A Magyarok Szövetsége 2012.december 8-án, szombaton a Bárándi Általános Iskola tornatermében rendezi meg a IV.Sárréti Pálinkaversenyt. Az esemény zártkörű, nevezni lehet december 5-ig. A programból: 18:00-tól Pálinkaverseny, karácsonyi sütemény és pogácsa mustra, magyar portékák kóstolása. 20:30 Jótékonysági árverés az iskolások nyári táboroztatására. Az est folyamán fellép a  Határtalan Néptáncegyüttes, a Nyitnikék Citera együttes, bohózatot adnak elő Somogyi László és barátai. Cefrézésről, pálinkafőzésről, érlelésről, ízvilágról Szekrényesi Imre és Oborzil Tamás tart előadást. Az est folyamán a falu kemencéje be lesz fűtve, úgyhogy mindenki hozhatja a sütnivalóját.

Csenki Imre születésének 100. és id. Csenki Imre halálának 50. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre kiállítás és emlékműsor 2012. november 25-én, vasárnap 14,30-kor a püspökladányi Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központba, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár a Csenki Imre Művészeti Iskola pedagógus és diák közössége. Az est díszvendégei: Csenki Éva és Szilasi Alex zongoraművész

Szabó István (a képen) életútjáról szóló könyvet 2012 november 23-án 17:00-kor a nádudvari Ady Endre Általános Művelődési Központban Romsics Ignác mutatja be.

A Múltunk Háza Baráti Köre szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2012. november 17-én szombaton 15:00 órára az Ulveczki Lajosné gyűjteményéből válogatott Falvédő kiállításra. A kiállítást megnyitja: Bihari-Horváth László muzeológus. A kiállítás helyszíne:Múltunk Háza, Báránd, Kossuth tér 2.

NÉHÁNY CSEPP  AZ EZER TÓ ORSZÁGÁBÓL címmel  Matti - Armas Korpela (a képen) finn festőművész festményeiből kiállítás nyílik a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtárban (Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2./A) 2012. november  12-én, hétfőn 17 órakor. A tárlatot megnyitja: Kerékgyártó Kálmán, költő. A megnyitóhoz két előadás kapcsolódik: Második hazám Finnország Előadó: Lámfalussy Anna. A finn zene Előadó: Joób Árpádné Erdei Mária. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak!  A kiállítás megtekinthető 2012 december 12-ig!

Az Alföldi Erdőkért Egyesület a MTA DAB Mezőgazdasági szakbizottsági és az Erdészeti Tudományos Intézet szeretettel várja a fotózás és természet iránt érdeklődőket 2012. november 9-én, pénteken 17.00 órára Máté Bence (a képen) természetfotós kiállításának megnyitójára a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ kiállítótermébe.

A Karacs Ferenc Múzeum (4150 Püspökladány,Kossuth u. 28.) az idei Márton naphoz kapcsolódó rendezvényeire hív és vár minden kedves érdeklődőt 2012. november 10-én, szombaton. Ízelítőül:16:00-tól Lackó-Szilágyi Imre Életút című kiállításának megnyitója, ahol köszöntőt mond Kiss Istvánné, szaval Szabóné Máthé Mária, harmónikázik Sárosi Károly és a tárlatot megnyitja: Kerékgyártó Kálmán költő. A Sárréti Népi Együttes műsora, Népi hangszerek készítése és bemutatása, Táncház, Libazsíros kenyér, forralt bor, tea, játékos vetélkedők.Tűzgyújtás. Pedagógusoknak ajánlják! Múzeumi órák, délutáni foglalkozások alkalmaira: 1.Márton-nap jegyében hagyományainkat eleveníthetjük föl állandó kiállításunkban. 2.Gazdálkodj okosan! Őszi munkák -ételek, játékok a kukorica felhasználásával. 3.Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében november 16-ig: Népi játékok a Sárréten. 4.Múzeumpedagógiai foglalkozások az időszaki kiállításunkhoz. Az iskolai és óvodai csoportok ingyenesen látogathatják az időszaki kiállítást! Aktuális ajánlataikat folyamatosan frissítik honlapjukon! www.kfmuzeum.hu 

