2013. november 4-ei a SIKK KLUB-ban (Debrecen, Domb utca 1.) a moldvai-csángó táncházban a közismert zenészt, Szabó Balázst (Szabó Balázs Bandája, ex-Suhancos) köszönthetjük. Balázs a Sugalló zenekar alapító tagjaként szoros köteléket ápol debreceni barátaival, és a barátság apropóján újra csatlakozik a zenekarhoz egy este erejéig. Fontos kiemelnünk, hogy az este folyamán végig csángó táncházi muzsika szól, Balázs nem fog saját dalokat játszani! Belépő: 400.-Ft/fő. További infók: www.sugallo.hu

A földesi Karácsony Sándor Közösségi Ház szeretettel vár minden kedves érdeklődőt 2013. november 4-én (hétfőn) 17.00 órától Berde Sándor fotográfus „Viseletek viselői” című kiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitja: Jeneiné Dr. Egri Izabella Földes község polgármestere. Közreműködik: Gyönyörű Zsigmond. A kiállítás megtekinthető: 2013. november 18-ig nyitvatartási időben.

A Kun Mediátor Utazási Iroda által szervezett 2013. évi "Utazz velünk gondolatban!" című turisztikai vetélkedő döntőbe jutott csapatai: 1. Föcisek Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Kálmán Imre, Soós Dávid, Balog Katalin 180 pont, 2. Charlie angyalai Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Szabó István Róbert, Vincze János, Koncz Tibor 174 pont, 3. Iron ladies Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Fehér Tünde, Mester Melitta,Szarka Boglárka 172 pont, 4. Tipszmiksz Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Kiss Bence, Váczi Lajos, Simon Dániel János 171 pont, 5. Brassai Team Brassai Sámuel Gimn. és Műszaki Szki. Gulyás Norbert, Bányász Judit, Rost Enikő 168 pont, 6. Volga Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Nagy Márton, Bakos Fatima, Szentesi Szimonetta Alexa 164 pont, 6. HungarIQm Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Tóth Gergő, Rózsa Imre, Hamar Bence 164 pont, 7. Felhőnjárók Debreceni Református Gimnázium Dóczy Gimnázium Szabó Levenete, Tönkő Márton, Nagy Dániel 160 pont, 8. London Karcagi Nagykun Ref.Gimn., Eü. Szki. és Koll. Urbán Andrea, Láposi Adrienn, Nyitrai Nóra 156 pont, 9. Próféták Bercsényi Miklós Kat.Gimn.,Koll.,Ált. Isk. és Óvoda Őzse Máté, Veres József 153 pont, 10.Ba-Kő Karacs Ferenc Gimn., Szki., Szi. És Koll. Balogh Bence László, Kőhalmi Máté István 151 pont. Gratulálunk a döntőbe jutott csapatoknak, további jó felkészülést és sikeres vetélkedést kívánunk!

33 művész 45 alkotása látható azon a kiállításon, melyet 2013. október 29-ém 16:00-kor nyitnak meg a VOKE Egyetértés Művelődési Központban (Debrecen Faraktár u.67.) A tárlatot Máté László gyűjteményéből válogatták. A kiállítást Dr. Vitéz Ferenc művészeti író és Máté László, a képek tulajdonosa mutatja be. Közreműködik: Pazár István zongoraművész.

2013. október 28-án, hétfőn 16:00-kor a karcagi katolikus templomban szentmisét mond Gulyás Zsolt atya az élő és már elhunyt pedagógusokért. Közreműködnek a Laurus Művészeti Iskola növendékei. Minden még aktív és a nyugdíjban lévő pedagógust szeretettel várnak a szervezők, a karcagi Nyugdíjas Klub tagjai és vezetője: Mátyusné Kiss-Pál Róza.

