2019. November 15. Péntek Albert, Lipót napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - HortobágyA nap képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki KicsodaEmlékek, történetek... Fotoalbum

Szalonnából tepertő
2019-11-04 09:07:47

Nyolcadik alkalmommal rendezik meg Berekfürdőn a Teperető és Pörc Fesztivált 2019. november 16-án a település rendezvényterén. Az egésznapos gasztronómiai bemutatón szalonnasütés és kóstolás, forralt bor, tea, kézműves vásár és szinpadi produkciók várják a nagyérdemű közönséget.

A Farkas család naplója

2019-11-06 10:08:41

Rég írtam a nyár eseményeiről és már az ősz is eljött. Blanka és Jázmin unokánk most is nálunk voltak egy hétig. Ekkor szervízben volt az autónk, így vonattal mentünk a lányokért. Nagy élmény volt nekik és nekünk is. A hét alatt sátrat vertünk az udvaron, most is bejártuk a város játszótereit biciklivel és strandoltunk Füzesgyarmaton. 

                     

Augusztus első tíz napjában Berlinben nyaraltunk. Szokatlan volt ez, hiszen mi nyáron a tengerpart szerelmesei vagyunk. A világváros nagy sokk volt számunkra. Az uram ott járt egyetemre, ezért egyfajta nosztalgia út volt neki. Iszonyú sokat sétáltunk, bicikliztünk, tömegközlekedtünk, a megapolisz szinte beszippantott bennünket. Rommá fotóztuk magunkat és az 500.- Ft-os szelfibot tönkre ment a kezünkben. Szép volt, jó volt, de örömmel tértünk haza. Ahogyan Ady írja:

                 

"Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbúsong s lehull a porba, Amelyből vétetett." 
Szeptember elseje nagy nap volt nagyobbik unokánk életében. Iskolás lett. 

Az én születésnapomra Márton fiam szép meglepetése (Szabó Balázs és Vecsei H. Miklós Szívárnyék c. Pilinszky műsora Zsámbékon) és egy gyulai wellness kikapcsolódás tette fel a koronát.

               

Október 13-án pedig az uram gyermekének, Farkas Dánielnek 40. születésnapját ünnepeltük Magyarszombatfán a Kosbor Panzióban. Ott volt a családja apraja-nagyja. Jó buli volt. (Írta:Csontos Gabriella)


2019-10-10 18:47:59

Az uram - Dr. Farkas Dezső (a képen) - két éve nyugdijas, s úgy gondolta, hogy most jött el az ideje, hogy átnézze azt a hatalmas papírdoboznyi irathalmazt, ami még a polgármestersége idejéről való. A Karacs Ferenc Múzeum vezetőjével, Győrfi Lajossal megbeszélte, hogy ezeket az emlékeket a múzeumnak adományozza, ahol majd lehetőség lesz a rendszerváltozás után érdeklődőknek azokba betekinteni. 1990-1994 között volt Püspökladány város polgármestere, így van elég levél, fogalmazvány, hivatalos irat, amit át kell néznie. Ezek között a papírok között talált több névtelen levelet is, melyek közül kettőt szeretnék megosztani most, így az önkormányzati választások előtt. Lehet, most már a vicc kategórába sorolandók ezek az irományok, de annak idején - harminc évvel ezelőtt - véresen komoly szándékok húzódtak meg mögötte.

Első levél

"polgármester úr!
megdöbbenve értesültünk a szovjet hősiemlékmű meggyalázásáról püspökladányba. ha 1991 julius 20.ig nem állítsák helyre az emlékművet akor önt és néhány vezetőt a szélsőségesek közzül megfogunk ölni
n.t.b."


Második levél

"Dr. Farkas Dezső
Polgármester úr

Tisztelt Polgármester úr.
Az idősek napja alkalmával igen nagy lehangolva halgattuk önt. Hogy kijelentete hogy a választáson nem indul. Mi pedig a (nyugdijasok) igen nagyra becsülve önt. Amit tett a Városért és az emberekért.
Bizonyitotta az is hogy tavaly az idősek és az egyedül élőknek 500 frtos Vásárlási utalványt adott (Karácsonyra). De ez az idén elmaradt, pedig vártuk volna. A jóségért köszönet illeti önt. A kaszát üresen kellett volna átadni az utódnak, és (ezt még megteheti). Nagyon sajnáljuk önt hogy nem indult a választáson, vagy az is lehet hogy ön elfáradt. Továbi jóegészséget és a munkájához sok sikert kívánunk.
Elnézést a sima feladásért."


