A zenekart 2013 elején hoztuk össze. Addig Jimmyvel és Tibivel egy S.R.B. (Sárrét Rock Band) nevű hard rock bandában zenéltünk, igaz, Tibi már azelőtt kiszállt onnan, hogy Jimmy beszállt volna. De ők is zenélgettek már együtt korábban – szóval az ismeretség már megvolt. Az S.R.B.-vel is voltak jó bulik és egy lemezünk is megjelent szerzői kiadásban, de hosszútávon nem éreztük magunkénak azt a szögletes, száraz rockzenét, ezért váltottunk. Az első KabinLáz próbára 2013. február elsején került sor, azóta folyamatosan működünk. Szerencsések vagyunk, mert eddig csak egy tagcsere akasztotta meg a lendületünket, erre 2014-ben volt szükség, azóta Ádám abajgatja a basszusgitárt. 

(Forrás: www.femforgacs.hu/interju)

2020. június 7-én vasárnap 9:30-kor Báránd Község Önkormányzata és a Balassa Iván Műveődési Ház és Könyvtár meghív minden kedves érdeklődőt a trianoni békediktátum 100. évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartandó megemlékezésére a bárándi református templomba. 

Az 1979-ben bemutatott Áramütés c. film, rendezője Bacsó Péter. A mozi egyes részleteit a kabai Vörös Csillag mezőgazdasági termelőszövetkezet pulykatelepén forgatták, de feltűnik a Color együttes is benne.

A film készítéséről hallottam egy humoros történetet. Igaz-e vagy sem, azt nem tudom. A film készítői táviratban engedélyt kértek a teleptől a film forgatására, de a távírász rosszul értelmezte, a szöveget és a filmstúdió a következő értesítést kapta: A pulykatelep felforgatását engedélyezem! (Bagoly Irma)

A történet: Virág főiskolájának kórusával Finnországban vendégszerepel ahol teherbe esik. Hazatérve elutasítja testvére - Vince - segítségét. Otthagyja a főiskolát, elvetéli a magzatát. Pesten akar új életet kezdeni, de depressziós anyja nem tud segíteni. Dolgozni kezd, de egy állását sem tudja huzamosabb ideig megtartani, állandóan konfliktusokba kerül. Disszidálni próbál, de a rendőrök visszahozzák a falujába. A két testvér csúnyán összevész, még verekednek is. Ekkor Vincét áramütés éri. Virág mindent megpróbál, hogy megmentse. (forrás: kritikustomeg.org)

A filmben szerepel az akkori magyar rock élet emblematikus zenekara a Color együttes is. A Debreceni Orvostudományi Egyetem aulájában forgatták ezt a részletét az Áramütés (1979) című magyar filmnek.

B. Kiss Albert Püspökladányban született 1923-ban. Szegény családból származott, bár dédnagyapja még nemes ember volt. Apja már fiatalon kikerült csikósként az Ágota-pusztába. Az I. világháborúban az olasz fronton Piavénál megsebesült. Édesanyja szobalányként dolgozott.
A szülők tisztes szegénységben éltek, de gyermekeiket szigorúságban nevelték, Albertet az iskola mellett zenére is taníttatták. Apja kívánságára pékinas tanonc lett. 1948-ban vette feleségül Kóti Erzsébetet, akivel később önálló pék műhelyet alapítottak, és együtt dolgoztak harmincöt évig. A munka mellett, ha ideje engedte, mulatságokba, lakodalmakba járt zenélni, és több zenekarban is játszott. Szabadidejében írogatott. Megírta két kötetben Püspökladány 1920-2000 közötti történetét. A címe: „B. Kiss Albert Püspökladányi Pékmester Közéleti, Családi naplója és Krónikája”. A „nem hivatalos” történelem igazi értéke, hogy egy dolgos munkásember szemén keresztül elevenednek meg településünk fontosabb történései, megfűszerezve az író személyes érzelmeivel. A műben megörökítette Ladány zenetörténetét, elkészítette a Ladányban működő zenekarok tablóját. Írt a néphagyományokról, a betyárokról, a régi mezőgazdasági életről és szokásokról, valamint a településen élő és tevékenykedő jeles személyekről és s város jeles eseményeiről.
Csenki Imre karnagy azt írta az első kötete előszavában: „A szülőföld iránti szeretete késztette az írásra, vezette tollát. Ez adja írásainak ízét, zamatát, és egyik legfőbb értékét.” (Írta: Rásó János)

A Mélytengeri áramlás (1963) Csák Gyula újságírói és irodalmi-írói munkájának ötvözetéből alakult ki, magán viselve mindkettő inkább hibáit, illetve a tapasztalatlanságból eredő kifejezésbeli, formai esendőségeit. "Műfaja is nehezen határozható meg: a korabali kritikák hol szociográfiának, hol riportregénynek, hol egyszerűen csak irodalmi riportnak nevezik. Ez utóbbi jár az igazsághoz a legközelebb. A Mélytengeri áramlás valójában nem több egy napilap – akár folytatásokban is közölhető – riportjánál. Ma már nehezen érthető, de ténykérdés, hogy a könyv nagy vihart kavart maga körül, elsősorban politikai-társadalmi értelemben. Csák Gyula programja ugyanis az volt ezen írásában, hogy bemutassa a magyar falusi-paraszti élet változásait 1945, illetve 1956 után. Ez a nyomozás az író számára felemás sikerrel járt: kétségkívül olyan eredményre jutott, hogy a "mélyben" a múlthoz képest változások zajlottak le, de a felszínen még sok minden mozdulatlan. Ez is elegendőnek bizonyult azonban ahhoz, hogy a hatvanas évek elején még bőven jelenvaló szektás közéleti haragot a fejére idézze." (Mocsár Gábor író)

" Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövő"
Ez az Ipolyi Arnold idézet a mottója a 2012. július 7-én megnyitott Báránd neves szülöttjéről elnevezett Balassa Iván Falumúzeum, ami a település múltját hivatott bemutatni. Az épületben helyet kapott egy 120 darabból álló írógépgyűjtemény és a településre jellemző paraszti kultúrát bemutató kiállítóterem. De van egy helytörténeti és egy mesterségeknek emléket állító terem berendezve, valamint van még egy helyiség, amelyikben idöszaki kiállításokat szoktak rendezni.
Nyitva tartás: minden hétköznap 8-12-ig 13-17-ig, egyéb esetekben telefonon egyeztetve 30-279-268

A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye (Nagyrábé) Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteménye, ahol a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A Nagyrábén található Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteménye, 10 év szorgos gyűjtő- és kutatómunkájának eredménye. A gyűjtemény gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitál a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. Az 1300 m2-en tematikus kiállítóterekben bemutatott több mint 2000 tárgy egy része ránézésre ócska, szedett-vedettnek tűnő, néprajzi szempontból azonban igen becses. Többségük házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nem csak az egykori falusi kultúra emlékeit, hagyományait, de alkotójuk képességeit, tudását, ízlését is őrzik. A tárgyak régies, tájszavas elnevezése, mint a brigigyó, fintok, palóka, gyalázka, légely, szerhát, triőr vagy vonyogó, a néprajzi ismeretek mellett különleges nyelvészeti élményt is nyújt. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol 15 éve Ványai Gusztáv főzi a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, melyhez a különleges hátteret a néprajzi gyűjtemény, a kulináris élvezeteket a pálinkák mellett a tájegységre jellemző ételkülönlegességek adják. Programlehetőségek: - Rendhagyó történelemóra - Múzeumpedagógiai foglalkozás - Csapatépítő tréning - Pálinkakóstoló Tel.: 36209215466 Cím: 4173 Nagyrábé Dózsa György út 35. (Forrás: vanyaigusztav@gmail.com)

A Nádudvari Kincsesház Nádudvar város önkormányzatának tulajdonában lévő egykori fürdőház épületében működik Nádudvaron, a Kossuth tér 5. szám alatt. A házat a Kövy Sándor Általános Iskola tanárai és tanítói működtetik, a működés feltételeit a nádudvari Közgyűjteményi Alapítvány szervezeti kerete biztosítja.
Céljuk, hogy megismertessék tágabb és szűkebb otthonukat; ne csak múltját, szellemiségét, néprajzát, élővilágát, vizeit, hanem mindazt, ami az itt élő emberek számára évszázadokon keresztül egyedivé tette ezt a tájat. A működtetők azt szeretnék, hogy a városban felnövő gyerekek megismerjék, felnőttként pedig sajátjukként ápolják, élni tudjanak a táj nyújtotta lehetőségekkel és lehetőségekből. A KINCSESHÁZ nyitva tartása: kedd, cstörtök, péntek, szombat: 9-13 óráig Szombati szöszmötölések 10 órától 13 óráig tartanak.

ELMARAD!

Névadójáról és volt igazgatójáról készült műalkotásokat avatnak a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban 2020. március 16-án, hétfőn.  Arnóth Sándor bronz reliefjének és Karacs Ferenc bronz domborművének ünnepélyes leleplezésére kerül sor e napon.

Arnóth Sándor, a Karacs Ferenc Múzeum egykori igazgatója, Püspökladány volt polgármestere, a térség néhai országgyűlési képviselője idén töltötte volna be 60. életévét. 2011. március 16-án sajnálatos tragédia következtében távozott el. Emlékezetét a Karacs Ferenc Múzeum Győrfi Ádám szobrászművész felavatásra kerülő reliefjével kívánja tovább őrizni.

Az ünnepség időpontja: 2020. március 16. 13:00 óra, helyszíne: Karacs Ferenc Múzeum, 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28.

1770. március 16-án született Karacs Ferenc térképkészítő-rézmetsző mester, a Múzeum névadója. Az évforduló alkalmából a Karacs Év kezdeteként a város szülöttének tiszteletére domborművet emeltetnek az intézmény homlokzatán.

Karacs Ferenc reliefjét a Magyar Örökség-díjas Győrfi Lajos szobrászművész készítette el.

A szoboravató ünnepség időpontja: 2020. március 16. 14:30 óra, az Arnóth Sándor dombormű avatót követően, helyszíne: Karacs Ferenc Múzeum, 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28.

Földes Nagyközség Önkormányzata és a Karácsony Sándor Közösségi Ház szeretettel várja a földesi 18 és 35 év közötti fiatalokat 2020. március 7-én (szombaton) 18:00 órától borkóstolóval és ételkóstolóval egybekötött Borok és Nők - Nőnapi különkiadás című kötetlen ismeretterjesztő előadásukra!  Tegyünk együtt a borkultúránk megismeréséért és népszerűsítéséért! Kurzusvezető: Dr. Juhász Erika a Debreceni BorOskola vezetője. Helyszín: Karácsony Sándor Közösségi Ház