Meghalt Für Lajos. Az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere, MDF-alapítótag és egykori 56-os felkelő 2013. október 22-én, kedden hajnalban  a budapesti Honvédkórházban - tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-t. Für Lajos 82 éves volt. Für Lajos Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakára járt, ahol 1954-ben végzett. 1956-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegédje volt. 1954–1957 között tartalékos alhadnagy volt (a rangtól 1956-os tevékenysége miatt fosztották meg). 1956-ban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára. Közreműködött a debreceni forradalmi követelések megfogalmazásában és ő nyújtotta át őket a kormánynak. A forradalom leverése után szovjetek rövid időre internálták. Tanársegédi állását a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-os szerepe miatt elveszítette és ezzel kutatói pályája derékba tört. Az 1963-as általános amnesztia után 1964–1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztály-vezetője. 1980-ig az Írószövetség könyvtárának tudományos főmunkatársa. 1980-ban újra a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, ezúttal tudományos titkári tisztségben 1987-ig. 1988–1990 között az ELTE BTK középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén docens, 1990–2000 között egyetemi tanár. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja volt, 1990-1994 között az Antall-, majd a Boross-kormányban töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot. 1996-ban a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből (ezáltal megvált pártelnöki tisztségétől is) és független képviselőként folytatta munkáját. Bizottsági helyét az akkori rendelkezés miatt elvesztette, mert ekkor független képviselő nem lehetett bizottsági tag. 2007-ben részt vett a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda megalapításában - írja életrajzi összefoglalójában a Wikipédia. A Honvédelmi Minisztérium saját halottjának tekinti az egykori tárcavezetőt, és osztozik a család gyászában. A volt miniszter temetését a család kérésének megfelelően szűk, családi körben rendezik majd meg - írta a HM. (forrás: Orientpress/MTI/Wikipédia)

2013 őszén a Gazdaszemmel című könyv bemutatójára hívtak  a bihari falvak egyikébe, Nagyrábéra. Vendéglátómmal, Kocsis Csabával, a művelődési ház igazgatójával, aki maga is író, szerkesztő, közösségszervező a közönségtalálkozó előtt körbejártuk a kétezer-háromszz lelkes falut. Nagy felújítási munkálatok folynak az Echerolles kastélyban, megújult a közösségi ház, melynek parkjában két gondosan berendezett tájház idézi a bihari családok életmódját. A 19. századi módosgazda házat még Szűcs Sándor, a Sárrét neves néprajzkutatója instrukciója alapján építették az 1970-es évek végén, nyolcvanas évek elején. A szegényebbek „kisház”-ának áttelepítésére az 1990-es években került sor. Ebben jelenleg a falu 20. századi történetének dokumentumait őrzik.Az oncsa-sor házai viszont megújultak csakúgy, mint a református templom, sőt az egész falu. Az Erdélyből ismert négy kicsi toronnyal díszített tornya mellett a 2006-ban Sinka István és Kodály Zoltán emlékére állított szépen faragott kopjafa, és a községi park valamint a községháza bejáratánál álló hatalmas székelykapuk is hirdetik, hogy eleven a kapcsolat a Székelyfölddel. A fazekasságáról ismert Korond testvértelepülés mellett a mezőségi Szentjobb delegácói is rendszeresen részt vesznek a „Sárrét íze fesztivál”-on, melyet az idén már hetedszer rendeztek meg.  A nagy kiterjedésű porták azonban sok esetben műveletlenek, ami jelzi, hogy (ez a falu is az öregedés útján halad) gazdájuk az év nagy részében külföldön dolgozik. Ugyanakkor gondosan berendezett szálláshelyek, közösségi épületek tulajdonosai, üzemeltetői várják a lovaglóversenyekre és egyéb látnivalók megtekintésére ide látogató turistákat. A faluban található helyszínek, emlékhelyek (Vannak itt szobrok, domborművek, közte a Györfi szobrásztestvérek alkotásai.)  mellett a mai irodalom népszerűsítéséért is sokat tesz a közösségi ház igazgatója. Többször járt itt a nagykunsági Körmendi Lajos, Dienes Eszter, Jókai Anna, Vári Fábián László, Bakó Endre és mások. Berecz András műsora kapcsán született az ötlet az említett kopjafa állítására. (A nagyszalontai születésű Sinka István a nagyrábéi pusztán töltött évei alatt kapta a „fekete bojtár” nevet az itteni gányólányoktól. A békéstarhosi születésű Kodály Zoltán pedig abban az időben gyűjtötte a szalontai dallamokat. Sinka később egyébként találkozott a falu népével író-olvasó találkozón is.) A Sárréti Népfőiskola - melynek igazgatója a biharnagybajomi Szűcs Sándor volt – lelkes kutatója a földesi Péter Imre, akit ez alkalommal szintén meghívott a könyvbemutatóra. Falunéző sétánk során betértünk a helyi pálinkafőzdébe is,  ahol éppen szorgos munka folyt. A tulajdonos, miután fokolta az éppen készülő párlatot, szakított arra időt, hogy végig vezessen a mezőgazdasági gép és -eszköz gyűjteményén. Ványai Gusztáv agrármérnök (a képen) egy évtized alatt nem kis elkötelezettséggel, gondossággal és anyagi ráfordítással hozta létre a közel kétezres tárgyi gyűjteményét. A 65 méter hosszú, 6 méter széles épület előtt álló gangon egymás mellett sorakoznak a különböző típusú ekék, boronák, kocsik, a cséplőgép, a Hofherr-traktor és más nagyméretű tárgyak. Az épületben 14 helyiségben tematikus rendben vannak elhelyezve a kisebb tárgyak. A témacsoportok a következők: ősfoglalkozások, vadfogás, méhészet, halászat, vadászat, pásztorkodás, szántás, vetés, betakarítás, szőlészet-borászat, őrlés, kenyérsütés, tejfeldolgozás, konyhai eszközök. Vannak itt ritkaságok bőven csakúgy az archaikus eszközök, mint az újítás, korszerűsítés jegyében született találmányok vagy gép-makettek között. Hasznos ismereteket szerezhetnek itt a mezőgazdasági profilú közép- és felsőfokú képzésben részesülők csakúgy, mint az anyagi kultúra iránt érdeklődő pályakezdő néprajzosok. A gyűjtemény értékét növeli, hogy a Kárpát-medence különböző tájairól kerültek ugyan ide, de a gyűjtemény tulajdonosa szakszerűen adatolja (Bátky Zsigmond néprajzi útmutatása alapján). 1356 tárgy nyilvántartásba véve, fotózva van. Még kb. 500 vár leltározásra, amelyhez jól jönne egy kis segítség nyugdíjas muzeológusoktól, a szegedi vagy más néprajzi illetve agrár tanszékekről. A tulajdonos a tárgyak konzerválásáról is gondoskodik. Ványai Gusztáv szakirodalmi és tárgyismerete lenyűgöző és példás. Az egymás mellett sorakozó tárgyak jól mutatják, hogy a 20. századi parasztgazdaságokban hogyan jelentkezett a fejlődés, hogyan bővült, korszerűsödött az eszközállomány. Jól lehet az itt látható kisgépek többségén túlhaladt már az idő, mégsem felesleges a közöttük való barangolás. Ötleteket adhat az innovációra hajló fiataloknak. Hogy a példa ragadós lehet, ezt bizonyítja a gyűjtemény tulajdonosának fia, aki maga is gyűjtővé vált.
(Írta és a fotókat közreadta: Örsi Julianna)
        

