Tormay Cecile (1876-1937) A századforduló legnagyobb írónője 1876. október 8-án született Budapesten és egy ősi falusi udvarházban nevelkedett. Atyja nádudvari Tormay Béla államtitkár, a MTA tagja, a Lipótrend és a Vaskorona rend lovagja, nádudvari földbirtokos volt. Több mezőgazdasági tárgyú könyve jelent meg. Édesanyja munkácsi és barkaszói Barkassy Hermin, anyai ágon a híres olasz szabadságharcos Tüköryek leszármazottja. A nádudvari családi birtokot Tormay Károly - a nagyapa - vásárolja az 1848-as Szabadságharc utáni időben, majd Tormay Béla örökli.Cecile gyermekkorától kezdve az év jelentős időszakát Nádudvaron tölti.Négyéves korában megtanul olvasni. Iskoláit magánúton végzi. Tudatosan írónak készül. Kitűnően beszélt németül, franciául, angolul és olaszul. Apródszerelem c. novelláskötetét 1900-ban, Apró bűnök c. kötete követte. Regényírói képességeit egyre magasabb teljességben felmutató műve az Emberek a kövek között, 1911-ben jelent meg.Külföldön is elismerést vív ki magának. Megjelenik a regény német majd francia fordításban, több kiadást megérve. Anatole France francia regényíró, kitűnő elismerésben részesíti. Kevés férfival találkoztam a világirodalomban és, sohasem találkoztam asszonyíróval, aki oly kevés eszközzel tud életet adni embereknek és dolgoknak, mint a magyar Tormay Cecile Később 1936-ban irodalmi Nobel-díjra javasolja az írónőt.Tormay 1914-ben megjelent Régi ház c. regénye egy nemzedékváltó családregény.Egy hanyatló patrícius család történetét mutatja be, párhuzamosan a régi Pest megszületésével. A Régi ház mintája a nádudvari Tormay ház. A polgár - nemes házasság a regényben szülei házasságmintájának tükörképe. A Régi ház egyik legsikeresebb regénye.1913-ban elnyerte a MTA Péczely díját. Az első világháború kitörése kettétöri irodalmi karrierjét. Háborúban, amint tudjuk, hallgatnak a múzsák. 1914-től részt vállal a sebesült katonák ápolásában. Egész életében büszkén vallotta Az áldozat, nemes energia soha nem veszhet el.1923-ban - egy újabb feladat vállalása Magyarországért - megkezdi az Napkelet irodalmi folyóirat szerkesztését - és haláláig szerkeszti.A háborút követő fiatal író generációi szinte minden jeles képviselője itt mutatkozik be először. A folyóirat munkatársai: pl. Áprily Lajos, Erdélyi József, Herczeg Ferenc, Hóman Bálint, Kodály Zoltán, Makkai Sándor, Németh László, Mécs László, Remenyik Sándor stb. 1918-ban Viaszfigurák c. novelláskötetét, majd 1923-ban Megállt az óra c. novelláskötetét adja ki. 1930-ban Corvin-koszorúval ismerik el tevékenységét.1932-ben jelenik meg a Szent István életét és intelmeit magába foglaló Magyar Legendárium Molnár C. Pál festményeivel. Utolsó regénye az Ősi küldött 3 kötetes mű. Már nem tudta befejezni.Az írónő halála után Kállay Miklós író fejezi be, 1939-ben jelenik meg.1936-ban két debreceni professzor javaslatára az Akadémia Irodalmi Nobel-díjra terjeszti fel, de 1937-ben bekövetkezett halála miatt félbeszakad az egész ügy.Akár végakaratnak is tekinthetjük e sorát: A földön csak az az eszme maradandó értékű, amelyekért van, aki meghalni tud. 1937. április 5-én az Iparművészeti Múzeum kupolacsarnokából indul el utolsó útjára. A Kerepesi temető 42-es díszparcellájában az első sor 67. sz. sír lett az övé, de csak egy ideig.Rokonai 1969 novemberében megbontották sírját, maradványait