Még a kilencvenes években történt - mikor az uram, Dr. Farkas Dezső volt a város polgármestere -, hogy egy baráti házaspár hozzá fordult segítségért. 
A barátaink hívő emberekként minden vasárnap ott vannak a misén. A családjuk nagy, hiszen egy egész padsort is megtöltenek a templomban. Nyáron történt az eset, mikor a püspökladányi Árnyas Kemping tele vendégekkel. Voltak olyan külföldiek, akik szinte az egész nyarat itt töltötték. Egy középkorú házaspár – Helén és Alois Hammer – Steierországból már évek óta ide jár. Ők is istenfélő emberek, és vasárnaponként ott vannak a templomban. Látják a nagy családot. Próbálnak velük szóba elegyedni, de mivel ők nem tudnak magyarul, a család pedig németül, így nehéz a kommunikáció. Itt lép a képbe az én drága jó uram, akit azonnal hívnak, hogy jöjjön tolmácsnak.
A Hammer házaspárral ezután mi is tartjuk a kapcsolatot telefon és levelezés útján. A kisvárosban – Garsten –, ahol élnek, az ottani templomi közösség egész évben ruhákat gyűjt, melyet Helén és kedves férje, Alois magyarországi tartózkodásukkor elhoznak Püspökladányba. A baráti család is tagja az itteni Karitasz csoportnak, ezért az osztrák adomány eljut a rászorulókhoz. Mikor Alois meghalt meglátogattuk Helént, aki férje elvesztése után egy idős otthonba költözött. 

A házukból sok mindent el kellett ajándékoznia, mert nem tudott mindent magával vinni. Így került hozzánk Alois kerékpárja és ez az Olivetti márkájú írógépe. Az uram ma is gyakran ráül a messziről jött drótszamárra. Az írógépet pedig örömmel ajándékozzuk a Bárándon található Múltunk Házában lévő Írógép gyűjteménybe. (Írta: Csontos Gabriella)