2013. október 23. Ez a nemzeti ünnep nagyon személyes nekem. Szüleim mesélték néha, hogy milyen volt Püspökladányban 1956 ősze. Nem sok mindent, hiszen nem vettek benne tevőlegesen részt, sem egyik oldalon, sem a másikon. Anyukám nagyon tud lelkesedni mai napig is, ezért el tudom képzelni, milyen örömmel tette ki a magyar zászlót a házunkra, mikor hallott a budapesti eseményekről, a békés felvonulásról. Aztán a következő napokban az utcabeli emberek jöttek, s mondták neki, hogy Babika! Vedd be a zászlót! Szegény anyám, hol behozta, hol kitette. Ahogyan percről perce, napról napra változott a helyzet. Hol bizakodtak, hol elkeseredtek. Pedig Püspökladányban nem is történt nagy tragédia. Aztán látták az emberek, hogy jönnek az orosz tankok és végleg bevették a nemzetiszín zászlót a házak homlokzatáról. Mindig eszembe jut ez a történet október 23-án. Ezért nagyon fontos hogy ott lobogjon a zászló a házunk falán. Este megyünk mécsessel csendesen emlékezni a pesti srácokra, a névtelen hősökre, akik meghaltak a szabadságért. Ott megyünk, ahol a tankok mentek annak idején. (Írta: Csontos Gabriella) 

Kiss Ferenc irodalomtörténész (Kosztolányi, Nagy László és az ifjabb költőnemzedékek kutatója) Kárpátalján, Tiszapéterfalván született 1928. nov. 11-én. Debrecenben érettségizett és ott szerzett magyar – történelem szakos tanári diplomát. Az egyetemi könyvtárban dolgozott, majd két évig a magyar irodalmi tanszéken tanított. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták és bebörtönözték, emiatt sokáig nem tudott elhelyezkedni. 1962-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1984-től a szegedi tanárképző főiskola tanára. A hatvanas évek végétől a „népi” ellenzék egyik kulcsembere. Súlyos agyvérzése 1987-ben munkaképtelenné tette és élete végéig kirekesztette a közéletből is. 1999 őszén hagyott itt bennünket. Budapesten élő fia, Kiss Ferenc neves népzenésztől tudjuk, hogy apja megrázó temetése óta eltelt 12 év, s ez idő alatt gyakran érezhették tanítványai, rajongói úgy, mintha méltatlanul megfeledkeztek volna róla. Mintha szándékosan elhallgatnák. Ekkor, 2012 májusában tanítványai, Bakos István és Kiss Gy. Csaba kezdeményezésére a Bethlen Gábor Alapítvány és a Magyar Írók Szövetsége rendezett az Eötvös Kollégiumban egy emlékülést, ahol barátai, pályatársai, tanítványai és rokonai mesélték el hozzá fűződő élményeiket. Itt fogalmazódott meg egy olyan Kiss Ferenc emlékkönyv megvalósításának gondolata is, amely ezen emlékezések és munkássága megkerülhetetlen eredményeinek, értékeinek méltatása és elemzése mellett tartalmazná néhány fontos, publikálatlan írását is, mint a Napló, vagy a „Felirat”. A közel 500 oldalasra bővült, hiánypótló kordokumentumokat is tartalmazó, eddig ismeretlen képekkel illusztrált Kiss Ferenc Emlékkönyv – egy példásan szép összefogás eredményeként – idén októberben jelenik meg a Kairosz Kiadó gondozásában, az irodalmár 85. születésnapjára. A Héttorony Fesztivál és Kiss Ferenc művészeti igazgató által kiadott program szerint bemutatója november 16-án lesz a beregszászi főiskolán, ahol felavatják Rieger Tibor bronzba öntött Kiss Ferenc irodalmár portréját is. (forrás:kmmi.org.ua)

Szent Dömötör-napi Behajtási ünnep Hortobágyon 2013. október 26-án. „Ősszel, ősszel Demeter nap közeledik" A juhászok a juhokat számba veszik.” A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek, az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre, hiszen az állat a „havat hazahozta a hátán”, vagyis már nem talált táplálékot a határban. A behajtásnak, vagy más néven szorulásnak megvoltak a jeles napokhoz kapcsolódó határnapjai: a marhákat Katalin, vagy Mihály napján, a juhokat Dömötör napján hajtották haza. A beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és bérfizetés is. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartja a közmondás, mely egyrészt a hideg idő beálltára utal, hiszen nem sokáig lehet már a szabadban maradni, másrészt a juhászok bottal táncoltatták meg azon társukat, akinél az elszámolásnál hiány mutatkozott. Dömötör napjának – aki egyébként a pásztorok védőszentje is volt – megünneplése a „dömötörözés” a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, amelyre már jó előre készültek, a csárdában, vagy az ún. pásztorházban s akár több napon át mulattak, pásztorbált tartottak. Szent Dömötör-napi Behajtási ünnepA behajtás népszokása elevenedik meg Hortobágyon e hónap 26-án a Kilenclyukú híd lábánál, amikor is a pásztorok állataik– rackajuhok, szürke marhák, nóniusz lovak, bivalyok – társaságában átvonulnak a hídon, miközben az érdeklődők a behajtás néprajzi hátteréről hallgathatnak érdekes információkat. A látványos felvonulás után lehetőség van a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, majd csikós bemutatóban is gyönyörködhetünk. A rendezvény ingyenesen látogatható, melynek ideje alatt a Pásztormúzeum oldalában a Pusztai Állatpark szamarai simogathatók és szamaragolhatók. (forrás:hortobagy.eu)