2012. június 17, vasárnap Kisújszálláson a Papi Lajos Alkotóházban, a Nagykun klubban és a  Kossuth Lajos Általános iskolában (Főbejárat a Papi Lajos Alkotóház felől) Belépő: 14 éves korig 200 Ft, 14 éves kortól 500 Ft. 10 órától folyamatosan, egész nap: Ingyenes ugrálóvárak (focicsúszda, elvarázsolt kastély, légpárnás ugráló, ugráló piciknek)  babakuckó, kézműves helyszínek, szalmaház, emlékfotó készítése Süsüvel és „családjával”,  Süsü megmérettetései Toma és Csapata furfangjaival, Tekergőtér, modellező sátor, airsoft sátor, arcfestés, hennafestés, buborék varázs, KÖKE sátor, bajvívós játékok a Szabad Lovagok Rendjével, elektromos autópálya, tombola, szerencsekerék, játszó kamion, póni lovaglás, pónifogatozás, lufihajtogatás, Csukás meseszoba, FISCHER TIP bemutató, 10 óra: Kézműves játszóház a Nagykun klubban pont gyűjtéssel, 10.30 óra: Mazsorett bemutató – a túrkevei és kisújszállási mazsorett csoportok fellépése, Kisújszállási gyerekek ugrálóköteles műsora, 11.30  óra: Modellező bemutató, A Kisújszállási Modellező Klub bemutatója, 12.30 óra: Aszfaltrajz verseny, színpadi versenyek, 14 órától a Nagykun klubban: A fegyverneki pORCZYjó csoport Furfangos Péter c. mesejátéka, A Kereplő Családi Színház Ludas Matyi c. mesejátéka, 15.30 óra: A MEGASZTÁR döntős SZŰCS ÁDÁM műsora, A műsorban vendégként szerepel Nagy Renáta a Csillag születik elődöntőse, 16.30 óra: QUANTUM XXL (CSILLAG SZÜLETIK), 17.15: Dalma Dance Club, 18 óra: CARAMEL. Bővebb információ: www.muvhazkisujszallas.hu, Művelődési és Ifjúsági Központ 59/610-530

A tavalyi hatalmas sikerre való tekintettel a 2012-ben ismét megrendezésre kerülő Tehetségkutató Fesztiválra várják a kedves jelentkezőket. Az előadók szakmai zsűri előtt mutathatják be tehetségüket, valamint idén már közönségdíj elnyerésére is lehetőség nyílik, tehát érdemes a rajongótábort is megmozdítani a közönségszavazatok és a baráti hangulat növelése érdekében. Díjazás: 1. hely: 25 000 Ft + Kupa+ Oklevél, 2. hely: 15 000 Ft + Oklevél, 3. hely: 10 000 Ft + Oklevél, + közönségdíj!+ további fellépési lehetőségek! Jelentkezés: A berekberendezve@gmail.com címre küldött üzenetben, aminek ajánlott tartalma: - a zenekar és a tagok neve, hangszere, - stílus megjelölése, - zenekar székhelye, - rövid leírás a zenekarról, - esetleges technikai igények. Jelentkezési határidő: 2012. június 21.
Az eredményhirdetés után további fellépők szórakoztatják a nagyérdeműt! 

Tavaly első ízben szólt a felhívás: Vedd fel a kesztyűt!, s az idén újra összefogást hirdettek a tiszta Magyarországért. 2012. június 2-án a környezettisztogatási akció Karcagról indul, hiszen a Magyar Televízió élő adásban ad hírt arról, hogy az Erdei Tornapálya bejáratánál lévő füves területen Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter és Dobos László Karcag polgármestere köszönti a mozgalomhoz csatlakozókat, majd 6-8 helyszínen kezdődik a szemétszedés és a közterület megtisztítása.

Ügyességi lovasversenyt rendeznek 2012. május 27-én Berekfürdőn hat kategóriában, minden korosztálynak. A versenyről további információ: 06(30)508-33-44, és a lovasverseny.hu oldalon.

A püspökladányi Kolláth Galéria szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait a Kaiser étterembe (Karcag, Dózsa Gy. út 3.) 2012. május 17-én 17 órára Tóth Tünde (a képen) festőművész kiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitja,a képeket bemutatja Türke Jánosné nyugalmazott igazgató. Közreműködik Bánsághy Kálmán klasszikus gitáron. A kiállított képek megvásárolhatók. A megnyitón ásvány, tenyésztett gyöngy és rogyasztott üveg ékszerek is kaphatók.

