1724. október 4-én született Fabriczi Kováts Mihály, huszárezredes, az Amerikai Lovasság (U.S. Cavalry) alapítója. A függetlenségét kikiáltó Amerikai Egyesült Államok dolgozó, földműves polgárai a brit birodalom profi katonáival találták szemben magukat, akik kíméletlenül irtották is a tegnap még civil, mára "katonává" előléptetett, tapasztalatlan amerikaiakat. Fegyverekre, de legfőképp harci tudásra volt szükség. Kováts Mihály ekkor ajánlotta fel szolgálatait Benjamin Franklinnek Franciaországban, aki örömmel elfogadta. Kováts azonnal áthajózott a tengerentúlra, majd gyors és eredményes kiképzést tartott az amerikaiaknak, akik rövid időn belül bevethetővé váltak. Természetesen Kováts maga vezette csapatát az első ütközetbe. Kováts ezt is és még számos másikat is megnyert a lengyel Pulaski tábornok barátjával karöltve, amíg Charlestonban utol nem érte őt a végzet. A britek a legjobb lázadó (azaz amerikai) csapatnak tartották az övét, ők maguk temették el Kovátsot (az ellenségüket) tisztelgésük jeleként. A lovasság bevetése és Kováts módszerével újabb lovasezredek létrehozása sikeres fordulatot hozott a függetlenségi háborúban és még sokáig meghatározta az USA történelmét. A jellegzetes trombita induló és a mindig jókor érkező felmentő segítség -a lovasezred- az western kultúra elengedhetetlen kelléke. Az Egyesült Államok szenátusa Kováts halálának napját (május 11-ét) Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította.(forrás:richpoi.com)

1949-ben született Karcagon. 1967-ben került a híres karcagi fazekas, Kántor Sándor műhelyébe. Ebben az időszakban lépett be a budapesti Népművészek Háziipari Termelőszövetkezeté-be, ahol 1975-ig dolgozott. 1975-től a Karcagi Népművészeti Agyagipari Szövetkezet tagja lett, melynek 1976-1986 között művészeti vezetője volt. Tíz évig tanított  is,  a karcagi Szakmunkásképző Intézetben. 1986-1987-ig Kalocsán szabad szellemi foglalkozású fazekasként dolgozott. 1987-1990 között a mezőtúri Badár Balázs Emlékház és Bemutatóteremben dolgozott. 1996-tól a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában fazekasságot tanított. 2012. szeptember 24-én kísérték utolsó útjára pályatársak, tanítványok Karcagon a Déli temetőben. "Elsősorban a karcagi fazekas hagyományokra alapozva készítem edényeimet. Tanító mesterem Kántor Sándor volt. Jellegzetes darabjai a madaras díszítésű tálak, tányérok, étkészletek valamint a figurális használati és díszedények. A Nagykunsági Népművészek Egyesületének alapító tagja vagyok."
Kitüntetések, címek: Népművészet Ifjú Mestere 1973, Népi Iparművész 1977, Népművészet Mestere 1988. Díjak: - 1978 Országos Gerencsér Sebestyén Fazekas pályázat, I. helyezés, I. - 1979 Alföldi Fazekas Triennálé,  I. helyezés, 1979 Mongol Diploma, 1979. - 1984„Használati edények készítése a fazekas szakmában” c. pályázat NIT különdíj, - A Népi Iparművészeti Tanács nívódíjai.
Kiállítások:Karcag,Debrecen,Szolnok,Kecskemét,Budapest,Eger,Túrkeve,Berekfürdő,
Németország,Franciaország,Mongólia. (forrás: nagykunsaginepmuveszek.euoldal.hu)

Szenti Ernő (költő,grafikusművész) 1939-ben született Hódmezővásárhelyen. 1961-ben, a szegedi tanítóképző, majd a tanárképző főiskola földrajz és rajz szakának elvégzése után Kisújszállásra került. Első verseskötete 1992-ben látott napvilágot, Léghajón a mélybe címmel. Ezt 2005-ig még hat megjelent könyv követte, melyeket maga illusztrált. 2006-ban Berek Barátja Emlékplakettel tüntették ki. A Széphalom Könyvműhely gondozásában a 2007-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg A körkérdés vége című kötete, 2009-ben pedig a Nyikorgó árnyak című könyve. 2009-ben Nagykunságért-díjat kapott.
Temetése 2012. június 29-én, 14 órakor volt a kisújszállási déli temetőben.

