Makoldi Sándor festőművész (a képen) 2015-ben 70 éves. 1945-ben a háború forgatagában Bajorországban született ugyan, de Debrecenben élte le éveit – anyai ágon ide kötődve. Ősei, az ákosi Makoldiak is Debrecenben éltek már ekkor – a Hortobággyal is kapcsolatba kerülve – apja, nagyapja állatorvos lévén. Budapesten folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Gimnázium festő szakán, ahonnan hosszú úton (Egerben tanári diplomát, Debrecenben néprajzos képesítést szerezve) tért vissza a cívisvárosba, ahol betiltották első, bemutatkozó kiállítását 1972-ben. 1974-től a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanára lett, végig a Művészeti Tanszéken tanított, majd onnan vonult nyugdíjba docensként. Számtalan önálló kiállítása volt azóta, de a régió közös kiállításain is többnyire részt vesz. Az utóbbi időben önálló kiállításai mellett (mint pedagógus) a tanítványokkal közös szereplések és a családi tárlatok is gyakoriak. Művészeti írásai mellett néprajzzal és pedagógia-elmélettel is foglalkozik a szerves vizuális örökség szempontjából, melyeket könyvekben, folyóiratokban publikál. 1977-től tagja a MAOE festő tagozatának, és 1991-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. Festészete tükrözi elméleti munkásságának eredményeit. A kezdetben akadémista és szürrealista táblaképek a szocializmusban a XX. századra jellemző dinamikus, expresszív-nonfiguratív alkotásokká váltak, a nyugatra fordulás időszakára viszont már kialakult a magyarság hagyományaiba illeszkedő jelkép-festészete. A magyar nemzeti hagyományok továbbvitele erősen kolorista, szimbolikus képvilágban, mára anyanyelvi szintű képírásban teljesedett ki. A régi mesterek – mennyezők – filozófiáját vallja.  Az immáron több évtizede felvállalt magyar hagyományok tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését hivatásos néprajzkutatóként is ügyének tartja. Debrecenben kis csoport gyűlik e törekvések köré (MAG), amatőr és hivatásos alkotókból. Csoportos kiállításai gyermekeivel, tanítványaival, kollégáival, a magyar festészet új irányát jelölik, vidéken is elérhető egyetemességét bizonyítják. A tárlatok szakmai díjai mellett Debrecentől megkapta a Csokonai-díjat, a megyétől a Bocskai-díjat, országos szinten a Magyar Művészetért díjat. 2015. január 21-én, a Magyar Kultúra napjának előestéjén 17:00-kor nyílik Debrecenben újabb műveiből jubileumi tárlata, a DMK Belvárosi Galériájában (Kossuth u. 1.) A kiállítást megnyitja: Pap Gábor művészettörténész.
A tárlat megtekinthető: 2015.01.21-2015.02.28-ig.(forrás:debrecenimuvkozpont.hu)
Még több Hajdúsági ünnepi program:
Balmazújváros

Hajdúböszörmény

Debrecen

Hajdúhadház

Hajdúböszörmény

2015. január 10-én, szombaton a Debreceni Dalidó – farsangnyitó családi nap programjai 14.00-20.00 óra között a Kölcsey Központban (Baltazár tér). Céhes hagyomány megelevenedik, vízkereszt utáni szombaton vigasság kezdődik! 14 órától a körfolyosón a Tímárház mesterei mellett idén is az „új idők inasai”, a Beregszászi, a Brassai, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari, a Könnyűipari, a Mechwart, a Povolny, a művészeti iskolák közül pedig a Medgyessy Ferenc Gimnázium és a Kós Károly Szakközépiskola tanárai és diákjai várják az érdeklődőket. A Baltazár téren farsangi étkek szomszédságában a kovácsok idén is összekovácsolják a szerelemben égő párokat. 15 órától a körfolyosón LANGALÉTA GARABONCIÁSOK vásári komédiái – gólyalábon KÁDÁR FERKÓ FOTÓSZÍNHÁZA egész délután 16 órától a Bálteremben AZ ÉGIGÉRŐ FA – a MárkusZínház (Pécs) előadása. játsszák: Pilári Gábor és Vajda Zsuzsanna Az öreg király egyetlen leányát hirtelen forgószél ragadja el. Az egész birodalmat nyeri el, aki visszahozza és még a kezivel is számolhat, de számtalan herceg, lovag veszik oda a feladatban. Jánoska az egyetlen, aki a háromfejű sárkányt legyőzve hazaviheti Gyöngyvirág királykisasszonyt. A király boldog, halni sincs már kedve, hisz minden jó véget ér. 18 órától a Nagyteremben „LASSÚ TŰZZEL GURULÓ NAP” – A SEBŐ-EGYÜTTES KONCERTJE (a képen) Sebő Ferenc – ének, tekerő, gitár Barvich Iván – tárogató, bolgár kaval, pánsíp, tamburák Perger László – bolgár tambura, gitár Soós Réka – ének, hegedű Tímár Sára – ének, ütőhangszerek. Belépődíj a báltermi bábelőadásra: 1000 Ft. Belépődíj a koncertre: 1000 Ft. Belépődíj bérletes kedvezménnyel a két programra: 1500 Ft. A körfolyosó programjai ingyenesek!A jelmezben érkezőket meglepetések várják! (forrás:vojtinababszinhaz.hu)

