"Körmendi Lajos 1946. június 6-án született Karcagon. (...) A kun hagyományokkal, a Nagykunsággal oly tökéletesen azonosuló író, akinek irodalmi, kultúraszervezői munkásságát nemcsak befolyásolta, de meg is határozta ez az erőteljes vonzalom, kötődés, valójában – származását tekintve – nem volt kun. Illetve, dehogyisnem. A Nagykunság szülő- és felnevelő helye lett, s azonosságát is az itteni népcsoportban vélte megtalálni olyannyira, hogy nemcsak a Kunság történetét kutatta-olvasta kitartóan, de a türk rokonnépeket is fölkereste Ázsiában, és sokat fordított az irodalmukból.(...) (Forrás: www.esolap.hu)

A Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békediktátum 100. nemzeti gyásznapjára emlékeznek Karcagon a Református Nagytemplomban 2020. június 4-én, csütörtökön 15:30-tól. Mécsesgyújtás, emlékező istentisztelet, 100 másodpercig szól az emlékharang. Az Országzászlót félárbócra eresztik. Közreműködnek a Kováts Mihály Huszárbandérium tagjai.

Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. Izgalmas történet az igazságról, becsületről, kitartástól, a szerelem és a költészet erejéről. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján.

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-fekete-bojtar-drama-magyar-faD6z0wnMVehFfyv

"Gyermekkorom boldog és felhőtlen éveit nagyon sok kedves öreg ember között töltöttem. Elsőként említeném drága jó nagyatyámat és nagyanyámat. Nem maradhatnak ki a felsorolásból az öreg nagynénik, nagybácsik, a nagyon kedves szomszéd nénik és szomszéd bácsik és a kedves ismerősök sem. A kedves régi emlékek felidéződnek bennem, mikor rájuk emlékezem. Eszembe jutnak bölcs tanácsaik, miket hosszú életük során szereztek és jóakaratúlag nekem és másoknak tovább adtak. Nagyon sok szívet-lelket vidámító humoros történetet (adomát) hallottam, helyi népszokásokat és az ezekhez kapcsolódó íratlan szabályokat. A kedves öregek télen egymás házához mentek tanyázni – főleg a szomszédok –, nyáron pedig a kapuban, kisszéken ülve mondták a különböző adomákat, történeteket. Legtöbbjüket még ők is az elődeiktől hallották. Emlékszem rá, hogy nyári délutánokon valamelyik öreg szomszéd néni kiült a kapuba, utána sorakoztak a többi szomszédok, főleg öreg nénik, hónuk alatt hozva a kisszéket. Mikor odaértek a kint ülőkhöz, a napszaknak megfelelően köszöntötték egymást, és a jövevény a már kint ülő mellé telepedett. Miután már ketten voltak ment a beszélgetés nagyban. Ezután akik érkeztek, szintén köszöntötték egymást és a jövevények hozzátették: Hasznos beszílgetíst! A már ott ülők felelték: Rísze legyík benne! Sokszor nyolcan tízen is összejöttek. Először megbeszélték a napi eseményeket, utána rákerítettík a sort a rígi dógokra. Ugyanúgy zajlott télen is a tanyázás, csak akkor a fűtött szobában, a kemence mellett." (Szerepi Nagy Attila)

Rideg Enikő Alexandra nyolcéves. A karcagi Györffy István Általános Iskola harmadikos tanulója. 1993. június 15-én született Karcagon. A Szivárvány 1998 nevű nemzetközi rajzpályázaton különdíjat nyert. 1998-ban a Karcag irodalmi és művészeti periodika Röptető című rovatában már jelentek meg rajzai és egy verse. Ezt a könyvet „három évben" írta, óvodásán, elsős és másodikos korában. Nagyon tehetséges.
(Körmendi Lajos író)

Szenzációs a dinamikája, a kifejezőereje, minden a helyén van. Minden átlátszó, csak vonalra redukált. Nagyon eredeti egyéniség. Minden érzést ki tud fejezni a vonallal. Teljesen szabadon engedi szárnyalni a fantáziáját. Nem ismer akadályokat a vonal előtt.
(Sípos Ferencné rajztanár)

"Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, a ezáltal üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő!" Ipolyi-Stummer Arnold nagyváradi püspök, néprajzkutató meglátása mindenkor időszerű. Az emlékek nemcsak a leírt könyvekben lehetnek jelen, hanem ott vannak azokban az eszközökben, tárgyakban, amelyeket az emberek életük során akár a háztartásban, akár a gazdaságban, akár egyéb munkájuk, szórakozásuk során használtak. Ezek összegyűjtése egyre nehezebb és sokszor már lehetetlen, hiszen az idő és az emberi gondatlanság eltűnteti, megsemmisíti. Ez az a pillanat, amikor végleg elvesznek s már az emlékük is feledésbe merül. Ezt szerettem volna elkerülni. A végleges feledést. (Bíró Endre) Forrás: bucsaimuzeum.webnode.hu

A Kisújszálláson található alkotóház a nevét Papi Lajos szobrászművészről kapta, aki ebben az épületben élt és alkotott 1987-ig haláláig. Papi Lajos Kisújszálláson született 1921-ben. 1945-től kiállító szobrászművész, több önálló kiállítása volt, valamint rendszeresen vett részt csoportos kiállításokon is.
Kisújszálláson az Alkotóház udvarán, az Emlékparkban, a Városháza dísztermében, a Gimnázium és a Kollégium épületében számos műalkotásával ismerkedhetünk meg. Műveit Szolnokon, Pécsen, Sopronban, a Villányi Nemzetközi Szoborparkban, Lengyelországban és Szlovákiában is megtalálhatjuk.
Az Alkotóházban található műveinek hagyatéka a képzőművészeti gyűjteménye, melynek egy része állandóan megtekinthető az Alkotóház udvarán, valamint a kiállítótermekben.
Itt található az a három kiállító helyiség is, melyekben időszaki kiállítások tekinthetők meg kortárs és helyi művészek alkotásaiból egész évben.

Kováts Mihály-emlékhely Karcagon a Deák körút és a Liliom út találkozásánál, Kováts Mihály (1724-1779) karcagi születésű huszárezredes szülőháza helyén állították fel az emlékművet 1994-ben. Fabriczy Kováts Mihály ezredes George Washington seregében megszervezte a könnyûlovasságot (huszárságot), ezzel jelentõsen hozzájárult az amerikai függetlenségi háború gyõzelméhez. Az emlékhelyen egy fehér kapun emléktábla örökíti meg Kováts Mihály nevét. 

Az abádszalóki Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az Abádszalókra érkező vendégeknek. A folyosón a XIX. század fordulójának éveiből származó használati tárgyak vannak. Itt a kismesterségek közül a bognár, kötélgyártás, csipkeverés eszközei is megtekinthetők.

Vertcsipkéből egy szerényebb kiállításban is gyönyörködhetnek a vendégek. A falakat borító gazdag falvédő gyűjtemény szövegeinek böngészése is érdekes szórakozást jelenthet. Az épületben van egy berendezett paraszt tisztaszoba. Bútorzata szintén ebből a korból származik.

A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence 560 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg három helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni.

Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint elmondhatjuk, hogy ez Európa leggazdagabb viselet együttese. Természetesen ez a munka nem befejezett. Évente 25-30 új darabbal bővül.

A negyedik szobában 60 ország diplomatái, államfői által ajándékozott, 240 db népviseletes babában is gyönyörködhetnek a látogatók.

Nyitvatartás:  05.01. - 09.30. keddtől vasárnapig: 9:00-12:00

ELMARAD!

A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum és a Nagykunsági Népművészek Egyesülete szervezésében nyílik kiállítás Kunkapu címmel 2020. március 12-én, csütörtökön 16:00-kor a Györffy István Nagykun Múzeumban. A kiállítást megnyitja: Dr. Kemecsi Lajos a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója, közreműködik a Madarász Imre Egyesített Óvoda Kunrózsa kamarakórusa. A kiállítást rendezte: Dr. S. Kovács Ilona etnográfus.