6.nap Vasárnap, lassan megtelt a hotel, a tengerparton is alakul az élet. Nincs karibi hangulat, de a moderátorokon nem múlik. Délelőtt egy nagy séta a tengerparton. Itt ismét szembesültem azzal, hogy a hotel az egy más világ. A valóságos arcot azon túl találtam. A hotel egy álarc, ami mögé bújva egy szerény ember is „királykodhat” pár napig. Azért vannak kivételek. Egyre jobban összerázódik a kis csapatunk, hasfájásig nevetünk, persze engemet mint legfiatalabbat ugratnak, de csak is a jó értelemben. Ebéd után szieszta a szobában, majd séta a kertben, meg egy kis „erezd el a hajam” is belefért a parton a „habpartin”. 

Vacsora után még beültünk egy bárba, majd fáradságra hivatkozva, feljöttem a szobába. Egyből kinyíltak az álmos szemeim, mikor kaptam az üzeneteket, hogy szeretett kisvárosomban (Püspökladányban) gázrobbanás volt. A gyomrom is összeszorult, mi van az otthoniakkal. Az anyukámnak most cseréltek új ablakot, de a hangrobbanásra és az azt követő morajlásokra, tuti nem hangszigetelt az ablak. Viszont helyén maradt nem törtek ki az ablaküvegek. A következő nap a Tequila gyárba megyünk. Biztos izgi lesz az is. (Írta: Mészáros Imréné, Jutka)