Galánfi András (Hajdúszoboszló, 1945. március 25. –) Kossuth-díjas magyar népművész, fafaragó iparművész. A Népművészet Mestere. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja (2012).
Pedagógus családban született, s maga is szülei hivatását választotta, elvégezte a debreceni Tanítóképző Főiskolát, majd Nyíregyházán a testnevelő tanári szakot, a Testnevelési Főiskolán pedig az edzői szakot s nyugalomba vonulásáig tanított. A tanítás mellett az előadói pálya is nagyon vonzotta, máig is számon tartják előadóművészként is, megalapította a Fiatalok Népművészeti Stúdióját. Az 1970-es évektől a tanítás mellett főleg fafaragással foglalkozott, köztéri gyermekjátékokat, padokat, bútorokat készített. A hagyományos fabútorok mellett elkezdett farönkökből faragni, rendkívüli érzékkel tudta megválasztani alapanyagát, a farönköt, s mesteri bútorokat (pad, szék, asztal) faragott azokból. Mintegy rátalált az ősi rönkbútor hagyományának folytatására, saját maga tervezte és kivitelezte a rönkbútorokat. 1985 óta már nemcsak népművészként, hanem fafaragó népi iparművészként is számon tartják iparművészeti szakmai körökben. A hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola dísztermét Galánfi András és Matl Péter fa domborművei díszítik. A fafaragásban ügyes gyermekek és ifjak sokat tanultak tőle főleg a nyári alkotói táborokban. 1992-ben megalapította a Nádudvari Kézműves Szakiskolát, amely európai hírűvé emelkedett, Írországból, Új-Zélandról, Walesből, finnektől, dánoktól, norvégoktól is jöttek a tanulni vágyok, méghozzá úgy, hogy semmiféle hírverést nem csaptak, csak tették a dolgukat és ennek a kisugárzása vonzotta oda az embereket.[2] Ezen iskola igazgatóhelyetteseként vonult nyugalomba 2008-ban, közben a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában működő kézműves táboroknak is egyik legjobb szakmai vezetője.
Díjak, elismerések
Király Zsiga-díj (1996)
A Népművészet Mestere díj (1997)
Pro Renovanda Cultura Hungariae (1998)
Kossuth-díj (2017)