Az első Önkormányzat megalakulása óta 25 év telt el. 1990-ben, az első szabad és demokratikus választások után Püspökladányban is megalakult az első Önkormányzat. Ennek emblematikus személyisége Dr. Farkas Dezső, a város első polgármestere. Dr. Farkas Dezső 1972-ben érettségizett a KLTE gyakorló gimnáziumában. Majd tanulmányait Németországban folytatta, és 1976-ban végzett közgazdászként. Ezt követően a Budapesti Közgazdasági Egyetemen 1980-ban szakközgazdász diplomát szerzett, és rá egy évvel a doktori címet is megkapta.
Családjával életét Hajdúszoboszlón kezdte, majd Debrecenbe költözött. A csapágy-gyár és a Hajdúsági Iparművek után a Megyei Tanács Tervosztályán dolgozott 1982-1986-ig, ahol komoly tapasztalatokra tett szert a települések gazdasági életének irányítása terén. 1987-ben szabadúszó, szellemi szabadfoglalkozású lett, elsősorban tolmácsolásból és fordításból élt. Politikai érdeklődése mindig is megvolt, de sokáig úgy gondolta, hogy belülről is meg lehet reformálni az államrendszert. A nyolcvanas évek végére azonban már a megoldást a többpártrendszerre épülő demokratikus átalakulásban látja. Lelkesen üdvözli az új társadalmi szervezetek, majd a pártok megalakulását. Farkas Dezsőt magánéletének változása - házassága Csontos Gabriellával - Püspökladányba hozta, és így itt a frissen megalakult MDF-nek Ő lett az elnöke.
Hogyan emlékszik vissza az első demokratikus választások idejére?Előzménye volt a nemzeti kerekasztal megalakulása. Ez azt jelentette, hogy 1989-ben le kellett ülni tárgyalni az ellenzéknek és az uralkodó pártnak; az egyik oldalon ültek az MDF, SZDSZ, FIDESZ, KISGAZDAPÁRT képviselői, a másik oldalon a régi rendszer képviselői: az MSZMP, a KISZ, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront. Meg kellett állapodni a választások időpontjában és lebonyolításának menetében, amit 1990-re tűztek ki. Ekkorra már városunkban is megalakultak az országos pártok helyi szervezetei, újságot, szórólapokat gyártottunk, gyűléseket szerveztünk, részt vettünk a tanácsüléseken. Emlékezetes akciónk volt az erdélyi magyarok megsegítésére gyűjtött segélyszállítmány megszervezése 1989. decemberében.
A mai fiatalok nem tudják, hogy mi a különbség a régi szocialista rendszer tanácsi vezetése és az önkormányzati rendszer irányítása között. Kérem, beszéljen erről! A tanácsok beépültek a kommunista diktatórikus rendszer hierarchiájába, ami azt jelentette, hogy felülről irányították a településeket.
Az önkormányzatiság lényege pedig, hogy minden közösség szabadon, önállóan működjön és döntsön érdekeinek érvényesítésében. Ehhez pedig az államnak kötelessége biztosítani az anyagi feltételeket.
Hogyan zajlott Püspökladányban az első önkormányzati választás? Akkoriban a választások helyi szinten is 2 fordulósak voltak. Az első fordulót 1990. szeptemberében tartották meg. Püspökladányt 10 körzetre osztották. Azok, akik a legtöbb szavazatot kapták, azok juthattak be az önkormányzati testületbe. Az első fordulóban a szavazás 3 körzetben lett érvényes és eredményes. A 2. fordulóban jutott be a körzetekből további 7 képviselő, és 9 képviselő pártlistáról került be a testületbe. Így 1990. október 14-én a 19 fős képviselő testületet megválasztották. A testületből 11 fő a jobboldali, 8 fő a baloldali gondolkodású polgárokat képviselte.
Elmondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű az első testület megalakulása. Kik voltak a tagjai? Baloldaliak: Dr. Pásztor János, Dr. Nagy László, Tomka Jánosné, Csizmadia Lajos és Ökrös István az MSZP jelöltjei, míg Szilágyi Lajos, Dr. Garamvölgyi György és Dr. Molnár László független jelöltként jutott be a testületbe.
A jobboldaliak pedig: Dr. Felszeghy Szabolcs, Györkei Gyula, Dr. Hódos József, Szilágyi Imre, Papp Sándor és Dr. Farkas Dezső az MDF, Kisgazda párt és Vállalkozók pártja támogatásával, Mile István, Dr. Nagy János és Szabó Ferenc az SZDSZ, Pereiné Borsos Gizella és Kardos István a FIDESZ jelöltjeiként lettek képviselők.