2019-10-05 17:53:34

Bodnár Sándor (1928-2019)

"Emberkém, nem halok meg ott,
nagy víz borít rám fény-síkot,
nem vész el egy cseppem se, nem,
csak nem lát többé senkisem.” (Weöres Sándor)

Dancs Bertalanné Julika: Drága Tanár Úr! Köszönöm, hogy olyan pedagógus voltál amilyen a diákok álma! Sokan példát vehetnek rólad! Tiszta szívemből kívánok csendes pihenést! Magam és Krisztina lányom nevében. Keserű Zsófia: Drága Tanár Úr! Nyugodjon békében, az Úr megadta amit kértünk , rövid csendes távozást. Szívünkben örökké él Irénke nénivel együtt. Dembrovszkiné Karacs Mária: Nyugodjon békében. Fülöpné Béres Edit: :( Tőkéné Erzsike: Nyugodjon békében!
Katona Lajosné: Istenem!Nagyon sajnálom,nagyon szerettük a kedves osztályfőnökünk volt,Irénke nénivel együtt. Nyugodjon békében! Kiss Lászlóné: Tanar ur On volt az az ember aki megtanított arra nem kell utazni egen foldon csak vedd kezedbe a terkepet es bejarod az egesz vilagot.Foldrajz szeretetet ontol tanultam Kedves Tanar Ur. Karacs Elekné: Nyugodjon békében! Sipos János:Mindent köszönünk Tanár Úr!

Dezsényi Emese: Isten nyugosztalja! Mohos Lajosné:  Ő volt a TANÁR ÙR csupa nagy betűvel! Nyugodjon bèkèben! Uhrin Józsefné Magdolna: Megrendülten,őszinte részvéttel búcsúzom egykori Tanáromtól, Gyermekeink Attila és Annamària szeretett és kedvelt osztályfőnökétöl!......adj nevet, gyönyörű nevet,párnát a pusztulásnak.....(Pilinszky)

Magyariné Rózsa: Nyugodjon békében. Faragó Erika: Nyugodjon békében! Tóth Istvánné: Drága TANÁR ÚR! Emléke és jósága örökre szívünkben él. Nyugodjon békében. Vargáné Matolcsi Mária: Nyugodjon békében! Köszönöm Gabi, hogy megosztottad! Kiss Mária:  Nyugodjon békében Tanár Úr!
Gali Károlyné:  Egy Igaz Emberrel megint kevesebb! Emlékét megőrzöm. Gál-Mohos Marianna: Dràga Tanàr Úr! Nyugodjon békében!!! Bába Márta Brigitta: Elment a Drága EMBER! Végtelenül jó ember volt! Csak tisztelni lehetett, mert tisztelte a diákot! Szuper humorérzékkel! Nyugodjon békében!!
Bene Judit: Drága Tanár Úr! Nyugodjon békében. Szerettük, tiszteltük azért amilyen volt, ahogy tanított. Nekem ő volt az egyik kedvenc tanárom a gimiben. Számomra ő volt az igazi tanár! Kardos István:  Megrendülten olvasom a szomorú hírt, néhány hete láttalak a Kossuth utcán, örültem, hogy felépültél. Nyugodj békében Sanyi bácsi, egy igazi tanár voltál, sokunk példaképe! Czirják László:  Drága Tanár Úr! Nyugodjon békében! Őzse Ibolya:  Drága TANÁR ÚR! Nyugodjon békében! Hornyák Sándorné Juliska: Nyugodjon békében drága TANÁR UR ! Jakab Éva Enikő:  Nyugodjon békében, vendégem volt a tanár úr!
Török Márti:  Szerettünk Tanár Úr.Nyugodjon békében! Szítóné Nagy Ildikó: Drága Tanár Úr! Példakép! A TANÁR! Nyugodjon békében! A mai napig tudom a fővárosokat! Bene Judit: Mennyien szerettük!!! Gyújtsunk ma mindannyian egy gyertyát otthon érte. Biró Ferenc Mihály: Számomra Ő volt a Tanár Úr! A gimnáziumban nekem földrajzot tanított, imádtuk stílusát, emberségét, minden szavát! Külön örülök, hogy még életében emléktáblát állítottunk életpályája tiszteletére, nagy megtiszteltetés volt, hogy meghívásomra megtekintette a vasúttörténeti kiállításomat és meggyőződhetett róla, hogy a földrajz tanítása nem múlt el nyomtalanul! https://www.youtube.com/watch?v=7k1cZuXQppA Karacsné Mezei Ilona: Nyugodjék békében! Emléke szívünkben örökké megmarad!
Biró Ferenc Mihály: https://www.youtube.com/watch?v=mkI2y-bwyA0

Lakatos Edit: Dràga Tanàr úr! Legyen könnyű Neki a föld! Nagyon jó ember volt! Oborzilné Nagy Erna: Osztályfőnökünk volt, s még a szüleimet is tanította.. Gyerekként nem gondoltam, hogy milyen meghatározó lesz számomra a személyisége.. Igazi pedagógus volt, kitartó, optimista, realista, aki soha nem vetítette át a gyerekekre a problémáit, pedig felnőttként tudtuk meg, hogy volt neki bőven.. Minden tiszteletem az övé! Nyugodjon békében, kedves Tanár Úr, Püspökladány diákjai sokáig megőrzik emlékét!!! Bartané Marika: Drága Tanár Úr! Ön fent is ragyogni fog! Köszönök mindent!! / Varga Mária /
Tőke Lászlóné: Nyugodjon békében ,legyen neki könnyű a föld ! Galiné Margó: Béke poraira. Mindig jó szívvel emlékszem rá.  Vadász Irén: Megrendülten vettem tudomásul, hogy elment Ö. A Tanár úr, aki szinte minden tanítványát név szerint ismert, aki ha találkoztam vele mindig szívélyesen üdvözölt, váltottunk néhány kedves szót. Hiányozni fog Tanár Úr! Emlékét szívünkben megőrizzük! Nyugodjon békében!

