Nemrégiben sárréti, nagykunsági, közelebbről dévaványai kötődésű, új online kulturális magazin jelent meg. A címe Ösztörű, amely eredetileg házoromdíszt jelent. Néhány évtizeddel korábban, még a kockaházas korszak előtt, az Alföldnek ezen a részén gyakran lehetett látni a parasztházak ormán vasból készült díszt, amely, bár a százötven évig tartó török uralomra emlékeztetett, a későbbi századok során magyar hagyománnyá vált. Az Ösztörű szerkesztője Hajdú József mérnök, aki Székesfehérvárott él, de a Körösök és a Berettyó vidékéről származik. – Sajnos, eredeti elképzelésünk ellenére nyomtatásban nem jelenhetünk meg, tekintettel az előállítás költségeire – tudtuk meg a szerkesztőtől. – „Csupán” a világhálón vagyunk elérhetők (az osztoru.net84.net címen), így viszont biztosítani tudjuk az ingyenes hozzáférést. Reményeink szerint így is sok érdeklődőhöz juthatunk el. A hely szellemének bemutatásán kívül más tájakhoz is keres kapcsolódási pontokat az Ösztörű első száma. Így olvashatunk az ecsegi puszták eltűnő állati fajairól, a csökkenő biodiverzitásról, a térképtárban pedig arról, hogyan nézett ki a Sárrét és a Nagykunság Lázár deák térképén. Az irodalmi rovatban Sinka István verseit olvashatjuk. A második szám Hajdú József Köszöntöm az Olvasót! című írásával kezdődik, majd JUBILEUM „A hullámok tovább gyűrűznek...” – A Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület másfél évtizedéről – tárgyilagos megközelítéssel ugyancsak Hajdú József írását olvashatjuk. A TERMÉS rovatban Dévaványa anyakönyvekben rejtőzködő múltja címmel Bagdi Márton cikke szerepel. Marsi István Adalékok a Rákosi-korszak dévaványai kitelepítettjeinek történetéhez – A kitelepítettek és az őket befogadók küzdelmei emlékére. Ezt követi A dévavánvai emberek élete, szokásai az I. világháború után Szarka Elemér írása. (forrás:mno.hu)

2011. július 25-én megnyílt Karcagon a KALÁRIS néptáncosok és kézművesek kellék boltja! Cím: Szent István sgt 17/7. sz alatt (BHG üzletsor) Tel: +3630/2057129

2011.július 23-án Berekfürdőn.11.00-től Indonézia hagyományos tárgyai címmel nyílik kiállítás a Bod László Művelődési Házban. A kiállítást megnyitja Maruli Tua Sagala Úr, az Indonéz Köztársaság Magyarországi Nagykövete. 15.00-től Hagyományos indonéz zene és tánc a strandfürdő nagyszínpadán. 16.00-tól Indonézia gasztronómiája, filmvetítés gyerekeknek. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! (forrás:berekfurdo.hu)

Találkozás Jókai Anna Kossuth-díjas írónővel, aki a családról, az otthonról, a házasságról beszél 2011. július 22-én, pénteken 18.00-kor a berekfürdői Megbékélés Háza nagytermében. A helyszínen könyvvásárlásra és dedikálásra is lesz lehetőség. Mindenit szeretettel várnak! (forrás:berekfurdo.hu)

Az egészségének megőrzőse érdekében szeretettel hívjuk és várjuk 2011 július 16-án, szombaton 9.00-től a berekfürdői Termál- és Strandfürdő területén tartandó programunkra, melyben ingyenes testzsírszázalék számítás, vérnyomásmérés, vércukor- és koleszterintszínt mérés, diétás- és életmód tanácsadás lesz. Mindenkit szeretettel várunk! Rákbetegek Országos Szövetségének karcagi csoportja.

Berekfürdő, Pávai faluja mottóval a településen a termál kutak fúrását irányító geológus, Pávai Vajna Ferenc munkásságára emlékeztek születésének 125. évfordulója alkalmából 2011. július elsején, pénteken a nagykunsági községben. Az 1886-ban Erdélyben született és 1964-ben elhunyt Pávai Vajna Ferencet már gimnazistaként is többnyire a természet érdekelte, egyik. 1906 szeptemberében 15 koronával a zsebében megjelent a Pázmány Péter Tudományegyetemen, azon töprengve, milyen szakra is iratkozzon be. Tanár nem akart lenni, orvos sem, így a természet iránti vonzalma miatt beiratkozott a bölcsészkarra, és rögtön felvett három tárgyat: a természetrajzot, a kémiát és a földrajzot. De belehallgatott a fizika és a néprajzi előadásokba is, mert korán ráébredt, hogy egy új utakat kereső szakember nem lehet szakbarbár, a világ dolgai ugyanis összefüggenek egymással. Az első világháború után a kőolaj és a földgáz fellelésének egyik fő terepe az Alföld lett, amelynek aljzata addig csak az artézi fúrások nyomán, s így viszonylag kisebb mélységig vált ismertté. Pávai Vajna Ferencet Hajdúszoboszlóra Balázs Endre orvos hívta, aki közölte vele, hogy egy helybeli lakos szőlőjében artézi kutat fúrtak, és meleg vizet találtak 140-150 méteres mélységben. Kimentek a szőlőbe, és Pávai azonnal felfigyelt a vízből kiváló gáz szagára. Mivel a környék amúgy is beleesett a kutatási tervekbe, Pávai aknákat mélyíttetett a Bánomkerti részen, majd a rétegdőlésekből megállapította a fúrás legcélszerűbb helyét. A kőolaj helyett azonban 1600 liter/perc 73 Celsius fokos termálvíz tört fel 1091 méterről, napi 3700 köbémter földgázzal együtt. A nép a feltörő meleg vizet elnevezte csodaforrásnak, és tény, hogy e nélkül az ismeretlennek mondható faluból soha nem vált volna híres gyógyfürdőhely 1925 után. ...

