2019. December 15. Vasárnap Valér napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - HortobágyA nap képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki KicsodaEmlékek, történetek... Fotoalbum

15 éves születésnap
2019-12-11 14:42:41

A karcagi Györffy István Nagykun Múzeumba 15 éves születésnapi ünnepségre és az ezzel egybekötött fotókiállításra hívja és várja a kedves érdeklődőket a Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület 2019. december 14-én 14:00-től.

Háromföldi Ki Kicsoda

2019-12-09 15:03:02

Parti József szűcsmester 1925. február 11-én született Nagyrábén. Öt testvérével együtt parasztcsaládban nőtt fel, és már egészen fiatalon, nyolcéves korában, édesapja irányítása alatt megismerkedett a nyúl- és a báránybőr kikészítésével. A rábéi elemi iskola után, 1937-ben, Hódmezővásárhelyre szegődött szűcsinasnak.  Tehetségét mutatja, hogy másodéves az ottani mesterével, Teleki Béla szűcsmesterrel együtt elkészített hímzett subája a lipcsei kiállításon (1938) aranyérmet nyert. Eztán a szűcs-segéd évek következtek: 1942-ben Kunszentmártonba került, ahol több mester mellett is segéd volt, egészen 1946 novemberéig. Ekkor tette le mestervizsgáját, 21 évesen, a szegedi Ipari Kamaránál. 1948-ban Nagyrábén váltotta ki az ipart, itt dolgozott 1953-ig.
Ezt követően Budapestre került, majd a forradalom után ismét Kunszentmártonba, ahol iparosként dolgozott. 1968-tól készítettek műhelyében hímzett subákat, irhakabátokat, mellényeket: kunsági, bihari motívumokkal, saját ötletekkel gazdagítva a díszítést. Országszerte híressé és elismertté vált: az 1968-as téli olimpián a magyar csapat az ő üzemében készített fehér bundában jelent meg.
Számtalan elismerés, díj kísérte munkáját. A Pécsi Bőripari Kiállításon 1978-ban aranyérmet nyert. 1980-ban megkapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját. 1985-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát adták át neki.

 1996. szeptember 2-án halt meg Kunszentmártonban. Az általa alapított üzemet Parti Szőrme Kft. néven ma unokája működteti tovább. Parti József munkássága, és az általa alapított üzem része a magyar örökségnek, múzeum őrzi Kunszentmártonban az emlékét. Ízig-vérig Nagyrábéiként meghódította mesterségével és szaktudásával a nagyvilágot. Legyünk rá büszkék, büszkébbek! (Írta: Balogh Gyula)


2019-06-05 17:36:19

Soós Imre (1930. február 12. – Budapest, 1957. június 20.) Jászai Mari-díjas magyar színész.
Balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossága[2] vetett véget színészi pályafutásának. Felesége, dr. Perjési Hedvig orvosnő, akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben, ugyanaznap távozott az élők sorából.


2019-05-28 15:34:51

Miskolci Nagy András (?-1612) Báthory Gábor erdélyi fejdelem bizalmasa, tanácsosa, „mezei” hadainak generálisa, Bajom várának kapitánya, a második hajdúfelkelés vezetője, a Bocskai által letelepített hajdúk főkapitánya. Kiemelkedő, a bajomi népi emlékezetben legendásként élő várkapitány. Vezetése alatt éli a hajdúság virágkorát, válik országos jelentőségű hadi és politikai tényezővé.
Győrfi Lajos szobrászművész által bronzból elkészített mellszobrának avatására (a képen) 2008-ban került sor a biharnagybajomi református templom kertjében.