Hogyan történt a polgármester választás? Akkor még a polgármestert nem közvetlenül a lakosság választotta, hanem a megalakult testületnek volt ez a feladata. Meglehetősen fonák helyzet alakult ki, mert a jobboldal volt többségben a testületben, mégis a törvény szerint a volt tanácselnök jelölhette ki a polgármester választás időpontját. Ez pedig 1990. október 24-re esett, 10 nappal a választások után. Ez az időszak azzal telt el, hogy a baloldal erős kampányt indított, hogy a jobb oldaliak közül sikerüljön meggyőzni néhány embert, hogy szavazzon a baloldal jelöltjére. Városszerte ismert volt a két jelölt: Dr. Molnár László a régi rend jelöltje volt. Mile Istvánt az ellenzék jelölte, de az utolsó pillanatban (október 23-án este) visszamondta a jelölést, mert családját annyi atrocitás érte. A polgármester-választás másnap a jelenlegi házasságkötő-teremben kezdődött el. Csizmadia Lajos tanár úr, a legidősebb megválasztott képviselő vezette le az ülést. Nyilván, részben a törvényeket betartva igyekezett irányítani, részben a hatalmon maradni akaró baloldal „ukászait” követte. Ő ült a pulpitusnál, vele szemben félkörben ültek a képviselők és a hátuk mögött a baloldali tömeg zsúfolódott, a jobboldaliak pedig kiszorultak a folyosóra. A baloldaliak fel voltak készítve, hogy Mile Istvánt a jobboldal polgármester jelöltjét támadják hozzászólásukkal. Csak arra nem készülhettek föl, hogy a jobboldal jelöltje közben megváltozott, így Dr. Felszeghy Szabolcs bejelentette új jelöltjüket: Dr. Farkas Dezsőt. A felkészített tömeg nem tudott olyan gyorsan váltani és ők így az előre megszerkesztett koreográfia alapján Mile Istvánt szidták tovább. A végén csak sor került a fő napirendi pontra is: a polgármester választásra. A titkos szavazás 10:9-re dőlt el a jobboldal javára. (Ebből kiderült, hogy egyvalakit sikerült meggyőzni a baloldalnak, máig sem tudjuk, hogy kit.) Mindenesetre én vehettem át a városvezetést, mint a demokratikus választások első polgármestere.
Hogyan indult el az első önkormányzat működése? A működéshez pénz kellett. Nyilvánvalóan ennek egy részét az állami költségvetés biztosította, amit a törvény szerint csak működtetésre lehetett fordítani. Fejlesztésre csak az önkormányzat által kitermelt összeget lehetett felhasználni. Ez pedig a helyi adóból, vagyonértékesítésből vagy saját vállalkozásból jöhetett létre. Olykor céltámogatásra is számíthattunk az államtól. A nehézség abból adódott, hogy a működtetésre kapott pénzből nem lehetett fejlesztésre átcsoportosítani. Ahhoz viszont ragaszkodtunk, hogy a kötelezőn felül helyi adót ne vessünk ki az amúgy is elszegényedő, munkahelyeit elvesztő lakosságra. A működés egy másik forrása az államtól kapott vagyon, amiért aztán nekünk kellett felelősséget vállalni.
Feladatunk volt még mindazon szervezetek (bizottságok, intézmények, vállalatok) létrehozása, amivel az önkormányzat irányítani tudta a várost. A rendszer kialakítása egy hosszú folyamat volt és sok-sok nehézséggel járt. Sokszor éjszakába nyúló vitákon döntöttünk a város kérdéseiről. Tehettük mindezt a saját kontónkra, hiszen a képviselői tevékenységért akkor még nem járt fizetés vagy tiszteletdíj.
Melyek azok a legjelentősebb változások, amelyek az Ön polgármesteri munkás-ságának éveihez kötődnek? Legnagyobb feladat volt az áram, a gáz, a szennyvíz-hálózat átvétele az államtól. A közművesítésnek a technológiai sorrendjét be kellett tartani. Először a szennyvíz-vezetéket letenni az utak alá, majd leburkolni azokat. A gáz-és a telefonhálózat is a ’90-es évek elején épült ki Püspökladányban. Bővült a Petőfi iskola, rendeztük a főteret, támogattuk az egyházakat, a civil szervezeteket, alapítványokat hoztunk létre a sport, a kultúra és a tehetségek támogatására, kitüntetéseket alapítottunk, stb. Egyszóval nem volt egyszerű a város életének megszervezése: ha egy valaki jól járt valamivel, ha egy valakivel jót tettünk, akkor a másik tíz megsértődött.
Fontosnak tartja-e a polgármester politikai elkötelezettségét? Igen, mert ha a város vezetése nem „olyan színű”, mint a kormány, az több konfliktusnak a forrása lehet. Szerencsés egybeesés az, ami jelenleg is van városunkban, hogy mind a város vezetése mind az országgyűlési képviselője, mind a kormány a FIDESZ-KDNP párt elkötelezettjei. Ez erősíti a várost.
Hogyan látja a jelenlegi önkormányzati vezetés munkáját, és mit javasolna a jövőre vonatkozólag? Én azt hiszem, hogy jó úton haladnak. Nagyon örülök annak, hogy sok minden fejlődött. Ma már nagyobbak is a lehetőségek a pályázatok révén. Nyilván nyitott szemmel kell járni, nyilván kellenek a munkatársak, akik ebben segítenek, és hát kell egy olyan többség amely a szükséges politikai döntéseket ehhez meg tudja hozni. Fontos, hogy a mindenkori vezetésnek legyenek céljai, elképzelései városunk jövőjéről. Azt szokták mondani, hogy annak a hajósnak, akinek nincs célállomása, annak minden szél rossz, mert nem tudja, hogy merre akar menni. De, akinek van egy célja az tudja, hogy ez a szél jó, a másik szél meg nem jó, és akkor azt kikerüljük, ezt meg befogjuk a vitorlánkba. Úgyhogy „jó szelet” kívánok az utódaimnak!
(forrás:Püspökladányi Hirek 2015.novemberi szám, fotó:Lévai Péter)