Kecskés Gyula tanító 1901. július 12-én született Püspökladányban. Elemi iskoláit Püspökladányban és Mezőtúron, polgári iskoláit Püspökladányban végezte, tanítóképző főiskolát Debrecenben végzett. Először a helyi fiúiskolában tanított magyart, történelmet, földrajzot, kézimunkát és tornát. Majd később a helyi református egyház tanítója lett. Tanítói pályája mellett 1937. őszén átvette „A Püspökladány és vidéke” című hetilap szerkesztését, melyben főleg Ladány és környéke történeti és néprajzi ismereteinek átadása volt a fő célja. A lap 1939. szeptemberében szűnt meg. A háború után résztvett a község életének és a helyi közigazgatás újjászervezésében. Lelkész és másodlelkész hiányában 1944. november és 1945. áprilisa között a református templomban tartott istentiszteleteket. 1938-50 között a helyi iparitanonc iskolában is tanított. 1927-ben kezdte a város történetét kutatni és ez a gyűjtőmunka közel 44 évig tartott. Nagy lelkesedéssel és kitartással végezte munkáját, akárcsak a helytörténeti kutatómunkát is. Kecskés Gyula néptanító 1987. december 31-én, 87 éves korában hunyt el.(forrás:puspokladanyanno.hu)

Fabriczi Kováts Mihály (Karcag, 1724 – Charleston, Dél-Karolina, 1779. május 11.) huszárezredes, (Kazimierz Pułaskival) az Amerikai Lovasság (United States Cavalry) „alapító atyja”. Nagykunsági köznemes családból származott. Az osztrák örökösödési háborúban a jászkun huszárezred zászlósa. 1746-ban porosz szolgálatba lépett. 1752-ben zászlós, 1757-ben másodhadnagy. A hétéves háborúban az osztrákok ellen harcolt. 1761-ben kilépett a porosz hadseregből és Magyarországon keresztül Lengyelországba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és Bécsbe szállították. Mária Terézia szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. 1773-tól 1775-ig Szászországban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban Pułaski Kázmér gróffal. 1776 augusztusában Olasz- és Franciaországon keresztül Amerikába távozott. 1777-ben érkezett Bostonba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, és 1778-ban Washington a Pułaski-légió ezredes-parancsnokává nevezte ki. Előbb New Jersey ÉNy-i részén harcolt az angolok és az általuk felbiztatott indiánok ellen, majd Dél-Karolinába vezényelték Lincoln tábornok támogatására. Charleston ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki. (forrás:wikipédia)

Első kiállítását Hajdúnánáson rendezte 1961-ben. Ez időtől állított ki hazai és külföldi galériákban. Alkotó munkája mellett tanított rajzot, képzőművész-kört vezetett. Rajztanári diplomáját Egerben a Tanárképző Főiskolán szerezte 1956-ban, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott 1980-ban Debrecenben. 1975 és 1989 között a debreceni Tanítóképző Főiskolán tanított, mint főiskolai tanár és tanszékvezető. A Művészeti Tanszéket vezette.Több nemzetközi művésztelep alapító tagja volt, így a Hajdúböszörményi Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek, a Hortobágyi Alkotótábornak. Alapítója és művészeti vezetője volt a Kárpátmedencei Magyar Festők Művésztelepének /Ajka/ 1997-től megszűnéséig 2000-ig. A Hajdúszoboszlói Cívis Nemzetközi Művésztelep alapítója és 2000-től 2006-ig művészeti vezetője volt. Részt vett a tokaji, vajai, abádszalóki, keceli, pannonhalmi, berekfürdői művésztelepek munkájában. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének.

Gombos Imre 1916. november 19-én született Karcagon, édesapja, Gombos Márton (1892-1978) vasúti pályamunkás volt, később üzemi altiszt, édesanyja Molnár Sára (1895-1974). Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte Gombos Imre, majd a református vallású ifjú útja magától értetődően a Karcagi Református Nagykun Gimnáziumba vezetett. Debrecenbe járt zeneiskolába 1936-37-ben, majd 1937 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen volt bölcsész, s itt szerzett magyar-angol szakos tanári oklevelet. Tagja a Soli Deo Gloria szövetségnek 1939-től, alapító tagja és lakója a Bolyai Kollégiumnak. Györffy Istvánnak köszönhetően már diákként bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, s csatlakozott a népi írókhoz. A háborúban zászlósként szolgált Budapesten és Kárpátalján. Tanári pályáját 1945-ben kezdte a fővárosban, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban. A Nemzeti Parasztpárt szakértője s Nagybudapesti Választmányának póttagja volt 1945 és 1949 között. Miniszteri titkár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd a Magyar Népi Művelődési Intézet titkára, igazgatója, a szövetkezeti és népi kollégiumi eszme támogatója. 1947-ben vette feleségül Török Erzsébet (1912-1973) énekművészt. Csepelen tanított 1949-től 1956-ig. Az 1956-os forradalom leverése után szabadfoglalkozású író volt két és fél évig, majd az István Gimnáziumban tanított 1958-tól 1963-ig. Ezt követően az Akadémia Kiadó felelős szerkesztője volt 1978-as nyugdíjazásáig, de még ezután is dolgozott a kiadónak egy évtizedig. Az írói pálya göröngyösségét jelzi, hogy politikai okokból (a Püski-per kapcsán) Gombos Imre 1962-ben és 1963-ban rendőri felügyelet alatt állt. (Körmendi Lajos: Az együttleges szellem)