(forrás: www.biharnagybajom.hu/ertektar)


2019-05-14 19:45:53

Schell Judit színésznő Debrecenben született 1973. április 16–án. Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1995-ben végezte el Kapás Dezső és Horvai István osztályában. A főiskola után a Radnóti Miklós Színház művészeként kezdte a pályát, ahol 8 évet töltött el. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 2012 óta a Thália Színház tagja, 2018-tól a színház művészeti vezetője. (Bővebben:www.schelljudit.hu)


2019-04-29 15:24:46

Váradi Szabolcs segédrendező, rendező 1970. február 5-én született, Karcagon. Szakmai életútjáról idézzük őt: "Az amatőr színház (Yorick KHT) irányából harmadszorra felvettek a főiskolára. Közben egy évad a kecskeméti Katona József Színházban. Marton László színészosztályából kirostálódva kerültem Kaposvárra 1994-ben, mint segédrendező. Azóta itt.
Fontosabb munkáim:
"...nyáron napszám, a NASA-nál vagyok n-dimenziós feketelyuk elemző, ami akad kérem"
'94 óta rengeteg rendező mellett a szakmány csiszolása, a napi rutin idegörleményébe szórva.

Ezek mellett néha megtalálnak apró-cseprő rímbeszedendő színdarab-korrekciókkal. Néhány éve Varga István mélybedobott az újságírás sötétverem kútvízébe, annak unoka-hozadéka egy honlap tartalmi szerkesztése.

Én magam több rendezésen vagyok túl. Az első 2000–ben az általam íródott „Lúdas Matyi” volt. Ezt követte 2003–ban a „Rosencrantz és Guildenstern halott” című Tom Stoppard mű a stúdióban. 2005-ben a „Bűvös erdő”-t, 2006-ban a „Hókirálynő”-t, 2012 "Holnemvoltfa" c. darabot, 2015 "A sötétben látó tündér"-t és 2019-ben újra a „Hókirálynő”-t rendezhettem meg.

Ezek mellett írással is foglalkozom. Jelentem meg már verseimmel pl. az ÉS-ben, valamint írtam dalszövegeket mesedarabokhoz: (Karaván Művészeti Alapítvány előadásai) „A kisfiú és az oroszlánok”, „Kis mukk története”,  "A pokoli puncs-pancs" a budapesti Pinceszínházban. Együtt írtam Znamenák Istvánnal az általa rendezett „’56 szilánkjai Kaposváron” című ’56-os film forgatókönyvét. Mikor írok az, elődöm (Várady Szabolcs) tisztelete okán Váradi R. Szabolcsként jegyeztetem magam."


2019-02-04 11:32:48

Szűcs Sándor etnográfus, író, múzeumigazgató, a Sárrét tudósa. 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, kisnemesi családban. Elemi iskoláit Bajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben tanult a kereskedelmi középiskolában, később különbözetivel letette a gimnáziumi érettségit is, majd beiratkozott a debreceni tudományegyetemre, ahol elvégezte a földrajz-történelem szakot. Tanulmányait 1930-ban fejezte be.
1930-1935 között a debreceni Egyetemi Földrajzi Intézetében Milleker Rezső professzor mellett volt gyakornok. Az 1930-as években megismerkedett Györffy Istvánnal is, kihez élete végéig szoros kapcsolat fűzte.
1946-1949 között ő szervezte meg a Sárréti Népfőiskolát, melynek igazgatója is lett Bihartordán, annak megszűnése után pedig a szülői háznál gazdálkodott.
1952-től 1963-ig, nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója lett.
Nyugdíjas éveit szülőfalujában töltötte.
1982. augusztus 2-án Debrecenben érte a halál.
A "három föld" - Sárrét, Kunság, és a Hajdúság - krónikása, az Alföld régi életformáinak (különösen a pásztorok és a pákászok életének), hiedelmeinek néprajzi megörökítője volt.
Gyűjtéseit pályakezdésekor tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre.
Első fontosabb tanulmánya 1933-ban a Debreceni Szemlében jelent meg "A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten" címen.
Később szemléletet váltva gyűjtött anyagát irodalmi igényű, az egyszerű olvasó számára is élvezetet nyújtó apró történetekké formálta.

