vitéz Szamosszegi Bodó Sándor (Szamosszeg, 1920 - Budapest, 2013) emlékezete. Bodó Sándor képzőművész (festő-, szobrász és éremművész)  életének 94. évében, július 23-án, Budapesten, a Szent János kórházban csendben elhunyt. Két fia az USA-ból, halála előtt néhány nappal megérkezett és meglátogatták édesapjukat a betegágyánál. Édesapjuk a szeme villanásával még tudta őket üdvözölni, de  ezt követően meghalt. Olyan akaraterő volt benne, hogy fiai megérkezését  megvárta! Bodó Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyei Szamosszeg községben született, gazdálkodó parasztcsalád gyermekeként. A község bírája határozott fellépéssel  – felismerve a fiatal fiúban kibontakozó művészi tehetséget  –  felhozta Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán középiskolai tanulmányok nélkül is, azonnal felvették. Itt ismerkedett meg Fábián Ilona diáktársával, aki textilművészetet tanult és összeházasodtak. A  diktatúra éveiben, a Pénzverdében dolgozva, a „Békekölcsön” díszes rajzai  közé bujtatva beírta, hogy: „Ezt sose kapjátok vissza!...” Ezt a feliratot a kinyomtatás előtt az üzem vezetője véletlenül észrevette és Bodó Sándort feljelentette. Ezért  1954-ben elítélték és az 1956. október 23-i forradalom a kőbányai  gyűjtőfogházból szabadította ki. Hazatért családjához budai lakásukba, de a november 4-i szovjet agresszió utáni napokban feleségével és 3 éves kisfiával, Sándorral, a Hanság mocsarain keresztül, félig lábbeli nélkül, az andaui hídon jutottak át sok ezer magyar társukkal együtt Ausztriába. Bécsből a baptista egyház segítségével Washingtonba kerültek, ahol Amerika magyar származású hőséről, a karcagi születésű  Fabriczy Kováts Mihály huszár ezredesről elnevezett egyházi otthonba kerültek. Itt ismerkedtek meg az amerikai Függetlenségi Háború magyar hősének emlékével.  Innen ered Karcag város iránti érdeklődésük és későbbi segítőkészségük.
Washingtonból egy különös szerencse folytán, a nyugatabbra fekvő Tennessee  állam fővárosában, Nashville-ben telepedtek le.... Sok kiállítást rendeztek és sikeresen tudták művészetüket széles körben bemutatni. Sándor  paraszt fiúként kitűnően ismerte a lovak mozgását és testalkatát, csodálatosan szép és tökéletes lovas ábrázolásai vannak. Ezért figyelme sok egyéb mellett, a huszár múzeumok felé fordult, nem csak Amerikában, hanem Nyugat-Európában is, majd végül hazánkban, Sárváron is... Fontos esemény volt, hogy Buda vára török alóli felszabadulásának 300. évfordulójára 1986-ban, Bodó Sándor egy gyönyörű ezüst és arany veretű érem-sorozatot alkotott, amelyet a jubileumi ünnepségekre, az amerikai magyarságnak, számos magyarországi  intézménynek és közéleti vezetőnek  – már aki ezt megérdemelte – ajándékozott.  Ezenkívül a világ szabadságharcos hőseiről is készített egy nyolcrészes ezüst éremsorozatot, benne a karcagi Fabriczy Kováts Mihályt is szerepeltette... Bodó Sándornak festménye van a Parlamentben, a debreceni Református Kollégiumban, és egy egész szobát tölt meg „Bodó-terem” néven a budavári Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Történelmi festményeiből kiemelkednek: az ’56-os szabadságharcunkról, a Szent Korona Parlamentbe történő ünnepélyes átszállításáról és az egri 1552. évi ostromról szóló festményei....1991-ben Karcagon  a Kálvin-utcai általános iskolát dr. Fazekas Sándor polgármester úr kezdeményezésére Fabriczy Kovács Mihályról nevezték el és 1992-től kezdve, amerikai hősi halálának napján, minden évben emlékművénél  ünnepséget  rendeznek, amelyen a budapesti USA  nagykövetség mindig képviselteti magát. Itt  a magyar nemzeti  zászló mellett nem csak az USA nemzeti zászlóját tűzik ki, hanem a magyar Himnusz után, az USA  Himnuszát is eljátsszák. Bodó Sándorék  azonnal bekapcsolódtak ezekbe az ünnepségekbe,még amerikai tartózkodásuk idején is és az iskola kiváló tanulói részére jutalmazási lehetőséget alapítottak. A jutalom átadására távollétükben engem  bíztak meg, majd hazaköltözésük után, személyesen  is részt vettek, Ilona halála előtt ketten velem együtt, Ilona halála után, már csak Sándorral. 5-7 tanuló kitüntetésére nyílt lehetőség. Sajnos Sándor betegsége miatt, idén már csak én képviselhettem őket....Sok kitüntetése mellett legutóbb 2013. március  15-én a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozatát kapta meg. Élete alkonyán Bodó Sándor fontosnak tartotta, hogy sok értékes festményével, éremgyűjteményével és szobraival, felesége ifjúkorának városában Pécelen, a Pekáry-kastélyban megalapítsa,  az önkormányzat egyetértő támogatásával, a Magyar-Amerikai múzeumot. Sajnos  felavatását már nem érhette meg. Ennek befejezése a magyar társadalmi és művészi világ feladata! Családján kívül búcsúznak  a magyar és amerikai művészvilágból, akik jól ismerték, valamint szülőföldje, Szamosszeg község önkormányzata és lakossága,  Karcag város és a karcagi Kováts Mihály általános iskola tanári kara és tanulói, a Budavári Hadtörténeti Intézet és  Múzeum, és számos barátja, ismerőse. Temetéséről a hamvasztása után történik intézkedés.
A fenti megemlékezést Bodó Sándor  és  Bodó László fiaival egyetértésben barátjuk, a budapesti Hábel család írta, ebből idéztünk.(forrás:mvsz-au.com)