Az udvarunk közepén egy öreg cseresznyefa áll. Tavasszal, mikor virágba borul gyönyörű. A termése viszont keserű és igen picike szemű, de igen bőven van rajta mindég gyümölcs. Eleinte befőttet készítettem belőle, de azt nem igazán szereti a család. Az uram egyik nyárelőn azt gondolta, hogy lehet ebből akár lekvár is. És valóban, kimagozva és egy kis málnát hozzátéve igazán kellemes málna ízű lekvár lett belőle. A következő évben is nagyon sok cseresznyénk lett, ekkor epret tettünk hozzá a lekvár főzés alkalmával. Ez nem lett olyan finom, mivel az epernek nem volt annyira aromás íze, így jellegtelen lett maga a lekvár is. A sok gyümölcsből ekkor egy kevéske pálinka is készült, ahhoz meggy szemeket tettünk, ami ugyan jó ízt adott a finom nedűnek. Az idén eldöntöttük, hogy málnás cseresznye lekvár lesz a termés egy részéből, a nagyobb feléből pedig pálinka, hiszen kipróbáltuk, megkóstoltuk és ezeknek volt a legnagyobb keletje a családban. 2014. június 13-án, pénteken kivettem a dunsztból a 13 üveg cseresznye málna lekvárt. És még mondja valaki, hogy péntek 13. szerencsétlen nap! (Írta: Csontos Gabriella)