2011 július 9-én (szombaton) 19 órától Karcagon a Kossuth téren, a sétáló utcán felállított filagóriánál fellép KARCAG VÁROS VEGYESKARA, és a SINFUL PASSIONS EGYÜTTES. Mindenkit szeretettel várnak !

Berekfürdő Önkormányzata tisztelettel meghív minden érdeklődőt Pávai Vajna Ferenc geológus (a képen) születésének 125. évfordulója, valamint  a község önállóvá válásának 19. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi eseményre 2011. július 01-én. 14.30-kor koszorúzás Pávai Vajna Ferenc emléktáblájánál. (Termál-és Strandfürdő főbejáratánál). 15.00-kor folytatódik a program a Bod László Művelődési Házban, ahol ünnepi beszédet mond: Dr. Hajdú Lajos Berekfürdő polgármestere, majd Pávai Vajna Ferenc munkásságáról tart előadást Barabás Imre, a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság geológus szakértője. Ezt követően díszpolgári cím adományozására kerül sor, és a Berekfürdőért kitüntetés átadására. 

A „Tiszafüred Császlód természeti értékekre alapozott ártéri kalandpark fejlesztése a Tisza-tavi régió turisztikai látogatottságának növeléséért” című projekt szakmai bemutatására került sor 2011. június 23-án, majd a nyilvános nyitórendezvényre június 30-án Tiszafüreden, a Tisza Balneum Hotel-ben. A 250 millió Ft összértékű beruházás 50%-os támogatással valósul meg. 18 hektáros területével Magyarország legnagyobb kalandparkjaként tartható számon. A Robin KalandSziget kompjárattal és motoros csónakokkal közelíthető meg. A kialakított pallóút és egyes elemei akadálymentesítettek. A vendégek biztonságáról és szórakozásáról ipari és egyéb alpintechnikai képesítéssel rendelkező animátor gondoskodik, a legmodernebb és legújabb típusú biztosító felszerelések garantálják a vendégek biztonságát. A Tisza-tó vadregényes szigetén, festői környezetben, az ártéren, 18 hektáron épült Robin KalandSziget kicsiknek és nagyoknak, egyéneknek és közösségeknek is egész napos szórakozási lehetőséget kínál.A különleges, kalandos vagy épp extrém kikapcsolódásra vágyók kipróbálhatják magukat akár az adrenalin-növelő kerékpáros triálpályán, a különböző nehézségi szintekből álló erdei kötélpályákon, vagy az olyan egyedülálló vízi attrakciókon, mint a water walker, a vízicsopper vagy a vízikenguru. A zorb pedig a háromdimenziós száguldás szerelmeseinek ajánlott. Ezek mellett mászótorony, számháború-, minigolf- és íjászpálya, valamint tanösvény is várja az ide érkezőket. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult kalandpark vízi úton, komppal vagy csónakkal közelíthető meg. Az egyedülálló, 140 élményelemes komplexum egyik fő attrakciója az a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas 15 méter magas kültéri mászófal, amely erőt, ügyességet és bátorságot egyaránt igényel. A fal tetején, a 17 méter magasan megépített kilátóból gyönyörködhetnek a kalandot keresők a Tisza-tó csodálatos állat- és növényvilágában, ahonnan aztán 300 és 400 méter hosszú drótkötél csúszdán ereszkedhetnek le a résztvevők. A Császlód-sziget kuriózuma az erdei kalandpálya, amely gyerekeknek és felnőtteknek, különböző nehézségi szinteken, egyenként 10-12 méteres játékot foglal magában kb. 1500 méteres hosszúságban. Látványos és különleges a sziget belsejét védő töltés tetején húzódó erdei tornapálya és a fák lombkorona szintjére épített magaslati kötélpályás tanösvény is. A sziget változatos növénytársulásai között kanyarog a 2 kilométer hosszú pallóút, amelyen végigsétálva láthatjuk a fák törzsén a házigazda Robin Hód rágásnyomait is. A zorbbal zorbonauta lehet, aki a hatalmas, átlátszó gumigömb belsejében vállalja a háromdimenziós száguldást a dombon lefele, és állítja a világot a feje tetejére. A számháború- vagy a minigolf pálya, a húzódzkodó vagy a fekvenyomó pad pedig további sportlehetőséget kínál a mozgás szerelmeseinek. (forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség)