Ezzel a címmel szervezi meg a Debreceni Csokonai Színház az Alliance Francaise Debreceni Kulturális Egyesület és a MÉLIUSZ Benedek Elek Könyvtára azt az estet, mely 2014. január 9-én 17 órakor kezdődik a Méliusz Benedek Elek Könyvtárban Debrecenben a Piac utca 68. alatt. A hagyomány szerint Vízkereszt a „királyválasztás” napja Franciaországban: egy kis babszemet rejtenek a kalácsba, és aki erre rábukkan az a nap királya. A babszemeket 1870-ben porcelánfigurák váltották fel. Valaha az volt a szokás, hogy a kalácsot annyi részre osztották, amennyien voltak, egy darabot pedig félretettek. Ezt a darabot a jó Isten, a Szűzanya vagy a szegények kalácsának nevezték és annak a szegénynek adták, aki először jelent meg a háznál. Ezt az ünnepet elevenítjük fel, és beszélgetünk a népszokásról párizsi vendégeinkkel, Christian Paccaud zenésszel és Armelle Dumoulin előadóművésszel. Az est második részének témája: Artúr a cipőhorgász - „Christian Paccaud francia zenész – aki idén ismét a Csokonai Színház vendége – írta, és komponálta Artúr a balszerencsés kisfiú történetét, melyet januártól láthatnak a Csokonai Színház műsorán. A darabban elhangzó dalok segítségével a gyerekek megismerkedhetnek alapvető jogaikkal és kötelességeikkel. A nézők a kisgyerekek életének mindennapi történésein keresztül élhetik át az örömöt, a boldogságot, ugyanúgy, mint a velük előforduló igazságtalanságokat és fájdalmakat is. A darab az óvodás és a kisiskolás korosztály számára íródott, de a fülbemászó dalok és a vidám, néhol burleszkbe hajló szituációk az egész család számára kellemes szórakozást ígérnek.” A dalokból előadnak: Christian Paccaud zenész, Armelle Dumoulin előadóművész, Újhelyi Kinga színművész, Vranyecz Artúr színművész. A beszélgetésen részt vesznek: Gemza Melinda fordító, Ötvös Judit és Úti Mónika az Alliance Francaise Debreceni Kulturális Egyesület munkatársai, valamint Vranyecz Tünde könyvtárvezető.

Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), a város polgármestere az avatáskor elmondta: a fejlesztéssel Debrecen és Hajdú-Bihar megye immár minden igényt kielégítő sürgősségi betegellátó rendszerrel rendelkezik. A kórház egyik régi épületszárnyát teljesen felújították és csaknem kétszeresére bővítették, és új mentőbeállót, mentőbejáratot, betegirányítót, várót, őrző részleget és kórtermeket is kialakítottak. Az orvostechnológiai eszközpark többek közt lélegeztető géppel, defibrillátorokkal, helyszíni röntgennel és mobil ultrahanggal bővült. Az építési munkálatokra 385 millió forintot, eszközbeszerzésre pedig 136 milliót fordítottak, ebből 457 millió uniós és kormányzati támogatás volt. Kósa Lajos jelezte: a fejlesztéssel a kórház sürgősségi betegellátó osztálya magasabb szintű besorolást kapott, így az az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió vezető sürgősségi centrumává vált. Emlékeztetett arra is, hogy a 2010-ben indult fejlesztésre még a városi és a megyei önkormányzat mint közös fenntartók pályáztak, de már úgy készítették elő a projektet, hogy az intézménynek a Debreceni Egyetemmel történő integrációjakor - amely a tervek szerint a jövő évben megvalósul - ne kelljen azon módosítani. A fenntartóváltást az egyetem rektorával közösen kérték, így az ország egyik legnagyobb betegellátó intézménye jöhet létre Debrecenben - tette hozzá. Lampé Zsolt, a Kenézy-kórház főigazgatója közölte: jelenleg több fejlesztés is folyamatban van az intézményben. Ezek közül kiemelte az intenzív osztály fejlesztését, de megemlítette, hogy jövőre a felnőtt mozgásszervi rehabilitációs osztály felújítása is megkezdődik.(forrás:richpoi.com)

