A Hajdúsági torma hungarikum, melyet 2004 óta az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé nyilvánított. A Hajdúsági torma oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára a torma (Armoracia rusticana, syn. Armoracia lapathifolia) növény hajdúsági tájkörzetben, dugványozás során kiszelektálódott tájfajtáinak gyökértörzse jogosult. A torma fogyasztott termése a gyökértörzs, vagyis a rizóma, amely az előző évi szaporítást szolgáló talpgyökerek megvastagodásából fejlődik, az ültetéstől a felszedésig mintegy 180 nap alatt. A hajdúsági tájkörzetben termelt torma más változatoktól jól elkülöníthető tulajdonságokkal rendelkezik: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Íze soha nem fás; viszonylag alacsony allil-izotiocianát tartalma okozza jellegzetesen csípős zamatát, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek. A dugvány 3–4 cm-es ránövést, úgynevezett „fejet” tartalmaz; hengeres teste 1,5–5 cm átmérőjű, 20–35 cm hosszúságú. A több évtizede kialakult bakhátas termelési technológia eltér az Európa más körzeteiben alkalmazott, gépesített, ferde ültetési technológiától, így a Hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthető az egyéb termesztéstechnológiában termelt tormáktól.(forrás: hungarikum szövetség)