünk a város kérdéseiről. Tehettük mindezt a saját kontónkra, hiszen a képviselői tevékenységért akkor még nem járt fizetés vagy tiszteletdíj.
Melyek azok a legjelentősebb változások, amelyek az Ön polgármesteri munkás-ságának éveihez kötődnek?
Legnagyobb feladat volt az áram, a gáz, a szennyvíz-hálózat átvétele az államtól. A közművesítésnek a technológiai sorrendjét be kellett tartani. Először a szennyvíz-vezetéket letenni az utak alá, majd leburkolni azokat. A gáz-és a telefonhálózat is a ’90-es évek elején épült ki Püspökladányban. Bővült a Petőfi iskola, rendeztük a főteret, támogattuk az egyházakat, a civil szervezeteket, alapítványokat hoztunk létre a sport, a kultúra és a tehetségek támogatására, kitüntetéseket alapítottunk, stb. Egyszóval nem volt egyszerű a város életének megszervezése: ha egy valaki jól járt valamivel, ha egy valakivel jót tettünk, akkor a másik tíz megsértődött.
Fontosnak tartja-e a polgármester politikai elkötelezettségét?
Igen, mert ha a város vezetése nem „olyan színű”, mint a kormány, az több konfliktusnak a forrása lehet. Szerencsés egybeesés az, ami jelenleg is van városunkban, hogy mind a város vezetése mind az országgyűlési képviselője, mind a kormány a FIDESZ-KDNP párt elkötelezettjei. Ez erősíti a várost.
Hogyan látja a jelenlegi önkormányzati vezetés munkáját, és mit javasolna a jövőre vonatkozólag?
Én azt hiszem, hogy jó úton haladnak. Nagyon örülök annak, hogy sok minden fejlődött. Ma már nagyobbak is a lehetőségek a pályázatok révén. Nyilván nyitott szemmel kell járni, nyilván kellenek a munkatársak, akik ebben segítenek, és hát kell egy olyan többség amely a szükséges politikai döntéseket ehhez meg tudja hozni. Fontos, hogy a mindenkori vezetésnek legyenek céljai, elképzelései városunk jövőjéről. Azt szokták mondani, hogy annak a hajósnak, akinek nincs célállomása, annak minden szél rossz, mert nem tudja, hogy merre akar menni. De, akinek van egy célja az tudja, hogy ez a szél jó, a másik szél meg nem jó, és akkor azt kikerüljük, ezt meg befogjuk a vitorlánkba. Úgyhogy „jó szelet” kívánok az utódaimnak! (forrás:Püspökladányi Hirek 2015.novemberi szám, fotó:Lévai Péter)