Dúróné Erzsébet: Isten nyugosztalja kedves Tanár úr! Nemes Cilla: A gyermekeimet tanította, ők is mindig szeretettel emlegetik. Igazi TANÁR volt. Nyugodjon békében... Tóth Zoltán: Nyugodjon békében! Koloszár Erzsébet: Csendes pihenést! Bene Edit: Drága Tanár Úr! Nagyon kedves pedagógus volt! Nyugodjon békében! Szabóné Nagy Margit: A Jóisten segítse odaát... Dancs Bertalanné Julika: Volt egyszer nem is olyan rég egy tanár, BODNÁR SÁNDOR  Őt lemásolni nem lehet ! köszönet mindenért Drága Tanár Úr !Vigyázzanak rá angyalok ! Fizessék meg a jóságát amit mi már nem tudunk meghálálni ! Baginé Ibolya: Isten nyugosztalja. Borsosné Marsi Magdi: Emléke örökre a szívemben fog élni. Angyalok segítsék az útját! Erdei Ferenc: Nyugodjon békében Jánosi Józsefné: Nyugodjon békében. Magyar Éva: Nyugodjon békében! Nagy Imréné: Nyugodjon békében! Varga László: Isten veled Tanár úr. Szilágyiné Magyar Csilla: Nyugodjon békében. Csontosné Edit: Nyugodjon békében! Raczne Jolika: Nyugodjon békében BODNÁR SÁNDOR Tanár Úr sok Püspökladány-i tanuloja szívében tovább él. Kiss Lajosné: Tanár úr ! Nyugodjon békében! Kerekesné Sanyó Irma: Nyugodjon békében Tanár Úr. :'( Rácz Péterné:  Nyugodjon békében a Tanár úr! Stupinczky Erzsébet: Nyugodjon békében! 

Sárosi Katalin

Dezsényi Emese: Isten nyugosztalja! :) Szabó Ági: Ohhhh de nagyon sajnalom :(
Zsuzsanna Mária: Emléke legyen áldott, tisztelettel gondolunk mindig Rá! Csendes pihenést Tanár úr!
Jenei László: Nyugodjon békében! Soha el nem felejtjük! :( Szigeti Zsuzsa: Emléke legyen áldott, és örök! Erdődiné Suba Anikó: Nyugodjon békében Tanár Úr! Jámborné Erika: Nyugodjon békében Tanár úr! Inczéné Emi: Nyugodjon békében tanár úr. Epresné Nagy Ilona: Edit Nyugodjon békében tanár úr.
Varga Zoltán: Nyugodjon békében! Károly Sárosi: ISTEN nyugosztalja! Adjon Neki pihenést,megnyugvást a ladányi Föld! :( Keserü Judit: A legendák soha nem halnak meg. Bodnár Tanár Úr már életében legenda volt és az is marad. Szeretettel őrzöm emlékét. Nyugodjon békében.
Tóthné Julika: Ő egy igazi TANÁR volt !! Nyugodjon békében!! Ráczné Kövesi Klára: Köszönöm Istennek, hogy ismerhettem, az osztályába járhattam. Emlékét megőrizzük. "A szeretet soha el nem múlik." (Pál 1.kor. 13:8)

Pető Zsigmondné Inci: Szívemben örökké élni fog! Mindig keresni fogom hajlott hátával, hogy egy pár kedves emberi szót váltsunk egymással! Nyugodjon békében Tanár úr! :( Nyírő Gizella: A legjobban tisztelt és szeretett Tanárom volt! Általa kedveltem meg a földrajzot, s nyertem középiskolai földrajzversenyt negyedikben, amikor már nem is tanultuk a tantárgyat! Legyen könnyű a föld, Drága Tanár Úr! Korom Andrea: A legendák soha nem halnak meg....Bodnár Tanár Úr már életében legenda volt és az is marad, mi régi tanítványai tudjuk, hogy miért! Én minden gimnazistának ilyen tanárokat kívánok! Sok szeretettel őrzöm emlékét! Mar 40 éve! Nyugodjon békében. Nagyon örülök, hogy ilyen szép kort megért! Gyarmati Lajos: Utolsó találkozásaink egyikén mondta, "Akárhány éves is az ember, még egy-két évet szeretne kapni a sorstól." Nem kapott többet. Nekem és nagyon sokunknak soha nem felejthető. Kunne Vura Terézia: Soha nem felejtjük el.-:( Isten nyugosztalja. Sas Ferencné: KEDVES TANÁR ÚR! A RÉG SOK SZÉP EMLÉKEKKEL BÚCSÚZOK...NYUGODJON BÉKÉBEN...Bartos Zoltánné Éva: Augusztusra terveztük, hogy elvisszük egy rokona sírjához, Hajdúböszörménybe. Ez volt a kérése..:( nem tudtuk teljesíteni :( Török Ildikó: Nyugodjon békében! Cziczásné Icus: Emlékét megőrizzük! Gal Sandorne: Nyugodjon békében. Marsi Jenőné: Nyugodjon békében, Tanár úr! Dezsényi Emese: Istenem, de szerettük! :(
Kovács Sándorné Marika: Tanár úr ! Nyugodjon békében! Egriné Varga Erzsébet: Nyugodjon békében! Zagyváné Gulyás Judit: Drága Sanyi bácsi! Legyen könnyű a föld! Nyugodjon békében! 
Somogyi József: Kedves Sanyi bácsi, Tanár úr ! Nyugodjon békében. Földesinè Piri: Nyugodjon békében, áldott jó és kedves ember volt! Faragó Sándorné: Sanyi bácsi,Tanár úr! Nyugodjon békében! Szívünkben örökké él! Egri Balázsné: Nyugodjon békében drága Tanár úr! Nàdhàzi Babi: Dràga Tanar ur! Nyugodjon Bekeben! Kovács Sándor: Részvétünk!Nyugodjon Békében! Pap Éva: Nyugodjon békében Tanár Úr!!! Ködöböcz Imréné: Sokunk kedvence volt a tanár úr! Nyugodjon békében! A családnak őszinte részvétem! 

