Szenti Ernő éretté, a teljesség foglalatává nemesült költészetével konokul keresi a rációt a jelenben is. "Tetszettek volna a józan paraszti észnél lejjebb nem adni" - figyelmezteti korunk hamis prófétáit. Költészetében helyet kap az alföldi táj, a Kunság, a jászkun magyarság különleges arculatának meghatározása. A költő a múlt és a jelen nyikorgó árnyai között keresi csak azért is a jövő értelmét és értelmezhetőségét, a hit és a kétely egymás kölcsönösen feltételező elléntétpárjai között. Amikor az embert cserbenhagyja az ész, megmentik a megérzései, s tovább lendítik a kételyeken: "kötelességteljesítésben az ösztön a legjobb". Pósa Zoltán ajánlja az olvasók figyelmébe Szenti Ernő Kisújszálláson élő hetvenesztendős - ma is aktív tanárembert-, költőt, grafikust, akinek Nyikorgó árnyak címmel most jelent meg verseskötete a Széphalom Könyvműhely gondozásában.