A Kunok a XI. században, a népvándorlás idején Belső-Ázsiából indultak (eredeti szállásterületük, Kunország az Ural folyó és az Al-Duna közötti síkságon terült el). Útjuk során egyre több törzs csatlakozott hozzájuk. A XII. század első felében keleti és nyugati törzsszövetségre bomlottak. A keleti szövetség sokkal nagyobb földdel rendelkezett, és jelentős kézműves réteget foglalkoztatott.
Nekünk kun ivadékoknak az identitás tudatunkkal kapcsolatosan egyik legnagyobb bajunk az, hogy nem tudunk kun történetírásról, amely az egykor büszke, országló nép ( Kunország) sorsáról szólna.
Eleink Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival, a magyarsággal és a magyar populáció részévé váltak. A kunokról szóló leírások, mindazon információk és adatok, amelyek ránk maradtak, kun népünk szövetségeseitől, ellenfeleitől és ellenségeitől maradt ránk. 2009. augusztus 19-én nagykunlovascsapat indult útnak, hogy megtegyék azt az utat, melyet 770 évvel ezelőtt már a Kunok ősei megtettek. Lóháton és két szekérrel indultak útnak, hogy megtegyék a közel 600km-es utat. Az út nem csak fizikai erejüket, jellemüket, kitartásukat is próbára tette. A történelmi emlékmenetet határainkon túl is szeretettel, kedves ünnepséggel fogadták. Az ősök tiszteletére megtett lovas emléktúra a hazatalálást, a szülőföldünk iránti elkötelezett hűséget mutatja. Mert mi Kunok tudjuk, hogy itt vagyunk otthon.

Több településen zajlottak a kulturális rendezvények. Kun Viadal volt Kisújszálláson, Kun emlékhelyet avattak Ópusztaszeren, Kun Világtalálkozót rendeztek Félegyházán és még sorolhatnám a határon túli rendezvényeket is. Én most a mi városunkat emelném ki, ahol szintén megrendezték a Kunok I. Világtalálkozóját. Teszem ezt azért is, mert a mi városunk fogadta augusztus 30-án a Kis-Hegyesbori-kunhalomhoz érkező lovascsapatot, mely útjuk végállomását jelentette. 
Kun hagyományok napja során talpas íjászat, nomád lovasjáték, csatajelenet, lovas harci játékok voltak. A világtalálkozóhoz kapcsolódóan a kunok kutyáját, azaz a komondort nézhették meg azok, akik ellátogattak a Hungária Komondor Klub CAC kiállítására. A lovas programok után a Déryné Művelődési Központ Kopogók és Pántlika néptáncosai Vasárnap (szeptember 27-én ) a Kun emlékparkban felavatták a testvérvárosok ajándékát, egy kopjafát, mely a jövőbeni összefogásra is utal. A Zuglógerben huszárbemutató, népi és bioételek főzése mellett Ketel útja elnevezéssel a kunok történetét bemutató kiállítást láthattak. Találkoztam Dr. Fazekas Sándorral városunk polgármesterével.
Hogyan értékeli a most véget ért világtalálkozót?
— Számomra az volt a legmeghatóbb, hogy rengetegen vettek részt a találkozó eseményein. Bármely programra került sor, ott pótszékekre vagy pluszterületre volt szükség, a szabadtéri rendezvényeken emberek ezrei fordultak meg. A találkozó a 260 ezer főt tömörítő Kun Összefogás Konzorcium minden lakosát megérintette, ezáltal sikerült megélni azt a kun identitást, amelyre büszkék vagyunk, amelyet örököltünk és szeretnénk továbbvinni.
A hagyományőrző lovas programok szervezője Bene Sándor, a Pusztai Róka Hagyományőrző Egyesület elnöke volt:
— A kun emberek nagyon büszkék arra, hogy ők a kunságban élnek. Azt szokták mondani, a legjobb magyar emberek a kunok, erős tartásuk van, keményfejűek, büszkék arra, amit csinálnak. A két nap alatt igyekeztünk bemutatni mindazt, ami a kun lovas virtusból fennmaradt.
— Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke szerint is nagyon értékes volt mindenki számára a világtalálkozó, mely a 42 településen több tízezer embert megmozgatott. A konzorciumi összefogást példaértékűnek tartja, hiszen a nemes cél érdekében 42 kis- és nagykun település és két megyei önkormányzat fogott össze, hogy közösen szervezzen programokat a kunok betelepülésnek 770. évfordulójára.
Bízunk benne, hogy ez csak a kezdet volt és jövőre is lesz folytatása a Kunok találkozójának. Kiss Nikoletta Karcag, Szentannai S. Gimnázium, Szakközépiskola   (forrás: OTP Fáy András Alapítvány)