Hiánypótló ismeretterjesztő filmet mutat be a Duna és a Duna World Televízió a hazánkba települt kunokról. Aki kicsit foglalkozik a történelmünkkel, az tudja, hogy IV. Béla a 13. században telepítette Magyarországra a kunokat. Egy átlagos magyar tudása talán ennyiben ki is merül erről a népcsoportról. Honnan jöttek a kunok, vannak-e ma is fellelhető gyökereik? Mit adtak a történelmünkhöz és vándorlásaik során a világ kulturális örökségéhez? Mindezeket megtudhatjuk a „Keletről jött emberek-Kunok” című ismeretterjesztő filmből. Kenyeres Gyula - producer: A „Keletről jött emberek-Kunok”  elkészítésének fő oka, hogy jómagam karcagi kunként és a Kunszövetség alapító tagjaként érintett vagyok a témában. Másrészről, aki filmekkel foglalkozik, az előbb-utóbb eljut oda, hogy a felmenőiről is forgasson. A film hiánypótló alkotás is, hiszen a magyarok eleve kevés ismerettel rendelkeznek a kunokról. A kunok története azért is érdekes, mert a Magyarországon történt letelepedésük előtti korszak elég jól dokumentált, így több, tényen alapuló ismerettel is rendelkezünk róla. A kunok 1279-ben kapták meg a királytól  kollektív nemesi címet. A kollektív nemesség rendszere a kun ember számára kevesebb kötöttséggel járt, amelynek köszönhetően szabadabban is gondolkodhattak. Ma is sok híres közéleti személy vallja magát kunnak. Csak példaként említve: Csukás István író, Berecz András mesemondó, Varga Mihály és dr. Fazekas Sándor miniszterek. Közülük többen is megszólalnak majd a filmben. Számos érdekességet teszünk a 2x52 perces filmbe. Az egyik ilyen a kazahsztáni Otrar romváros, amelynek húsz négyzetkilométerén csak úgy hemzsegnek a régészeti kincsek: nyílhegyek, csontvázak, fűthető fürdők és házrészek maradványai stb. A vályogváros bizonyíték arra, hogy őseink irányítottak komoly városokat is, nem csak jurtában laktak. Ez egy óriási feltárás, amelyben akár a magyar régészek is szerepet vállalhatnának. A filmet az alábbi időpontokban sugározza a televízió: Duna World Keletről jött emberek - A kunok 2/1. 2015.02.17. 17:45. Duna World Keletről jött emberek - A kunok 2/2. 2015.02.24. 17:45. DunaTV Keletről jött emberek - A kunok 2/1. 2015.02.19. 15:30. DunaTV Keletről jött emberek - A kunok 2/2. 2015.02.26. 15:30. (forrás:gondola.hu)

Elkészült a a Keletről jött emberek - A kunok c. film adta hírül az egyik közösségi portálon Kenyeres Gyula, a TISZApART Média ügyvezető-producere (a képen). Országos premier a következő helyeken és időben: Duna World Keletről jött emberek - A kunok 2/1. 2015.02.17. 17:45. Duna World Keletről jött emberek - A kunok 2/2. 2015.02.24. 17:45. DunaTV Keletről jött emberek - A kunok 2/1. 2015.02.19. 15:30. DunaTV Keletről jött emberek - A kunok 2/2. 2015.02.26. 15:30. Film beharangozója itt megtekinthető: http://youtu.be/0-zdn0RINho

Az immár 8. éve Kárpát-medencei összefogással létrejövő rendezvény számos helyszíne közül az egyik Karcag lesz. A 24 órás felolvasást a Pap Béla Gyülekezeti Házban, Karcag, Varró utca 4. szám alatt tartják 2015. február 20-án (péntektől) 18 órától február 21-én, (szombatig) 18 óráig. A rendezvényhez 24 órás időtartama alatt bármikor lehet csatlakozni, de a szervezők kérik, hogy aki szívesen olvasna, azt előtte jelezze, hogy melyik időpontban és melyik műből szeretne idézni. Így tudják biztosítani, hogy a program zökkenőmentes, folyamatos legyen. A rendezvény főszervezője: Nagy Éva a Karcagi Nagykun Református Gimnázium tanára.