Bene Judit: Asunción.... Paraguay... hányszor hangzott el nála. Hányan vagyunk, akik tőle tanultuk meg a világ fővárosait? Teréz Nagyné Fülöp: És tudjuk is!  Drága Sanyi bácsi, sose felejtünk el...

Szítóné Nagy Ildikó: Drága Tanár Úr! Példakép! A TANÁR! Nyugodjon békében! A mai napig tudom a fővárosokat! Bene Judit: Én is...Mohos Lajosne: Szítóné Nagy Ildikó Èn is! Katona Lajosné: Igen! Álmomból felébredve is tudom! " Emlékeztek? Mindig ezzel indította a földrajz órát! " Kuala Lumpur, Kvezon Sziti!" Kedves humora, embersége, a diákok szeretete jellemezte! Igazi TANÁR volt csupa nagybetűvel. Azok az osztálykirándulások! Minden mai diáknak ilyen pedagógust kívánok! Nyugodjon békében drága tanár úr!

Rácz Icus: Nyugodjon békében. Mészáros Attiláné: Nyugodjon békében! Darainé Incike: Drága Tanár úr! De sok gyereket tanított, nevelt szépre, jóra, becsūletre igaz hittel. Béke poraira! Bottainé Anna: Nyugodjon békében Tanár úr! Csuhai Judit: Isten nyugosztalja! Nàdhàzi Babi: Dràga Tanar ur! Nyugodjon Bekeben! Darai Józsefné Eta: Nyugodjon békében drága Tanár úr! Kiss Irén: Nyugodjon békében Tanár Úr. Sok emlékem van. Felesége volt az osztályfőnököm. Nagyon jó emberek voltak. Soha nem felejtem őket ! Rácz Nelli: Nyugodjon békében Tanár úr! Gasparik Erzsébet: A Karacsos Öregdiákok Egyesületének elnöksége nevében fejezem ki mély megrendülesünket és szomorúságunkat tanár úr halálhírére! Az egyesület megőrzi és továbbadja emlékét a következő nemzedéknek, hiszen kivételes egyéniség volt! Büszke lehet rá mindenki, akit tanított, de az is, aki csak ismerte! Gyászoljuk. Vadász Dániel: Csodálatos ember, nagyszerű Tanár volt Bodnár Sándor Tanár úr. Nyugodjon békében. Tőkésné Szűcs Ildikó: Nyugodjon bèkèben!  András Eisele: 1959.-ben érettségiztem. Nagyon sok emlékem van róla! Nyugodjon békében. Seres Lajos: Nyugodj békében TANÁR ÚR!!!  Rózsayné Erzsébet: Nyugodjék békében!Legyen Neki könnyű a föld. Gondáné Nádházi Mária: Nyugodjon békében. Pilispusztai Károly: Részvétem. Szabó Dánielné: Nyugodjon békében Bodnár TANÁR ÚR! Fekete Béláné: Nyugodjon békében. Kassainé Sánta Ilona:  Nyugodjon békében ,Ő a volt tanítványai emlékeiben mindig él. Boros Edit:  Nyugodjon békében drága Tanár Úr! Nagy Józsefné: Nyugodjon békében! Tanár úr! Lakatos Istvánné: Osztályfőnököm is tanárom is volt feleségével együtt ... felejthetetlenné tették a gimnáziumi éveimet...nyugodjanak békében. Demeter Zsófia: Szegényebb lennék, ha nem találkoztam volna vele az életemben. Emlékeinkben tovább él. Kiss Hajnalka: Öszinte részvétem! Nyugodjék békében! Magyar Ildikó:  A legjobb. Fodorné Szabó Mária: Engem is tanított, nagyon szerettem tanár urat! Szerdiné Éva: Megrendülten búcsúzom kedves Kollégámtól! Nyugodj békében, Sándor! "Az igaznak emlékezete áldott" (Példabeszédek 10:7) Kiss Gabriella: Tanár Úr...
Az álmok mindig egy Tanítóval kezdődnek, aki hitt benned, aki noszogatott, ösztökélt és fölsegített a következő lépcsőfokra. Színtiszta jóság volt...Eszembe jut egy középiskola, egy tanterem. Egy osztály, és Tanár Úr. Megelevenedik sok régi emlék, elmosódott képek új színeket nyernek...régi szavak szólnak elő a csendből..százszor és ezerszer. Kovácsné Kun Ágota: Nyugodjon békében TANÁR ÚR! Szép emlékeinkben tovább él!  Csizmadia Lászlóné: Nem voltam a diákja, de mindig jó volt találkozni vele az utcán! TANÁR ÚR nyugodjék békében! Erdei Margó: Nyugodjon békében! Erdélyiné Ungvári Mária: Mindíg jó szívvel emlékezem rá ! Nagyon jó tanár volt a feleségével együtt. Az óráin a figyelmünket mindig ébren tartotta. Az érettségi találkozóinkon mindíg részt vett. Nemrég még üzenetet váltottunk. Nyugodjon békében ! Zagyva Sándorné: NYugodjon békében !!!.Tanár úr !! Füleki László: Nyugodj békében kedves Sanyi bácsi! Emléked élni fog. Borbély Pál: Isten nyugosztalja, nagyon jó ember volt!
Jávorszki-Kóti Valéria: Nyugodjon békében!