exhumálták, mivel a sírhelyét egy építkezés fenyegette. Rokonai időközben mind elhaltak. Maradványait összehamvasztották szüleivel. Tormay Bélával és Tormay Bélánéval, valamint nagybátyjával, Barkassy Gézával. Azóta közös sírban a Farkasréti temető urnafülkéjében nyugszanak (50/362 jel) A család elképzelése szerint Nádudvaron a családi kriptában helyezték volna öröknyugalomra. A sors másként intézkedett. Tormay Cecileről utcát neveztek el Budapesten halála után, és szobrot állítottak neki a Károlyi-kertben. Ezek aztán eltűntek, az elhallgatásra ítélt műveivel együtt. Nádudvar fontos állomás volt számára. Időnként újra és újra el szereti mondani, mit köszönhet Nádudvarnak. Itt írja - többek között - a Bujdosó könyv második kötetét. Itt született - nagyrészt - az Ősi küldött című regénye. A Régi ház című regényéhez a régi Tormay kastély adja a mintát, az a kastély, amit már régen lebontottak. Téli időben sokszor hozta haza a fáradt írónőt Nádudvarra sógornője. Kabáról a téli éjszakában Nádudvarra hajtottak, tekintete megpihent a dermedt behavazott földeken, a rideg holdvilágba rajzolódó lombtalan fákon. Közben Marci kocsis csöndesen beszélgetett a bakon a lovakról, csikókról, gazdaságról. Úgy szeretette ezt hallgatni, mert egyszerre távolodni érezte a városi élet hajszáját. A feszültség feloldódott benne. Nádudvarért sokat tett az egész családja. Géza bátyja a nádudvari iskolai oktatást figyelemmel kíséri és segíti iskolaszék tagjaként is. 1940-ban Tormay Gézát Nádudvar díszpolgárává választják. Tormay Cecile tehetséges gyermekek taníttatását vállalta, ha kellett külföldön is saját költségén. Váradi Lajos festő és szobrászművész párizsi tanulmányait is ő fedezte. Nádudvaron a Kossuth téri I. Világháborús emlékművön az ő sorai emlékeztetnek azokra, akik soha nem tértek vissza.Az Ősi küldött című regénytrilógiáját a nádudvari nép ősi tisztasága motiválta. Megcsodálta a házak hivalkodás nélküli szépségét és nagyon szeretett elbeszélgetni a falu népével és a közeli Hortobágy pásztoraival. A csodálatos antenna felfogott mindent, ami láthatatlanul, csak tőle érezhetően maradt itt a régi múltból. Ez a regény a Tormayak udvarháza körül a magyar földből nőtt ki, a nemzet közvetlen jelenlétét példázza. Nádudvari szobájában az íróasztal melletti könyv bekeretezett borítója alá írt ajánlás: Ez a lovas ebből a curiából, a Hortobágyról beáradó ősmagyar csendből indult el 1933. augusztus 16. és december közén. Írásait sokan méltatták, tanulmányokat írtak róla, többek között Szerb Antal irodalomtörténész. Nyelvezete, stílusa színes, élvezetes.Történelmi regényeiben is képes hiteles atmoszférát teremteni. A már elfeledésre ítélt írónő több regénye megjelent a rendszerváltás után. Írásai ebben a nádudvari közegben gyökereznek, akkor is, ha máshová ültette át őket. Nádudvar örökségéhez hozzátartozik ez az életmű is.
Tormay Cecile művei
Regényei:
A régi ház (1914)
Az ősi küldött (1934-37)
Bujdosó könyv (1921-22)
Emberek a kövek között (1911)
Virágok városa ; Szirének hazája (1935)
A Csallóközi hattyú (1934)
A túlsó parton (1934)
A fehér barát (1937)
Novellái:
Apród-szerelem (1900)
Apró bűnök (1905)
Viaszfigurák (1918)
Álmok (1920)
Megállt az óra (1924)
Folyóirata:
Napkelet / szerk. (1923-1937)
Összes munkáit 1937-ben adták ki 12 kötetben adták ki.
Néhány műfordítása, és útirajza is van.