Új feldolgozásban kerül a debreceni Csokonai Nemzeti Színház műsorára a Légy jó mindhalálig című musical, amelyet a pénteki premiert követően a városi intézmények hozzá kapcsolódó programjai egészítenek ki. A városi intézmények összefogása teszi valóban debrecenivé az elsőként 1991-ben bemutatott musicalt - mondta el Somogyi Béla, a város alpolgármestere a színház szerdai debreceni sajtótájékoztatóján. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója elmondta: a musical ezúttal az Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjainak és az iskolában oktató művésztanároknak a közreműködésével elevenednek meg. Várhalmi Ilona rendező, az intézmény oktatója már nyár óta készül a darabban szereplő 28 diákkal, még nyári tábort is szerveztek a közös munkára. A produkció külön érdekessége, hogy az ősbemutatón és most is Dánielfy Zsolt játssza a tudomány világába menekülő, jóságos Valkay tanár urat, ő énekli a musical leghíresebb, az Élet szép, az élet minden... című dalát - számolt be Ráckevei Anna. Elmondta azt is, hogy Nyilas Misit ezúttal egy lány és két fiú szereplő alakítja váltásban. A mű új zenei alapot is kapott, amely Csurgó Tamás karnagy vezetésével csendül fel. A Déri Múzeumban a regény világát egy fényképekből és más korabeli emlékekből álló tárlattal idézik meg - fűzte hozzá Angi János igazgató, míg Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy a Kossuth téren felállítják a Móricz-regényből ismert Pósalaky úr házát. Az ügyvezető hozzátette: ünnepi programjaik középpontjában is a "légy jó" üzenete áll. Baranyai Norbert, a Debreceni Egyetem oktatója Móricz-kutatóként arra hívta fel a figyelmet, hogy a debreceni Református Kollégium mindennapjainak története hasonlít az egri várostroméhoz: azt a gyerekek főként a Légy jó mindhalálig és az Egri csillagok lapjairól ismerik, nem pedig a történelemkönyvekből.(forrás:richpoi.com/mti)

A Debreceni Művelődési Központ ebben az évben is megrendezi a Nemzetközi Betlehemes Találkozót 2013.december 13−14-én, amely hagyományosan a Kárpát-medencében élő magyar hagyományőrző együttesek téli ünnepköri játékainak rangos szemléje. Az idei találkozó előkészítésébe, promóciójába és megvalósításába – a korábbi évek együttműködő partnere, a Nemzeti Művelődési Intézet mellett – bekapcsolódik a Nemzeti Színház és a Hagyományok Háza is – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség. Megkezdődött a betlehemezés szokáshagyományának, illetve a debreceni Nemzetközi Betlehemes Találkozónak, mint a hagyományátadás és megőrzés jó gyakorlatának az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzeti regiszterébe való jelölési folyamata. Ez az örvendetes tény a korábbiaktól eltérő, új szempontokat vet fel a szervezés során. A találkozó ezért ettől az évtől meghívásos rendszerű. A szervezők olyan autentikus felnőtt, gyermek, valamint olyan báb, színjátszó, vagy egyházi csoportokat hívnak meg, akik a népi hagyományok alapján dolgoznak, s az elmúlt évtizedekben már megfordultak a találkozón, illetve megfelelnek a kiválasztás szakmai szempontjainak. A korábbi évek hagyományainak megfelelően a találkozón résztvevő betlehemező közösségek a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában zajló központi rendezvény mellett Debrecen városrészeibe is elviszik a születés örömhírét. A rendezvényre 23 csoportot várunk a határon innen és túl, ami több mint 260 főt jelent. A betlehemezés népszerűsítéséhez nagymértékben hozzájárul majd, hogy ebben az évben első ízben lát vendégül csoportokat a Nemzeti Színház saját fogadóterében, valamint a Hagyományok Háza különböző budapesti közösségi színtereken. A magyar hagyomány eme alapvető értékének továbbélésében immár huszonhárom éve jelentős szerepet vállaló nagy rendezvény fővédnöke Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára. (forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség)

Élet-Kép-Regény címmel Potyók Tamás festőművész önálló kiállítása látható a debreceni Csonkatemplomban (a kép a kiállításmegnyitón készült) 2013.december 18-ig. Festett városok címmel pedig 2013. december 7-én 10:00-kor nyílik kiállítása ugyancsak Debrecenben a Fórum Bevásárlóközpontban a Libri Könyvesház Cafe Frei kávézójában. 

2013. december 1-jén 15.30 órakor kezdődik a debreceni Piac utcán a már hagyományos ünnepségsorozat. A Kuckó Művésztanya, mint a megye egyetlen Utcaszínházi társulata karácsonyig minden vasárnap felvonul, s mint "sivatagi népek" látványosan, és nagy csendességben hozzájárul az ünnepi hangulathoz.

Állandó résztvevői a huszárok a különböző rendezvényeknek. Korhű ruháikban felvonulnak egyebek mellett a március 15-i megemlékezéseken és a virágkarneválokon. A megyei hagyományőrző egyesületnek körülbelül negyven tagja van. Sok közöttük a fiatal. A megyei huszárbandérium 25 éve alakult, néhányan azóta tagjai a csapatnak. Legfontosabb céljuk a kezdetektől változatlan: a hagyományok megismertetése és ápolása.
Minden olyan nemzeti hagyományt, amely a magyarság múltjával foglalkozik, azt ebben a 21. századi modern világban fokozottan kell ápolnunk – hangsúlyozta Szoboszlai Endre, az egyesület alelnöke. Katonai ruhába öltözött gyerekek, asszonyok és a külföldi huszáregyesületek tagjai közösen emlékeztek az elmúlt 25 évre 2013. november 23-án, szombaton a Megyeházán. Egy életérzést próbálunk visszaadni a jelenkornak, hiszen ez egy olyan mentalitás, egy olyan értékrend, amire szerintem napjainkban is szükség van. A magyarságnak olyan történelme van és olyan emberek formálták, akikről a mai napig példát vehetünk – hallhattuk Bodó Sándort, a HBM-i Közgyűlés elnökét. Az ünnepségen a Megyeháza falán elhelyezett huszárdomborművet is megkoszorúzták. A résztvevők megemlékeztek a Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred hős katonáiról is. Az ő egyenruháik másolatát viselik a megyei hagyományőrzők. (forrás:dehir.hu)