Györi Andrea: Elment egy EMBER....(Tanár úr, mindent köszönünk) Bodnár Sándor tanár úr órái legendásan jó hangulatúak, ugyanakkor rendkívül hatékonyak voltak. A kiváló humorérzékű pedagógus dolgozatírás közben úgy pattant fel a székéből és futott a terem végébe, hogy a gyanútlan puskázók is csak nevetni tudtak csúfos lebukásukon, nem beszélve a szorgalmas többségről. Mindemellett szakmailag is utolérhetetlen érdemekkel rendelkezett, aki az ő diákja volt, az bizony a mai napig tudja, hogy Malaysia fővárosa Kuala Lumpur.
Fodor Júlia: Nyugodjon békében Tanár úr. Ilyésné Magdi: Nyugodjon békében Tanár úr. Tóthné Fekete Anikó: Drága Tanár Úr! Isten nyugosztalja! Borbély Pál: Isten nyugosztalja, nagyon jó ember volt! Kiss Hajnalka: Őszinte részvétem! Nyugodjék békében! Papp László: Nyugodjon békében! Polgári Ilona: Pihenjen békében! Engem is tanított! Mandula Istvánné: Nyugodgjon békében. Nagy Enikő: Nagyon fog hiányozni! Földesi Zsuzsa: Drága Tanár Úr! Emlékét megőrízzük !

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként."
                                       Juhász Gyula

Nádas Imréné: Nyugodjék békében! Tóthné Fekete Anikó: Drága Tanár Úr! Isten nyugosztalja! Nagy Erzsébet: Nyugodjon békében Bodnár Tanár Úr! Nagy Eva Ildiko: Örökké élni fog, az ilyen és hozzá hasonló emberek nem halnak meg, hiszen annyi tanítványa emlékében él, így ő örökké élni fog, ha lenéz ránk fentről tudja.
Rácz Péterné: Nyugodjon békében! Kovács Ferencné Kokes Erzsébet: Nyugodjon békében! Nagyon szerettük, sokszor találkoztunk vele az utcán, ötven évvel ezelőtt tanított... Balkusné Judit: Nyugodjon békében Pánti Irén: Egy Weöres Sándor verssel búcsúzom a Tanár Úrtól
"Isten gondol öröktől fogva téged, elméjében léted, mint szikla áll, Mi ehhez mérve habfodornyi élted? és mit változtat rajtad, a halál?" Jánosi Józsefné: Büszke vagyok rá hogy együtt vehettem át Tanár úrral a Kiváló Dolgozó díjat. Fodor Júlia: Nyugodjon békében Tanár úr. Ilyésné Magdi: Nyugodjon békében Tanár úr. Tóthné Fekete Anikó: Drága Tanár Úr! Isten nyugosztalja! Nagy Erzsébet: Nyugodjon békében Bodnár Tanár Úr!