Hogy rögtön föloldjam a címben rejlő homályt: egy hónap híján, éppen 30 éve mutatták be a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, Ratkó József „Segítsd a királyt!” c. drámáját. Majd két hónap múlva, Karcagon is. Ha úgy vesszük, ez egy emberöltő. A szerző 25 éve hunyt el.
Ez év az Emlékéve volt. Rá emlékezve, 2014. december 19-én, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház ismét műsorra tűzi. A 30 évvel ezelőtti bemutatón Csikos Sándor játszotta a főszerepet -, a mostanit pedig ő rendezi.
Azt hiszem, őt nem kell különösebben bemutatni a színházlátogató olvasóknak és a közélet iránt érdeklődőknek sem. (Bár sajnos, a helyi érdeklődők zöme, a színházakat Karcagtól ”nyugatra’ keresi inkább).
Ratkó drámája nem „könnyű darab”, nem kínál felhőtlen szórakozást. Témája:” az istváni, történelmi dilemma: merre menjünk, hová álljunk? A visszahúzókhoz vagy a haladókhoz? Hogyan lehet megőrizni a múltat, cselekedni a jelenben? A megmaradás esélyét mérlegre téve merre kell indulni? „Egyszerre műveld a három időt, múltat, jelent, jövőt egyszerre láss” – hangzik el a műben.” Ahogy a bemutató színházi műsorfüzetének „fülszövegében” is olvashatjuk, elsősorban gondolkodásra készteti a nézőt. Végig olyan hőfokon, hogy egy pillanatig nem unatkozhatunk. Nyelvezete csodálatos. (Nem tudom, hogy a színpadon elhangzik-e Ratkónak a darab vége utáni köszönete, – az írott szövegben, igen: „ A szerző köszönetet mond ALVINCI PÉTER, ILLYÉS GYULA, KÁROLI GÁSPÁR, PÁZMÁNY PÉTER, PETŐFI SÁNDOR, SZENCI MOLNÁR ALBERT uraknak, hogy önzetlenül átengedték a magyarságért és hitünkért aggódó szavaikat, gondolataikat. Segítségük nélkül nyelvében és eszméiben szikárabb, nyomorúbb lenne e kisded munkácska.”)
Aktualitása -, úgy tűnik, sokáig „prolongálva lesz”, hisz napjainknak is hasonló a dilemmája. Ha megkérdezném Csikos Sándort; mi volt a nehezebb, eljátszani vagy rendezni ezt a darabot-, vélhetően az utóbbit válaszolná. Nem csak a szokásos színházi közhely miatt, (ti.; mindig a premier hordozza a nagyobb izgalmakat), hanem a 30 éves távlat is: már felnőtt egy új nemzedék. Nem volt könnyű, annak idején sem megrendezni ezt a darabot, 1988-ban a Jurta Színházban rendezett változatával, még a szerző is elégedetlen volt – le akarta tiltani a további előadásokat. Békés András operarendező írta 1985-ben, méltató levele végén: „Egyszóval, ez igen szép darab… De hát kemény dió. az biztos. (…) Jó sors is kell hozzá, jó szerencse.”
Biztos vagyok benne, hogy Csikos Sándor és a társulat mindent megtesz a darab sikeréért. A többi a közönségen múlik: menjünk minél többen Debrecenbe, és ne csak pulykakakast, hanem színházjegyet is vegyünk! (Írta: Kovács Károly)

A Debreceni Borbarát Galéria (Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) Máté László műgyűjtő (a képen) Ádvent 2014 című tárlata nyílik 2014. december 4-én csütörtökön, 17:00-kor, ahol debreceni képzőművészekre emlékeznek. Így Bényi Árpád, Bíró Lajos, Cs.Uhrin Tibor, Égerházi Imre, Félegyházi László, Holló László, Kapcsa János, Menyhárt János, Móré Mihály, Torok Sándor, Szabó László képeit csodálhatja meg a kedves látogató.