Főbb művei

    A régi Sárrét világa (Budapest, 1942)
    Pusztai krónika. Rajzok a régi Alföld életéből (Budapest, 1946)
    Pusztai szabadok (Budapest, 1957)
    Békési históriák (Gyula, 1959)
    Szól a duda, verbuválnak (Budapest, 1962)
    Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek (Budapest, 1969)
    Régi magyar vízivilág (Budapest, 1977)
    Tudományos disputa (Békéscsaba, 1980)


2019-02-08 20:19:54

Jámbor József  színész, rendező, műfordító. (Karcag, 1963. október 26.)
1989-ben szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–népművelés szakos bölcsészdiplomát, azóta a debreceni Csokonai Színház tagja. 1997-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Fontosabb rendezései: Csodálatos vadállatok (Zsámbék), Tanítványok (Debrecen) és a Gyaloggalopp.
Doktori disszertációját 2012-ben Misima Jukio színháza elméletben és gyakorlatban címmel védte meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Sokoldalú művész: nemcsak színészként dolgozik, de rendezőként, íróként, dramaturgként, zeneszerzőként, fordítóként is. Japán-magyar tiszteletbeli jószolgálati tevékenységet folytat, és 2004 óta kulturális nagykövetként közvetít a két nép között. (forrás: wikipédia, csokonaiszinhaz.hu/jambor-jozsef/)


2019-02-21 19:14:04

Szűcs Péter, szabadúszó újságíró, a PetersPlanet.travel kitalálója és bloggere.  .  
"Nem szeretem magam címkézni. Újságírónak tartom magam, aki történeteket mesél, immár 15 éve, volt, hogy ezt rádióműsorokban tettem, volt hogy riportokat, interjúkat írtam, de azt, aki már a harmadik fotókiállítását szervezi és akinek rendszeresen publikálják a képeit, amiért fizetnek is, talán nevezhetik fotósnak is. nekem nem ez számít, hanem a történet és az üzenet, amit átadok. Alapvetően történetmesélőnek tartom magam, minden lehetséges eszközzel szeretném megmutatni, miként látom a világot. Hogy ezt képek, szövegek segítségével, magazinban, közösségi média felületen vagy egy galériában teszem, igazából teljesen mindegy. Most éppen egy kisfilmet vágok össze, amit a három országban, Kubában, Kolumbiában és Ecuadorban készítettem és ez látható az oldalamon és a Youtube-csatornámon." (forrás: funzine.hu )
Biharnagybajomhoz családi emlékek fűzik, a falu főterén egész évben látható szabadtéri kiállítása van.


2018-11-22 18:35:59

Szabó Balázs zenész (Püspökladány, 1978. szeptember 28. –) magyar énekes, dalszerző, zeneszerző, multiinstrumentalista, bábszínész és mesemondó. A 2005-2009 között aktívan működő Suhancos és a 2009-ben alakult Szabó Balázs Bandája zenekarok alapítója.
Szabó Balázs a Püspökladány közelében található Tetétlenben nőtt fel. Gyermekkora óta zenél, szülei otthonában mindennapos volt a muzsika, az ének és a tánc. Zenei tanulmányait a tetétleni zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni tanult. Gitározni kezdett, majd hegedülni. Ütőhangszereken, kobozon, kavalon és furulyán is megtanult játszani, koncertjeire jellemző, hogy sűrűn váltogatja hangszereit: hol gitáron, hol hegedűn, hol kavalon játszik az éneklés mellett. Korán kötődni kezdett a népzenéhez is, első népzenei élményeit falusi lakodalmakban szerezte. A középiskolát a Debreceni Református Kollégiumban végezte.

Előbb leszerződtették a debreceni Vojtina Bábszínházhoz, amelynek három évig volt a tagja, majd Kecskeméten volt társulati tag a Ciróka Bábszínházban. Pécsett a Bóbita Bábszínházban is dolgozott. Első lemezét, amely Faludy György erotikus verseire épült, egy színész kollégájával készítette el, s a Testek vonzásában címet kapta.