2019-06-10 17:01:25

A "szendvicsgeneráció" tagja vagyok, no nem úgy, ahogyan az az eredeti megfogalmazásban értődik, hiszen már nem tartom el gyermekeimet, viszont édesanyám gondoskodásra és ápolásra szorul.  Még dolgozom és közben drága unokáimra is minél több időt kellene szánnom. Ez a kétoldali kötelességek közé szorult helyzet jelentős terhet jelent számomra, arról nem is beszélve, hogy magamra és az uramra igen kevés idő jut mostanában. Többszörösen nyomaszt ez, de meg kell bírkóznom vele, mert ha visszagondolok arra, hogy életem során mi mindent köszönhetek anyukámnak, akkor egyértelmű, hogy most őt kell első helyre sorolnom. Nagyon sok testi-lelki segítséget kaptam tőle. Tanácsot, mintát. Gyerekeimre vigyázott, gondozta, tanította őket. Különösen legkisebb unokájával, Marci fiammal nőttek össze. Marci még egyetemista korában is - hétvégi itthonlétekor- rendszeresen segített neki kitakarítani, együtt csinálták, és a gyerekem olyan pedáns, rendszerető ember emiatt, hogy csak büszke lehetek rá.  Nagyon egy húron pendültek. Most már mi ketten takarítunk, mosunk hétvégenként, az anyukám ritmusában. Lassan, mert még mindenben szeretne segíteni. Csinálni akarja, és ez az akarat élteti, pedig iszonyúan fájhat a háta, a dereka. Ma, hogy jól kezdődjön a nap, először kávéztunk, majd csak aztán kezdtünk a nagy munkához. Ő törölgette a bútorokat, nekem pedig a porszívózás jutott osztályrészül.

                           

Hét évvel ezelőtt roppant össze három csigolyája. De nem adta fel, csak az idén január óta bírja már egyre nehezebben az élet terhét. Az időskori feledékenység is egyre jobban sújtja, és számomra talán ez a legborzasztóbb. Látni az én drága, okos anyukámat ilyen állapotban. Igen, bizonyára ez a legszörnyűbb a közeli hozzátartozók számára a gondozás során. Ezzel szembesülni. És még most is ő tartja néha bennem a lelket, sokszor megjegyzi rezignáltan - Fiam! De hülye lesz az ember ilyen öreg korára - és ezen együtt nevetünk. Sajnos az én idegállapotomtól és fáradságomtól függ, hogy mikor, hogy reagálok dolgokra. Van, hogy a munkahelyemen kiabálok, van, hogy otthon vele, mert elfogy a türelmem, hiszen én is csak ember vagyok. Akkor bocsánatot kérek és újra felvesszük a keresztet. Hordozzuk egymásét. Régen ő az enyémet fogta, és emelte. Most én az övét, vele együtt. (Írta: Csontos Gabriella)


2019-05-28 19:59:52

Gyerek vagyok. Anyukámmal együtt örültünk az idei gyereknapnak. Rendhagyó volt ez a mostani. Marciék és Dani fiunk is hazajött segíteni, a tető csinálást befejezni.

                       

Ez a projekt tavaly kezdődött és most ért véget. Gyűjtögetni kellett rá az időt és a pénzt. Mostanra lett meg minden. Gyereknapra. Fordított ünnep volt, mert a gyerekeink ajándékoztak meg minket az idejükkel, az erejükkel. Én meg főztem, tortát készítettem. Ide is írom a receptet. Gyereknapi torta.

                                     

Hozzávalók: 2 zacskó mézes keksz, 10 dkg vaj, 2 doboz mascarpone sajt, 2 doboz túró. Elkészítés: A kekszet megdaráltam és összekevertem a vajjal. A tortaforma aljába simítottam, majd a túróba tettem reszelt citromhéjat és vaniliás cukrot, egy kis édesítőszert. A túrót rákentem a kekszre. Egy üveg saját készítésű áfonya lekvárt összekevertem a mascarponeval, majd ezt is rákentem. Egy órára betettem a hűtőbe, aztán megettük.(Írta: Csontos Gabriella)


2019-05-16 19:37:37

Novemberben két névnaposunk is van. Ünnepeljük Mártont és Blankát. Az idei Márton nap nem olyan volt mint az eddigiek. 25 évig itthon ültük, liba sülttel, új borral. Most Budapestre voltunk hivatalosak. Vonattal utaztunk a fővárosba, ahol Marci fiunk jött elénk az állomásra - ahogyan egyetemista koráig mindig mi vártuk epedve a vonat jöttét, most ő szaladt elibünk a Kökin. Soha nem felejtem el azt az örömet, ahogyan a vonatról leszállva, a hosszú zebrán átjutva végre megölelhettük egymást. Dani bátyja és párja, Kata várt bennünket sült libamájjal, libanyak levessel, sült libacombbal, finom borral. Marci felesége, Lídia hozta a desszertet. Meghitt, boldog nap volt.


Blanka unokánkhoz is mi mentünk Debrecenbe. Jött velünk dédi is. A lányok örömmel mutatták be az új családtagot: a kis cicát, aki Nokedli névre hallgat. A macska nem sokáig bírta a nagy zajt és a tömeget, mert behúzódott a gyerek szoba sarkába. Blanka és Jázmin dédit kérte, hogy meséljen, aki lelkesen vállalta a mesemondó szerepét. Blanka nem csak kapni szeret, hanem adni is, így az este folyamán még ajándékot is készítettünk közösen Dezső Papinak és nekem. 