Több száz néptáncos fellépésével, könyvbemutatóval és más hagyományőrző programokkal ünnepli alapításának 60. évfordulóját a debreceni Hajdú Táncegyüttes. A pénteken induló ünnepi hét november 30-ig keretbe foglalja az együttes történetét, hiszen egy autentikus erdélyi hagyományőrző együttes fellépése nyitja és a Hajdú Táncegyüttes táncdarabja zárja azt – mondta Tiszai Zsuzsa, az együttes vezetője szerdán az MTI-nek. Felidézte, hogy 1953 óta ezernél is többen fordultak meg a táncosok között, generációk nőttel fel a közösségben. Éppen ezért az óvodásoktól az idősebbekig minden korosztály számára szerveznek programokat. Ezek közül kiemelte a debreceni Kossuth téren a vasárnapi Hajdúsokadalom című műsort, amikor egyszerre mintegy négyszáz néptáncos fogja ropni a város központjában. Tiszai Zsuzsa kiemelte: a Kölcse Központban november 29-én fellép Magyarország három Európa-díjas népi együttese: a Hajdú Táncegyüttesen kívül láthatják a budapesti Bartók és a székesfehérvári Alba Regia csoportot. Nemcsak fogadnak vendégeket, hanem maguk is útra kelnek: Budapesten a néptáncosok szakmai szervezetének éves találkozójára hortobágyi táncokkal készülnek. Az ünnepi héten bemutatják az együttes 60 évét feldolgozó könyvet, de lesz táncház és táncoktatás is. (forrás:haon/ MTI)

Az egyszerre vonzó és taszító jelenség a klasszikus koroktól kezdve végigkíséri a művészetet. A humanizmus és a naturalizmus efféle különleges kapcsolatát napjainkban a horror műfaja jeleníti meg - hangoztatta Kukla Krisztián, a Modem igazgatója a tárlat pénteki sajtóbejárásán. Mint mondta, a műfajt sokan a férfiakhoz kötik, de a Halálos természet komoly női vonalat is képvisel, elsősorban festményeket és video-installációkat felvonultatva. A 14 képzőművész 60 alkotása között a festmények és videók mellett a plasztikus vonal is hangsúlyos: egy bevásárlókocsit toló dinoszaurusz mellett például az apokalipszis lovasait ábrázoló műben felbukkan egy Ku-Klux-Klán-tag, egy terminátor, egy transformer és a Csillagok háborújából ismert Darth Vader is. Hornyik Sándor kurátor a klasszikus és modern mitológiákat megjelenítő festményekről megjegyezte: maga a kommunista-szocialista korszak, annak építészete és emberképe is csak egy mitológia, így ezek ábrázolása jól megfér a természetfeletti lényekkel. Karácsonyi László mitológiája a keresztény bestiáriumoktól a kortárs képregényekig ível, néha politikai áthallásoktól sem mentesen. A művészettörténész beszélt arról is, hogy a művek egy része saját félelmeinkre, elnyomott szorongásainkra mutat rá, mások a jelen kor társadalmi problémáira reagálnak. Az egyik festményen látható borongós pusztán a bús magyar sorsot például egy - szintén a Csillagok háborújából ismert - birodalmi lépegető jeleníti meg. A 2013. november 16-án, szombaton nyíló tematikus kiállításon több esetben szembeötlők az alkotókra ható történetek. Fülöp Gábor az X-akták alapján hozza létre UFO-gyermekeit, Czene Márta Roman Polanski Iszonyat című filmjére támaszkodva konstruálta meg a saját testéről és szelleméről alkotott képét. Szabó Éva és Magyarósi Eszter rajzaik és akvarelljeik felhasználásával alkotott személyes hangvételű animációs filmet, Verebes Ágnes és Moizer Zsuzsa kiállított festményei a rémregények és kísértetfilmek gótikus hatását idézik. A tárlaton megjelenik az emberi test roncsolásának plasztikus ábrázolása, a "darabolós horrorfilmek" naturalizmusa, a humanoid állatok abszurditása és horrorisztikuma is. A bizonyos részekben csak 16 éven felüliek által látogatható Halálos természetet 2014.február 16-ig filmvetítések és rendhagyó tárlatvezetések kísérik.(forrás:richpoi.com)