Magyarország etnikai térképén különös színfoltot jelentenek a kunok. A róluk szóló írások kiemelik a harcos természetet, a nomád életforma teremtette szilaj szellemet, aminek nyomát a kunságiak sajátos történeti tudatában még ma is fellelhetjük. Kik voltak és honnan jöttek ezek, a történelmüket átverekedő török műveltségű néptöredékek, akiknek különféle elnevezéséről, úgy mint koman, kuman, kun, szári, kipcsak bizánci és latin nyelvű források is megemlékeznek? Ha megállunk a Radnai-hágó csodálatos vidékén, nem mehetünk úgy tovább, hogy meg ne emlékezzünk arra, hogy Kötöny kun vezér körülbelül 770 éve itt vezette be népét - a mintegy negyvenezer családot - a Kárpát-medencébe. 1239-ben Kötöny kán, a kunok fejedelme, menedéket és bebocsáttatást kért a magyar IV Béla királytól, ugyanis a kétszáz évig virágzó Kun Birodalomnak, Cumania-nak, a terjeszkedő mongol Birodalom véget vetett. A kunok a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami 1239-ben, húsvét másnapján történt meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, s a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta a kunok vezérét, és behívta őket az országba. A kunok teljes letelepítése, befogadása, életmódjuk megváltoztatása természetesen hosszú, és küzdelmekkel terhes időszak volt. Véglegesen csak évszázadokkal később fejeződött be. Állíthatjuk azonban, hogy a kunok életének határpontja köthető a Radnai-hágóhoz, hiszen három alapvetően fontos területen volt határpont a kunok számára: az új hazát illetően, az életmód-váltás tekintetében és új vallásuk felvétele terén. Új haza-IV.Béla király befogadta a kunokat, azon feltétellel, hogy megígérték rendelkezésre állnak a háborúk alatt. És ezt a megelőlegezett bizalmat a kunok a legdrágábbal hálálták meg: készek voltak életüket és vérüket áldozni királyukért, új hazájukért. A keleti taktikával harcoló kunok, melyek hadserege főleg könnyűlovas íjászokból állt, erős támaszai lettek a királynak, jelentős erőt képviseltek a királyi hadseregben. Katonai feladataik miatt a kunok jelentősége egyre nőtt. A kunok 150 éven át az Árpád-házi királyok fő támaszai lettek. Az Árpád-házi királyok számára a kun közösség katonai szempontból volt nagyon fontos, hisz a magyar királynak nem volt megfelelő számú, azonnal mozgósítható és hűséges hadserege. Így a kunok a székelyek mellett a legfontosabb olyan magyar népelemmé váltak magyar földön, akik nélkül ezentúl magyar király nem harcolt. Az Árpád-korban a Magyar Királyság hadseregének legnagyobb létszáma 40-50 ezer főből állt, ebből 10 ezer kun katona volt. Ha csak a kun eredetű szavainkat vesszük sorba, megfigyelhetjük, hogy úgy olvadtak be a magyar nyelvbe, ahogy a kunok a magyarságba. Ilyen kun eredetű szavaink, melyek szervesen beépültek a magyar nyelvbe: balta, bicska, buzogány, csákány, hurok, kalauz, kobak, komondor, köldök, köpönyeg, özön, tőzeg. Új életmód-A kunok eredetileg nomád nagy állattartó életmódot folytattak, és törzsi-nemzetségi szervezetben, sátortáborokban éltek. A mai Kazahsztán, majd Ukrajna területén létrehozták a 11-12. századi Európa legerősebb nomád államát. A korabeli krónikák és tudósítások Kunországnak hívták ezt az államot. Ötvösművészetük és fémmegmunkálásuk igen fejlett lehetett. Idejük nagy részét pásztorkodással, állattartással töltötték. Bizonyos csoportjaik, ha letelepedtek valahova hosszabb időre, a tárgyi és nyelvi emlékek szerint földműveléssel is foglalkoztak. Törvényeiket maguk szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A XIX. századig tartott ez a különös jogállapot, melyhez fogható nem volt Európában. XV-XVI. századra a kunok megtelepülése befejeződött. Mindez életmódváltást, asszimilációt, és átalakuló kultúrát jelentett számukra, azonban a zárt társadalmi berendezkedés következtében az egykori kun műveltség számos eleme nemzedékről nemzedékre öröklődött. A kun nép úgy integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte, azonban identitását a mai napig megtartotta. (forrás:a kunok bejövetele)