Karcagon csaknem két évszázada él a legenda a Morgó csárda körül. A vendéglő állítólag annak idején Rózsa Sándor és betyárjainak törzshelye volt — ám be- és kimenni sosem látták őket. Elképzelhető, hogy kétszáz év után megtalálták a karcagi Morgó csárdából kivezető alagút másik végét?
– A napokban hallottam, hogy megtalálták a Morgót összekötő egyik pincerendszer végét Karcagon, a Széchenyi sugárúton — mondja lelkesen Kovács Jánosné rokkantnyugdíjas. — A nagyapám egykor mesélte nekünk gyerekeknek, hogy a Főző-féle házban volt egy pince, amiben még híres betyárok is megfordult száz évvel ezelőtt.
Megmondom őszintén akkor megmosolyogtam azt, de ma már sajnálom, hogy nem hittem neki. Így nem tartom lehetetlennek, hogy a Morgóból a pandúrok elől menekülő Rózsa Sándor egykoron itt jött ki a város szélére. Nem is lenne rossz, ha ez beigazolódna, mert akkor a Csokonai látogatását őrző Varró utcai pince mellett ilyen emlékhelyünk is lehetne.
Az 1810-ben épült karcagi Morgó csárdához valóban legendák fűződnek, avat be az épület történetébe dr. Sántha József, a Karcagi Városvédő és Szépítő Egyesület tiszteletbeli elnöke. Elmondása szerint a csapóajtón lehetett a pincébe lejutni, ahonnan egy alagút vezetett a
püspökladányi határ felé lévő Ágota csárdához. A múlt században még annak is fellelhetőek voltak a nyomai. Ha jöttek a pandúrok, a Morgón át egérutat nyerhetett itt még a legendás betyár, Rózsa Sándor is. Az alagút létezését ma is helyi mondák őrzik, mondta el a városvédő. Aki arról is szólt, hogy egykoron több csárda volt a karcagi határban. A Morgó pincéje egy csodálatos boltíves kiképzésű helyiség, a monda szerint itt Rózsa Sándor is megfordult.
Az öregek elbeszélése alapján innen másik alagút is vezetett a város felé. Lehet, hogy ezt találták meg dr. Szalay Lászlóék, a volt Május 1. tsz épülete alatt, amikor elkezdték ott az egészségház kialakítását?
– Amikor elkezdtük az U alakú épület átalakítását, még nem gondoltuk, mire bukkanunk — kezdte dr. Szalayné dr. Szabó Anna gyógyszerész. — Az udvar felől haladtunk a három épületrész felújításával a patikarész irányába. Hogy olcsóbb legyen a fűtés, ide padlófűtést terveztünk. A munkások a régi aljzatbetont fel is verték, amikor egyikük jelezte, valami üreget talált alatta.
 Borzalmasan izgatott lettem, s kértem, ássanak tovább. Dr. Szalayné dr. Szabó Anna elmondta, az egykori téesztagok közül többen emlékeztek rá, hogy egy pince volt a Főző-féle ház alatt.
– Kihordtuk a föld egy részét az udvarra, a törmelékben azonban semmilyen lelet nem volt — folytatta a gyógyszerész hölgy. — Ez sem szegte azonban a kedvem, hiszen a Varró utcai Csokonai pincéhez hasonló boltívet találtunk lent. Ásatásra nem volt pénz, így félve attól, hogy feltörhet a víz, nem folytattuk a feltárást. Lezártuk a pincét, melyben 60 négyzetméteres, kétrekeszes boltíves rész rajzolódott ki. Hosszú botokkal annyit sikerült kideríteni, hogy az utcán egészen a kövesútig tarthat a pince.
Mivel a Morgótól légvonalban 150-200 méterre vagyunk, nem lehetetlen, hogy ez a másik vége az ottani pincealagútnak. Ezt erősítette meg egy építész is, aki még emlékezett rá, hogy pár évtizede a szemközti ház építésekor hasonló pincét találtak. Remélem közös összefogással egyszer fény derülhet arra, hogy a Morgóig vezet-e a pincénk.
Az önkormányzati tulajdonú Morgó csárda tavaly teljes külső-belső felújításon esett át. Bútorai, a kerámiák, a búbos kemence a városvédők és helyi népművészek összefogásával készült el. Jelenleg az épület a Nagykun-Ház Kft. kezelésében van. Aki kíváncsi arra, hol múlatta az időt egykoron Rózsa Sándor és Bogár Szabó Imre kiskunsági betyár, aki a legenda szerint innen indult utolsó rablóútjára, az térjen be és nézze meg.
(forrás:Történelem Portál)