A lámpás vonulás a Magyarországon született Szent Mártonnak, Tours püspökének állít emléket. A szegényeket, az elesetteket támogató Márton szerzetest ugyanis püspökké akarták választani, ő viszont végtelen szerénységében nem akarta elfogadni a magas méltóságot, ezért este egy liba-akolba rejtőzött el. A libák azonban elárulták, így az égő lámpásokkal a keresésére indult hívek hamar megtalálták, és püspökké választották. Ennek a legendának az emlékére 2012. november 9-én pénteken 16:30-kor a kabai Napsugár Óvodában hagyományos Márton napi program lesz, melynek végén lámpás menet indul az óvoda udvaráról.

Az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Arborétuma egy korábbi hétvégén, a megszokott madárdal helyett, éles csattanásoktól volt hangos. A számtalan mikro-hangrobbanás eredete a számos, mesterien kezelt karikás ostor pattogtatására volt visszavezethető. A karikás ostor hangját ugyanis a csapó – az ostor vége – nagy sebességű visszacsapódása okozza. A Netbojtár, e szokatlan megnevezés egy ősrégi foglalkozás nevének, és napjaink világhálós információ technikája angol elnevezése „keresztezésével” jött létre. Az ősi foglalkozás mai képviselői természetesen nem a munkamódszereikben, eszközeikben vagy netán a gondjaikra bízott legelő jószág fajtájában különböznek elődeiktől, és természetesen a munkaterületük - ahol legeltetnek - sem virtuális. Maguk által választott nevük csupán arra utal, hogy egymás közötti kapcsolattartásuk eszközének már nem a lármafát, a gémeskútra akasztott subát választották, hanem inkább az internet által biztosított információcserére alapozzák kapcsolataikat. A csapat tagjai között megtalálhatóak idős vérbeli pásztoremberek, akik sok évtizeddel ezelőtt léptek be a pásztortársadalomba, megtalálhatóak az ő közvetlen utódaik, akik napjainkban vállalják fel a legelő jószág gondozását, és találhatók közöttük a gyakorlati pásztorkodástól fizikailag távol állók is, akiket a népi ismeretek, hagyományok és szokások megismerésének igénye vonzott a virtuális csoportosulásba. Mint ahogy a korosztályban, területben is egyaránt jelentős távolságot hidal át a Netbojtár csapat. De a távolság mai korunkban nem akadályozhatja a hasonló gondolkodású emberek egymásra találását. Ha az ember kicsit utána olvas és gondol a régmúlt pásztorélet szokásainak, különösen a pásztortársadalom legalsó lépcsőfokán álló bojtárok életének, könnyen beláthatja, hogy a mai utódoknak az internet adta lehetőségek mennyivel nagyobb teret biztosítanak a kapcsolattartásra. A rendezvényen, ahol közel 40 netbojtár gyűlt össze citera, tárogató hangjainál, zömében hagyományos pásztorviseletben megjelent fiatalok ropták a táncot. A találkozó egyben módot adott az ősi pásztorszerszám a karikás ostor szerelmeseinek egy kis virtuskodásra. Szakavatott kezekben ez az ostor nem csak a jószág terelésében, de megvédésében is nagy szerephez jutott hajdanában. Ahhoz azonban, hogy ez a „lélekkel rendelkező” eszköz megszólaljon, hogy hangosan és cifrán szóljon, sok gyakorlás, nem kis tehetség és erő szükségeltetik. Már a karikások elkészítése a megfelelő bőr kiválasztása, megfonása, nyelének díszítése is komoly tudást és türelmet feltételez. A karikás hangjáról pedig a régmúltban felismerték gazdáját is. A szebbnél szebb ostorok között, mint különlegesség, előfordult láncból készített ostor is. A pásztorszerszámok díszítése mindig is virtusszámba ment a pusztai élet során. A díszítés eszközei a faragás, csont- ólom- és rézberakások voltak. A találkozón résztvevő magfaragó mester - aki szilva és barack magokból-magokba faragta műremekeit - nem mindennap látható tudással és türelemmel rendelkezik. A jól sikerült programot hagyományos hortobágyi birkapörkölt és hozzá illő nemes italok koronázták meg.A következő találkozó szervezése természetesen netfüggő rendszerben történik. Mindenki, aki érdeklődik az ősi pásztorélet szokásai után, informálódhat a neten ha a netbojtár szóra keres. /Írta:Csiha Imre, fotó: Kovács Csaba/ (forrás: ForestPress) 