 

Ha, november, akkor az a szalagavatók hónapja is. Családunkban egy fiatalember éretté vált a szalagra. Szép ünnepségen gratulálhattunk neki életének e fontos eseményéhez. Ott voltunk mindanyian! (Írta: Csontos Gabriella)


2018-10-28 09:38:24

Jaj, már október van és még nem írtam az idei nyaralásunkról semmit. Bár nem is igazi nyaralás volt, hanem utószezoni fantasztikus tíz nap. Még januárban megbeszéltük az urammal, hogy az idén nem főszezonban megyünk üdülni, hanem inkább augusztus végén. Nem nagyon bírjuk már a nagy hőséget, tavaly júliusban 40 fokban jártuk végig Mostar macskaköveit. Tehát utószezonban foglaltuk le Brac szigetén Sutivanban a szállást, ami közel volt a tengerparthoz.

Miután elindultunk igen megijedtem, mert a hőmérő higanyszála inkább a 20 fokhoz közelített és mi napozni, fürdeni indultunk a tengerre. Az autópályán nem volt nagy forgalom és ahogy közeledtünk Splithez egyre feljebb kúszott az a bizonyos higanyszál nagy örömömre. Elmondhatom, hogy a legkellemesebb idő köszöntött ránk. Nem volt nagy nyüzsgés, nagy forgalom a városokban, nem volt nagy a hőség. A tengerparton is kevesebben voltak és főleg nyugdíjas korúak. A tenger gyönyörű tiszta volt és nagyon kellemes. Kétszer voltunk kirándulni. Egyszer Milnában, mikor is megálltunk egy picike faluban - Ložišćaban- aminek temploma a település központjában áll és már messziről kimagaslik tornya.

A második alkalommal Bolba mentünk, ahol az " Arany szarv" nevű parton sütetttük magunkat a nappal.


Nekünk bejött ez az utószezoni nyaralás, mondhatom még anyagilag is. Igen olcsó volt, mert október elején Abádszalókon voltunk és ott is annyi volt, az egy éjszaka egy főre, mint Brac szigetén Sutivanban. (Írta:Csontos Gabriella)


2018-08-14 18:15:36

Blanka hat, Jázmin három és fél. Már a kicsi is óvodás egy fél éve, tehát mindketten "nagy" lányok, így Bence fiamék elengedték őket hozzánk. Örömmel vártak bennünket, gyors puszi édesanyának, aztán zsupsz be a gyerekülésbe és indulás Püspökladányba.

Útközben már tudták minden település nevét ami mellett elhaladtunk, megcsodáltak minden víztoronyot, csevegtek-csacsogtak. Nagyon meleg napok vártak ránk, de Dezső Papi már előkészítette a felfújható medencét, amibe mindannyian belecsobbantunk. Nekünk is jól esett a kellemesen hűvös víz.

A lányok örömmel vették birtokba a kertet, Blanka bicózott - mert már fel kézzel is tud kormányozni olyan ügyes. Jazikánk hintázott, közben sikongatott és kacagott, ami nagyon jó, mert tavaly még félt a hintában. A látogatás előtt üzeneteket váltottunk a menyemmel, hogy mi az, amit szivesen megesznek a lányok. A válasz az volt, hogy ne csináljak belőle problémát, mert Jázi legszívesebben csak kakaót inna egész nap és különben is nagyon meleg van, inkább a folyadék bevitelre figyeljek. Nem is volt gond az evéssel, amit szerettek jó izűen elfogyaszták, amit nem, az a tányéron maradt. Dédi Mami minden nap velünk ebédelt.

Evés után a csendes pihenővel kapcsolatban volt néha vita, de aztán a hűs szobában mindketten viszonylag gyorsan elaludtak. Délután a másik menyemmel - aki Marci fiammal épp itt volt - Lídiával szineztek, a kicsi homokozott. Hat óra körül naponta a viráglocsolás volt a feladatunk. Papi a veteményest öntözte. Mindenben szívesen bekapcsolódtak, örömmel segítettek. Marci fiam összeállította a szépen kifestett falakból a várat és koronát is kaptak a királykisasszonyok.  

                    

Egy délután elsétáltunk a közeli cukrászdába fagylaltozni, Blanka Papival elment a kormányhivatalba is, ahol a fiam egyik volt évfolyamtársa azonnal megkérdezte az uramat, hogy csak nem Bence kislánya? mert épp olyan, mint az apja!
Mikor terveztük ezeket az unokás napokat azon gondolkoztam, hogy hova is menjünk a lányokkal, milyen programnak örülnének. Aztán családi események miatt (esküvő, üdülés) most inkább spórolósabb hónapoknak nézünk elébe, így arra esett a választás, hogy a Damjanich utcai ház összes "terme" és udvara lesz a helyszín. S lám, a lánykák így is remekül érezték magukat. Sőt, minden délután pihentek, szinte egész nap a kertben játszottak - nem hiányolták a Tv-t, a számítógépet - együtt ebédelt a család, sütöttünk szalonnát, készítettünk édesanya névnapjára meglepetés ajándékot. Igazi nyaralás volt. Az utolsó este barátaink jóvoltából búcsúbulit rendeztünk. Voltak lampionok, saját készítésű díszek, léggömbök, discofények. Blanka bemutatta tánctudását is. A végén boldogan estek az ágyba.