2005-ben elhagyta Debrecent, ekkor szerződött el a kecskeméti Ciróka Bábszínházhoz, ahol hét évadban volt állandó tagja a társulatnak. De itt már nem csak színészként vett részt a színház működésében: az évek alatt több darabot is rendezett a Cirókának, illetve zeneszerzőként is közreműködött. Még 2005-ben, Kecskeméten megismerkedett Kőházy „FankaDeli” Ferenccel, akivel röviddel ezután megalapították a Suhancos nevű magyar underground zenekart. Két albumot készítettek: a 2007-es Üzenetrögzítő és a 2009-es Jól tévedni ember dolog címűt, de Szabó Balázs időközben ül.dög.élek címmel elkészített egy szólólemezt is. 2009-ben a Suhancos feloszlott, és Balázs megalapította saját zenekarát, a Szabó Balázs Bandáját. Két stúdióalbumuk jelent meg: 2010-ben a Megcsalogató és 2011-ben az Átjárók című dupla album, illetve 2012 végén a harmadik nagylemez beharangozójaként Közelebb címmel egy EP (középlemez). 2014-ben adták ki a legfrissebb dalokból álló nagylemezüket, az Élet elvitelre címűt, amely 2015-ben "Az év alternatív albuma" kategóriában Fonogram díjat kapott. Apám ablakából az ég című színpadi produkciónak ő az írója, zeneszerzője és rendezője is, melyet a Nemzeti Színházban mutattak be nagy sikerrel. Csöndkabát címmel akusztikus koncertekkel járja az országot. 2018-ban két új anyaggal jelentkezett Balázs és a banda: a Rajtad felejtett szavaim és egy Radnóti Miklós verseiből készült Hasonlatok című lemezzel.

Díjai: 19. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál díja a legjobb színészi alakításért (2012), Aegon Művészeti Társdíj (2012), Tetétlen községért díj a kiemelkedő művészeti tevékenységért (2013)
Petőfi Zenei Díj – Az év férfi előadója (2016) (forrás: wikipédia)


2018-11-09 20:52:10

Tóth Roland színész Püspökladányban végezte általános iskolai tanulmányait, majd a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán érettségizett. 1992-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd 1994-ig a Békés Megyei Jókai Színház társulatának tagja volt. 1994 és 1995 közt a Nemzeti Színiakadémián tanult, majd leszerződött a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz. 1998-ban átigazolt a Nemzeti Színházhoz majd 2002-ben ismét váltott, az Új Nemzeti Színház tagja lett.

2003-tól a Juventus Rádió hangja.

Roland 2003-ban tűnt fel először a televízió képernyőjén, az RTL Klub sorozatában a Szeress most!-ban alakította a nem túl erkölcsös Balla Iván szerepét. A produkcióban olyan magyar színészekkel dolgozott együtt mint Harmath Imre, Csótó Klára, Román Judit, Kárpáti Levente, Babisek Bernát, Müller Attila és Bodrogi Gyula.

2005-ben a konkurens csatorna, a TV2 napi sorozatában a Jóban rosszban-ban tűnt fel, ahol mai napig ő alakítja Bodolai Bandit. Sorozatbeli feleségét Böbét, Cseke Katinka; lányát, Orsit Braghini Rozina; fiát, Szabit pedig Timon Barna alakítja.

Színházi és sorozatbeli szerepe mellett Roland rendszeresen szinkronizál. Például több alkalommal kölcsönözte hangját a mexikói sorozatsztárnak Gabriel Porrasnak.(forrás: starity.hu)


Oldal : 12345678910


A J Á N L Ó

facebook.com/elnijohaz/

Edit vár szeretettel


Bagoly Irma nemezműves
www.facebook.com/irmanemez

Különleges, egyedi tűzzománcok
Karászi Judit
www.facebook.com/judit.karaszi

Szélmalom utca 1.
Báránd 4161
(30) 190 0499
www.facebook.com/baranditej/

A háromföld kincse
 kézműves szappanok
https://www.facebook.com/search/top/?q
=h%C3%A1romf%C3%B6ld%20kincse%

14463230_536225823237001_4147946727005158799_n.jpg
BRILL Esküvői ruhaszalon 
https://www.facebook.com/brillszalondebrecen/?fref=ts
www.facebook.com/riegel.cajon/

   talitabanner_1.jpg 
www.talita.hu

S__rr__tiKr__nika.jpg
www.sarretikronika.hu

kaiser.jpg
KARCAG
menu_kaiser.jpg

palinkafozo_2db.jpg
www.palinkafoz-ust.hu