Arnóth Sándor (Püspökladány, 1960. február 22. – Bag, 2011. március 16.) magyar politikus, Püspökladány polgármestere, országgyűlési képviselő. 1978-ban érettségizett a debreceni Landler Jenő Szakközépiskolában, vasútgépész szakon. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1983-ban általános iskolai történelem szakos tanári, Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1987-ben középiskolai történelem szakos tanár végzettséget szerzett.
1983-tól 1989-ig Püspökladányban dolgozott általános iskolai tanárként. 1989-től töltötte be a Karacs Ferenc Múzeum vezetői tisztjét. 1990-től a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány titkára, 1994-től a Kossuth Olvasókör és a Pulszky Társaság elnöke volt. 1994-ben lépett be a Fideszbe, ugyanettől az évben a megyei közgyűlésnek is tagja lett. 1998-ban és 2002-ben is bejutott a parlamentbe egyéni választókörzetéből. A 2006-os országgyűlési választásokon már nem jutott mandátumhoz, de az önkormányzati választáson Püspökladányban polgármesterré választották. A Fidesz a 2010-es országgyűlési választáson is őt indítja, ahol ismét parlamenti mandátumot nyert. 2011. március 16-án este fél tizenegy körül autóbalesetben vesztette életét az M3-as autópálya 42-es kilométerénél, a Pest megyei Bagnál, a fővárosból kifelé vezető oldalon, mikor gépjárműve egy, az autópályára a forgalommal szemben felhajtó autóval ütközött. A balesetben a sofőrje is életét vesztette. Özvegye Hatházy Judit biológia-technika szakos általános iskolai tanár. Három gyermekük született, Sándor, Judit és Katalin. 1998-tól 2002-ig az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság és annak Millenniumi albizottságának tagja. 1998-tól 2006-ig a Költségvetési és pénzügyi bizottság tagja. 2008 júniusától szeptemberig a Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja. 2011. október 23-án Püspökladány Város Önkormányzata posztumusz díszpolgári címre méltónak ítélte Arnóth Sándor életét és munkásságát.

1943. január 22-én született Budapesten, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Az érettségi után a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát végezte el. 1967 és 1974 között rajzot tanított egy budapesti általános iskolában. 1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt. 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja. Első lemeze 1976-ban jelent meg Levél nővéremnek címmel, amelyet az Antoine és Désiré, A Fehér babák takarodója, Műcsarnok, Frontátvonulás, Jóslat, Utóirat, Mélyrepülés, Vasárnapi nép, Új dalok, Nyugati Pályaudvar, Levél nővéremnek II., A telihold dalai, Jóslat a metrón, A véletlen szavai, Az igazi levél nővéremnek és Ady követett. 1988-ban Az év lemeze díjat, 1992-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, 1993-ban pedig Liszt Ferenc díjat kapott. 2001-ben vehette át a Kossuth díjat. 2008 májusától a VIII. kerület, 2009 áprilisától Bakonybél község díszpolgára. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 2009 augusztus 7-én, Budapesten halt meg. (forrás:cseh-tamas.hu)

Kárpáti Jenő - tanító (1927-2011) A nemrégiben elhunyt karcagi tanítóra emlékezünk a Demokrata 2011. március 10-i számában megjelent cikkel, melyet Boros Károly írt.
Rokonságában, felesége családját is beleszámolva, majdnem hetven pedagógus található óvónőtől az egyetemi tanárig. Tanyasi iskolában kezdte pályáját a Nagykunságban, 1947-ben.
– Ha csak a szűkebb családot nézzük, ott is találunk jó pár pedagógust.
– Édesapám is az volt, nagybátyám is, másik nagybátyám is, a fiunk is az, unokánk is, annak a felesége is. Mi is benne vagyunk ebben a sorban a feleségemmel, itt kezdtünk tanítani Karcagon, a kiskulcsosi általános iskolában, ami akkor a városhoz legközelebb eső tanyasi iskola volt. ONCSA-házak állnak arrafelé, az 1930-as években épültek, mind egyforma, egymás mellett sorakoznak, össze lehet téveszteni őket. Az elnevezés az Országos Nő- és Családvédelmi Alapot jelenti, ami a Horthy-rendszerben működött, és nagyon szegény családoknak sokfelé épített házakat. Jutányos áron adták oda ezeket, volt, akinek ingyen. Arról a telepről jártak a gyerekek a kiskulcsosi iskolába, ami különleges iskolának számított, mert csak az alsó négy osztálya volt meg, de százharminckét gyerek járt oda, és ez a rengeteg gyerek két csoportra volt osztva. Egyikbe az elsősök és a harmadikosok, őket tanítottam én, másikba a másodikosok és negyedikesek jártak.   ...