Izgultam persze, hogy nem lesz-e valami bajuk, nem kapnak-e napszúrást, isznak-e elég vizet, nem törik-e el kezük-lábuk, nem fájdul-e meg a torkuk? De olyan stram, erős, szívós gyerekek, hogy még minket is kibírtak. Az uram ugyan mondta az első nap után, hogy a negyedik napon nézzek tükörbe, amikor majd leeresztek, mint egy léggömb. Igen, amikor csendes lett a ház, azonnal éreztem, hogy fáj a hátam, a derekam, a lábam, de eddig ezt észre sem vettem, pedig biztos, hogy már előzőleg is fájt, csak hát ki vesz észre ilyen piti dolgokat, amikor két dalos pacsirta énekli torkaszakadtából az udvaron, hogy: Süss fel nap, fényes nap... (Írta: Csontos Gabriella)


2018-08-03 12:37:15

Nem vagyok valami nagy konyhatündér, de mióta elolvastam Polcz Alaine Főzzünk örömmel c. szakácskönyvét bátran kísérletezem. A fehér lisztet próbálom kiiktatni az étrendemből, de nagyon nehéz, mert így sokszor érzem, hogy kellene valami "tömőset" enni, amivel telerakhatom a hasamat. Ilyenkor kevés a gyümölcs, a zöldség, a hús, a sajt, stb. Ekkor jut eszembe a palacsinta, hogy azt kellene csinálnom, de sürgősen. Nos, ma este is ez történt, de a palacsinta sütés előtt valami krémet szerettem volna készíteni. Volt a hűtőben egy doboz mascarpone. Egy pár sárgarépa is fonnyadozott a kamrában, úgyhogy azzal kezdtem, hogy megtisztítottam a répákat és lereszeltem (a legapróbb reszelőn) és hozzá kevertem a mascarponét.

Klassz krémes lett és akkor arra döntöttem, hogy édes kenőke lesz. Ezért kevertem hozzá citromlevet, vaniliás cukrot. És akkor ugrott be a palacsinta! A Szentannai Sámuel Gimnázium és Szakközépiskola teljes kiörlésű lisztjét használtam és tölteléknek a mascarponés sárgarépa krém került bele. Húú, de finom lett! Legközelebb zöldfüszeres sós krémes palacsintát is csinálok! (Írta: Csontos Gabriella)


2018-07-30 17:54:07

A tavasz legnagyobb kihívása a család férfi tagjai számára a kocsibeállónk faszerkezetének elkészítése volt. Az én drága jó uram nagyon szeret fúrni-faragni, van is hozzá mindenféle szerszáma. Fiunk, Márton szintén hobbi barkácsoló és már ő is komoly felszerelés birtokosa.

                                  

A 2018-as év május elsejei hosszúhétvégéjét tehát erre szánták a fiúk. Erőt és embert próbáló három nap következett, de megcsinálták! A végén összeszámoltuk, hogy kb. mennyi pénzt takarítottunk meg azzal, hogy ők végezték el az ácsmunkát. A tetőfedést valódi mesterekre bíztuk, bár azzal is megbírkóztak volna, de azt gondolom, hogy nem szabad visszaélni a szülőnek a gyermeke idejével, erejével. Ez is hatalmas segítség volt részéről.

A másik nagy esemény amire ugyancsak szívesen emlékszem a tavaszból az az, amikor kedves hitoktatónkat köszöntöttük Pedagógus Nap alkalmából a templomban. Pápai áldásban részesült közel harminc éve tartó áldozatos munkája eredményeként.

Idézem egyik hittanosának mondatait:
"Ő volt az egyetlen pedagógusom, aki látott engem felnőni: ismert kisgyerekként, és tudta, merre tart az utam, amikor az érettségi előtt az utolsó év végi értesítőt átadta nekem a hittan órán. Hat éves koromban vett a szárnyai alá, és egészen az egyetemi éveim kezdetéig szinte minden héten találkoztunk. Valójában más volt ő számomra, mint pedagógus, több volt, mint hitoktató... Ahogy sorra veszem az emlékeimet, rájövök, hogy milyen nagy szerepe volt abban, hogy ki vagyok én ma. Abban, hogy hívő ember vagyok. És ez nem kis dolog. Sokat tanultam tőle hitről és vallásról, egyszersmind az élet dolgairól. ..."
Kell ennél több egy pedagógus számára?

(Írta: Csontos Gabriella)


Oldal : 123456789101112131415
16171819


A J Á N L Ó
www.facebook.com/judit.karaszi

Szélmalom utca 1.
Báránd 4161
(30) 190 0499
www.facebook.com/baranditej/

A háromföld kincse
 kézműves szappanok
https://www.facebook.com/search/top/?q
=h%C3%A1romf%C3%B6ld%20kincse%

14463230_536225823237001_4147946727005158799_n.jpg
BRILL Esküvői ruhaszalon 
https://www.facebook.com/brillszalondebrecen/?fref=ts
www.facebook.com/riegel.cajon/

   talitabanner_1.jpg 
www.talita.hu

S__rr__tiKr__nika.jpg
www.sarretikronika.hu

kaiser.jpg
KARCAG
menu_kaiser.jpg

palinkafozo_2db.jpg
www.palinkafoz-ust.hu