2014. december 5-6-án zajlott a Nemzetközi Bartók Zongoraverseny döntője. Az Óbudai Társaskör méltó színhelye volt ennek a csodálatos eseménynek. Az országból 52 zeneiskola képviseltette magát és voltak versenyzők a határon túliról is. A két napos rendezvény egy hatalmas Bartók ünnepséggé vált. Gyönyörködhettünk a szebbnél-szebb Bartók művekben és a gyerekek lenyűgöző előadásában. Felemelő érzés volt, hogy a karcagi Erkel Ferenc zeneiskolából növendékem,Tóth Luca is bemutathatta műsorát a sok tehetséges fiatal között. Lucának - mivel kis városból érkeztünk - sok szokatlan körülménnyel is meg kellett birkóznia (szigorú szervezési menetrend, kivetítők, hangfelvétel, hosszú várakozás…). Nagyon jól vette az akadályokat, sikerült egy szép előadással megkoronáznia a hosszú, lelkes és sok munkával járó felkészülési folyamatot. Nagyon nagy elismerés illeti a tanítványomat ezért a szép eredményért! Írta: Zbiskó Zolátnné (forrás: altisk-karcag.hu)

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A Nagykunságban is számtalan ünnepséggel tisztelegnek ennek a napnak az emlékére.

Karcag


Berekfürdő


Kisújszállás 


Kunszentmárton

A doni katasztrófa áldozataira emlékeznek 2015. január 11-én, vasárnap 10:00-től Karcagon. A református templomban az istentiszteleten igét hirdet Nt. Koncz Tibor elnök-lelkész. Az istentisztelet után a Kun-Piétánál emlékeznek és gyertyát gyújtanak az elesettek emlékére.

Megjelent a Barbaricum Könyvműhely kiadásában a Magyar Művészeti Akadémia hathatós anyagi támogatásával Körmendi Lajos összes művei II. kötete Rideg István szerkesztésében. "Körmendi Lajos nemzedékünk egyik vitathatatlan fémjelzője, a Nagykunságnak pedig már szinte klasszikusnak számító személyisége volt"- írta róla Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus. A kötetbemutatóra 2014. december 22-én került sor Karcagon a Múzeumkert Rendezvényközpontban, ahol megkaphatták a Körmendi Lajos összes művei I. és II. kötetét is a karcagi általános és középiskolák, a Hatkunság (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Túrkeve) Berekfürdő, Mesterszállás, Mezőtúr és Szolnok közkönyvtárainak képviselői valamint a Barbaricum Könyvműhely tagjai. A rendezvényen  Körmendi Lajos verseit és próza részleteit hallgathatták meg a jelenlévők Barna Sándor vers- és prózamondó és Domján Sándor egyetemi hallgató előadásában.

Emlékezzünk Körmendi Lajosra! Kedves barátaink, ismerőseink! Kívánunk mindenkinek Boldog Új Évet és reméljük sok alkalommal tudunk majd még örömet szerezni a zenénkkel nektek! Ebben az évben lesz a SenoR zenekar megalakulásának 30. évfordulója! Tekintsünk előre, de a számot nézve illik vissza is nézni és felidézni pillanatokat, amik formáltak, segítettek, vagy egyszerűen csak nagyon jók voltak! Sokan tudjátok, hogy amatőr zenekarként játszottunk a 80-as években, de meghatározó emberek segítettek és óvtak minket. Kocsis Nándor mindig mellettünk volt most már tudom, hogy igazi menedzser típus volt, aki mindig józanon látta, hogy mi a helyes! És mi hallgattunk rá -általában-. Nándi által ismerhettük meg Körmendi Lajost, aki első perctől támogatta munkánkat, dicsérte önálló törekvéseinket, segített, szervezett és általa lettünk úgynevezett vizsgázott zenészek 19-20 évesen és Ő volt az, akire itt sokan - fiatalok -  hallgattunk, figyeltünk rá és közben csodálatos éveket éltünk meg ami végig kísért idáig! Emlékezünk Rá ! Találtunk itt a Youtube-n egy felvételt, ami soha nem jött volna létre Lajos nélkül. Ha megnézitek látjátok, halljátok Lajost beszélni, láthattok sok ismerős fiatal arcot, akik ma már meglett emberek, családanyák! Láthattok picit minket is. 1988-as Tv felvétel, de biztos vagyok benne - ha bárkit megkérdeztek - mindannyian boldogan emlékeznek azokra az évekre és ha nem az elsőben, de a második mondatban benne van az a név, hogy Körmendi Lajos! Mi így emlékezünk Rá ! Jó TV nézést kívánunk ! (Írta: Perge Tibor)

Kazahsztán fővárosában, Asztanában van egy csodálatos piramis alakú kultúrpalota, amelynek egyik szintjén könyvtár működik (International Turkish Academy).















      
A könyvtár kiemelt helyén, egy magyar kutató emlékpolca található. Mándoki Kongur István turkológus, őstörténet kutató az, akit ezzel a tisztelettel illetnek Kazahsztánban.

Karcagon született 1944. február 10-én. Egész életét a kunok kutatásának szentelte. Kutatómunkája közben, 1992. augusztus 22-én itt érte a szívroham, amely az életét vette. Almatiban (régi nevén: Alma-Ata)  temették el. Emlékét és könyvtárát azóta is itt őrzik, ...mert rokonok vagyunk. (Írta: Pánti Róza, a fotókat Palotás János készítette)