A hétvégén 2013. március másodikán eldugdostam a hagymát a kertben. Három sor lett. Olyan gyönyörűen sütött a nap, átszaladtam a szomszédba, hogy megkérdezzem Rozit és Marikát - szerintük lehet-e már veteményezni? Mondták, hogy igen, csak jó tíz centire dugjam le a pici hagymafejeket. Olyan jó volt kinn lenni a szabadban! A levegő, a fények, már teljesen az új évszakot, a tavaszt idézik. Bújnak ki a tulipánok is, a krókuszok, amiket az ősszel dugdostam el. Anyukám csodálkozik, hogy milyen dolgokat művelek, hiszen eddig nem nagyon foglalkoztam ilyesmikkel. Nekem meg az jutott eszembe, hogy hiszen ezt láttam tőle. A virágoskert mindig az ő kezétől volt szép a Zentai utcában, ahol felnőttem. Apukám a hobbikertben megtermelt minden zöldséget, gyümölcsöt a család számára. Tehát nincs min csodálkozni. Az ember azt csinálja felnőttként, amit gyermekként otthon látott tapasztalt. Jön a tavasz, itt az ideje a kertészkedésnek. Mindenkinek ajánlom. 
(Írta: Csontos Gabriella)