Az idén „Magyar Örökség –díjjal” kitüntetett Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetői, Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint 20 éves jubileumi műsorát láthatják a kedves érdeklődők 2014. november 29-én a Csokonai Nemzeti Színházban. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 18.00 órás műsor mellett egy délutáni előadást is műsorra kellett tűzni 14.30 órától. Az est első részében az elmúlt húsz év kiemelkedő táncos egyéniségei és koreográfiái láthatók. Ízelítőül: Mádéfalvi veszedelem, Ballada, Emlékezés, Varázslat egy szerelemért …A második részben Boka Gábor – Lovas Bálint: Ponyva – avagy „a legenda tovább él” című táncjátékát mutatják be a jelenlegi felnőtt együttes táncosai, mely előadás 2010-ben az országban legmagasabb pontszámmal minősült a felnőtt együttesek között!

Győrfi Ádám szobrászművész (a képen) Múltból a jelenbe című kiállítása nyílik 2014. november 16-án 15:00-kor Debrecenben a Konzervatórium Galériában, annak XVIII. évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar és az IZATOM-ART rendezésében. A vendégeket köszönti Dombi Imréné Püspökladány város polgármestere. A kiállítást megnyitja G. Nagy Ilián költő, drámaíró. Az ünnepi hangversenyen közreműködik a Kölcsey Kórus. A kiállítás megtekinthető: Debrecen, Nagyerdei krt. 82. 2014. november 16-tól december 12-ig. naponta 8:00 és 20:00 óra között.  

A Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságaira alapozott Hortobágyi Vadaspark kiválóan alkalmas az ősi puszta vadvilágának bemutatására. Lakói között láthatók az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított állatfajok, mint például: farkas, sakál, vadló, keselyű, pelikán, illetve a védett területeken ma is élő vadállatok: vadmacska, róka, görény, őz, réti sas, nyári lúd, batla, nagy kócsag, szürke gém, daru, fehér gólya, fekete gólya. A vadaspark olyan természeti programokat kínál, ahol valamennyi generáció megtalálhatja a számára hasznos és értékes időtöltési lehetőséget. A puszta ősi élővilágát bemutató kiállítás, ajándékbolt és büfé valamint az egyedi játékelemeket is tartalmazó játszótér növelik a látogatók komfortérzetét és lehetővé teszik a hosszabb időtöltést. A kifutók kialakítása lehetővé teszi az állatok fotózását.


A vadaspark csak szervezett formában látogatható, a Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található Pásztormúzeumtól induló autóbuszokkal, vagy terepjáróval. A "szafari" programok áprilistól - októberig óránként indulnak. Csoportok számára érdemes előzetesen bejelentkezni. A vadaspark egész évben nyitva van, szezonon kívüli látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. Akik többet szeretnének megtudni az ősi puszta élővilágáról, a vadaspark megtekintéséhez szakvezetést igényelhetnek, melynek során képzett túravezetők segítségével ismerhetik meg ezt a varázslatos világot. A program időtartama kb. 1,5 óra. (forrás:www.hnp.hu)

A Debreceni Egyetem 2014. október 15. - 2014. október 31. a magyar-osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozatot szervez, melynek keretén belül az Alumni Központ 2014. október 22-én (szerdán) szervezi meg a „Debreceni hallgató voltam 1989-ben” című kerekasztal-beszélgetését a Lovarda Kulturális Konferencia Központ kávézójában. Szeretettel várjuk a Debreceni Egyetem jogelőd intézményeiben végzett egykori hallgatókat, akikkel közösen eleveníthetjük fel, milyen hatással volt az akkori hallgatóság életére az általuk megélt határnyitás és politikai változások. Lehetőség nyílik találkozni régi barátokkal, évfolyamtársakkal, akikkel együtt nosztalgiázhatunk, idézhetjük fel a megkopott emlékeket. Ki milyen események megélésére, lehetőségek megragadására volt képes a lebomló országhatárok és önmaga határainak átlépésével? Találkozzunk októberben Debrecenben!  (Alumni Központ - DEBRECENI EGYETEM H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: +36 (52) 512-900/58126 E-mail: alumni@unideb.hu Web: alumni.unideb.hu)

2014. október 10-én, pénteken 19:00-től 24:00-ig a DMK Belvárosi Közösségi Házában (Debrecen, Kossuth u. 1.) Délibábos történetek címmel Debrecen és környéke népzenei együtteseiről, elsősorban a Délibáb Népzenei Együttesről beszélgetnek Joób Árpáddal (a képen), ezt követően Lükő Gábor hagyatékáról a hagyomány mélységeiről váltanak szót. Végezetül Öregesen, csendes... táncmulatság énekszóval, széki tánctanítással Kiss József vezetésével, a Szeredás együttes közreműködésével.