A Háromföld (Hortobágy, Sárrét, Nagykunság) tudós kutatójára, a Sárréti Népfőiskola egykori igazgatójára, a kitűnő etnográfusra és szépíróra, Szűcs Sándorra emlékeztek halálának 30. évfordulója alkalmából 2012. október 26-án, a szülőfalujában, Biharnagybajomban tartott konferencián. Az önkormányzat, a Szűcs Sándor Emlékbizottság, a Tájkutató Alapítvány és a Szűcs Sándor Általános Művelődési Központ szervezésében, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter fővédnökségével megrendezett egész napos konferencián tizenkét előadó méltatta a – sokak által csak a Sárrét professzoraként emlegetett – tudós munkásságát, írói életműve jelentőségét és utóéletét. Az ünnepeltet is megidézve foglalkoztak a Háromföld tájértékelésével (dr. Tóth Albert kandidátus), az általa irányított Sárréti Népfőiskola kapcsán a szabadművelődés korabeli jelentőségével (Péter Imre helytörténész), valamint a népmeséket és a falucsúfolókat gyűjtő íróval, kiemelten is a gyermekeknek szóló Madárkereső királyfiak című mesegyűjteményével (Vajda Mária PhD). Méltatták három megyére – Hajú-Bihar, Szolnok, Békés – is kiterjedő munkásságát, a karcagi múzeum élén töltött évtizedet (Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia kandidátus) és Békés megyei kapcsolatait (dr. Szabó Ferenc főlevéltáros, ny. megyei múzeumigazgató). Barátjához, a püspökladányi tudós néptanítóhoz, Dorogi Mártonhoz írott levelezőlapjainak elemzésekor (Oláhné Szász Ilona néprajzkutató) pedig a résztvevők képet kaphattak arról, hogy milyen is volt a „fényes szelek” időszakának egy tevékeny, népéért tenni akaró, azt emelni-művelni szándékozó értelmiségije. Dr. Csoma Zsigmond professzor  A puszta utolsó krónikása című, Túrkevén újonnan kiadott Szűcs Sándor-kötetről tartott értekezést, V. Szatmári Ibolya ny. megyei múzeumigazgató (a Szűcs Sándor Emlékbizottság és a Tájkutató Alapítvány Díj elnöke) pedig  a legújabban megjelent könyveket ismertette (Szűcs Sándor élete és munkássága, Szűcs Sándor és Dorogi Márton barátsága, Hasznos minden porcikája). Egykori tanítványainak és barátainak megható visszaemlékezései, a művelődési központ gyermekcsoportjának színpadi produkciója, valamint Galánfi András verses-zenés műsora színesítette s tette élményszerűbbé az egész napos programot. Késő délután, a konferencia záróaktusaként megkoszorúzták az egykori lakóház, az 1745-ben (!) épült kisnemesi porta falán lévő emléktáblát, s itt került sor a posztumusz megítélt PRO-REGIO BIHAR emlékplakett átadására is, miközben a helyi népdalkör Szűcs Sándor kedves dalait énekelte. (Írta és a fotót készítette: Ozsváth Sándor művelődéstörténész)  (forrás:polgarportal.hu)