A Debrecenhez közeli kis településen, Bocskaikertben sok alkotó, termelő és kézműves ember él. Különbözőek, de egy biztos, hogy közös bennük az alkotás öröme és hogy itt élnek, a Bocskaikertben. (forrás:/www.facebook.com/Bocskaikerti)

1. Jöjj el, Uram, jöjj el,
Egy hivatalomra,
Hogy megdicsértessék
Istennek Szent Fia!

2. Amott látszik, amott
Egy aranyos karszék,
Abba nevelkedik
Istennek Szent Fia.

3. Csillagok, csillagok,
Szépen ragyogjatok!
Csillagok, csillagok,
Szépen ragyogjatok!

1. Templony előtt látszik
Egy aranyos karszék.
Abba ül Mária,
Istennek Szent Anyja.

Bene Judit a debreceni Vénkerti Általános Iskolában tanít ezenfelül szép kanalaival, csészéivel  találkozhatunk  különböző kézműves vásárokon. (forrás: www.facebook.com/bene.judit)

BelleLelle Varázskendők - Kendőik nem csupán hasznosak és szépek, hanem jelentéssel bírnak: Varázskendők. Látogass el az oldalra (bellelelle.com), ha érdekel a babahordozás, és valami különlegesre vágysz!

Csepp Ajándék Bolt Debrecenben. Nagyné Juhász Mónika textil dekoratőr. Az általa ajánlott termékek saját készítésűek. Több mint 18 éve foglalkik egyedi mintákkal és közkedvelt mese figurákkal. Termékei falvédők, ágytakarók, heverő illetve francia ágytakaró, díszpárnák és óvodai ruhazsák + tornazsákkal garnitúrában. A figurás mintákat többszörös anyagrátétes patchwork technikával készíti. 

Tel.: +36-30/483-9338  (forrás: www.folttechnikas-falvedok.hu)

Könnyű neked, Szarvas Józsi… címmel közösen írt könyvet Szarvas József és Bérczes László. A 2018 nyarán megjelent életregény nyomán készítették el a Pustol a hó című színházi előadást. Egy hatvanéves férfi egy pillanatra megáll, visszanéz, hogy találkozzon önmagával. Találkozzon a tanyasi kisfiúval, a debreceni henteslegénnyel, a Csokonai Színház segédszínészével...Most nincs előadás, de olvassák el a könyvet. 

Bordó Sárkány Régizene Rend, saját meghatározása szerint „középkori világzenét” játszik. Ezalatt azt értjük, hogy a középkori táncokat és dalokat önkifejező módon közelítjük meg, a saját szerzeményeink viszont magukon viselik a középkori zene stílusjegyeit.

Igazi fúziós zenéről van szó. Fontos az autentizmus, mégis, az eredeti dallamot és szöveget bátran ötvözzük saját alkotói elképzeléseinkkel. A zenekar saját szerzeményei mellett magyar táncokat és dalokat ad elő, illetve más népek világi és egyházi zenei világából merít (skót, ír, breton, német, szefárd zsidó, kasztíliai, francia, provanszál, katalán). Vannak líraibb hangvételű, többnyire furulyán, hegedűn, citerán, cisteren, előadott, de kifejezetten dinamikus, pl. dudákkal, sípokkal, tamburával, kobozzal, valamint dobokkal megszólaltatott darabok is.

A zenekar, megalakulásától számítva, az elmúlt 10 évben 13 különböző külföldi országból kapott meghívást. Az együttes koncertezett Norvégiában, Észtországban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában, Ukrajnában, Lengyelországban és Romániában is. Több alkalommal vendégszerepeltünk a Bukaresti Balassi Intézet meghívásának eleget téve, de a Római Magyar Akadémia Liszt termében is adtunk nagy sikerű koncertet. (forrás: www.bordosarkany.hu)

Ferenczy Zsolt Klónia című kiállításában a kapitalizmus, a progresszió és a felhalmozás kritikáját fogalmazza meg egymásra ható folyamatok vizuális diskurzusaiként. A kiállítás maga is kunstkammer jelleget ölt, amelyhez hozzájárul az a széles hangulati és műfaji spektrum, amelyen Ferenczy játszik. A tárlat drámai, traumatikus, máskor humoros, abszurd, sőt imaginárius képeket idéz meg festményeken, rajzokon, kisfilmeken, installációkon és objekteken keresztül.
Kuriózumokat rejtő kabinetjében Ferenczy különböző totalitárius rendszerek emlékképeinek nem tökéletes klónjain keresztül vizsgálja az ember és a természet viszonyát, az elidegenedés, a kifosztás mechanizmusát úgy, hogy közben kutatja mindezek okait csakúgy, mint az eredet, a túlélés és az önvédelem lehetőségeit.
Az állatábrázolások nagyrészt a kolonializáció időszakát idézik, a Holland Kelet-indiai Társaságnak dolgozó 17-18. századi természetgyűjtők világát tárja fel a látogatók előtt. Ezek az utazók a gyűjtést szenzációs formákban és páratlan méretekben valósították meg csodaszobáikban, a Wunderkammerekben. Közülük is Albert Eckhout és Frans Post haarlemi festők kolonialista tájképei, valamint a természettudós és gyűjtő Albertus Seba rajzai kerülnek kapcsolatba Ferenczy műveivel.
A Monarchia (és provincia) világát a vadászat, a viseletek és a lovas alakjának újraértelmezett mementói sejtetik. Az államszocializmus táj- és véleményformáló erejét az orosz bombák okozta „tájsebeken” és az 1970-es évek társadalomkritikus meséin keresztül érzékeljük. Végül pedig a természet mutatja meg uralkodó arcát. A kérdés az, hogy akarunk-e, kell-e és tudunk-e tanulni még valamit a hangya- és darázskolóniáktól, a lengedező bambuszoktól vagy a folyton változó felhőktől.
Szeretettel várunk mindenkit a Klónia online megnyitóján november 21-én 16 órától!
(forrás: www.facebook.com/events/)

A Tankcsapdát 1989 februárjában alapította Debrecenben Lukács László gitáros/énekes, Buzsik György dobos és Tóth Laboncz Attila „Labi” basszusgitáros. A zenekar kezdeti punk rock stílusába fokozatosan vegyült bele a hard rock/heavy metal hangzás, amellyel egyre szélesebb közönségréteget sikerült megszólítaniuk. A Tankcsapda egyik legfontosabb védjegyének és népszerűségük kulcsának a mára egyetlen alapító tagként megmaradt Lukács László egyedi dalszövegei számítanak. A zenekar napjainkban Magyarország egyik legnépszerűbb és legsikeresebb rockzenekara, az eladott lemezek száma alapján is.

Volt egyszer egy város, Debrecen. Zene-szöveg: Mohos Péter
Előadó: Hangfogó Band