Ülök, üldögélek a büfében, fehér műanyag széken, nem kimondottan ülőgumóim edzése végett. Ha nem tévedek nagyot, egészen jól beleillek a tájba. Víz helyett két fiatal nő mosolyában fürdőzve. Egyik nő fiatalabb, mint a másik, amivel korántsem azt akarnám mondani, hogy a másik idősebb az egyiknél. Szépek, épp a szemembevalók. Süt a nap, tehát híven teljesíti a kötelességét, ragyog, mint a boldog ember képe. Sört iszom, barna sört. Jertek ó, ti barnák és szőkék, akarom mondani világosok: elvégre Gambrinus király hívei volnánk. Nadrágszíj- tágító testrészünk híven árulkodik erről. Ücsörgök hát a medence partján, a vízben kebelbarátaim, vízhívő szittyák lubickolnak. Mintha a boldogságban. Csontig, mit nem mondok! Lélekig áztatják magukat, átszellemülten bámulják, mit is? — a szép nőket, a szépnek remélt jövőt, halhatatlanságuk rejtélyes arabeszkjeit? Pávai-Vajna Ferenc lelke lebeg a bereki vizek fölött. Ez a lebegés régi, több mint egy évtizede tanúskodhatom erről, de hogy ez  Pávaié, az új tudás. Ennél szomorúbb tudásom, hogy Körmendi Lajos lelke is ott lebeg immár a vizek fölött. Ez a tudás felkavaróbb és fájdalmasabb is. Bizonyára így gondolják ezt vizet koptató barátaim is. Én nem kavarom a vizet, én csupán virtuális fürdőző vagyok. De jótékony hatására esküszöm, ez a hatás nem annyira testi, mint lelki. S a lélek vajon nem olyan fontos alkatrésze az embernek, mint a test? Súgja hang: De igen! Lajos barátunk hangján szól ez az igen. Aki már nem tükör által homályosan látja minden vizek létrehozóját, hanem színről színre. (részlet Fecske Csaba: Pávai-Vajna Ferenc emlékének  alcímű írásából.)
A Spanyolnátha új lapszámában: SPN+SPA: Levelek Pávainak címmel jelenik meg Fecske Csaba, Jenei Gyula, Kocsis Csaba, Korpa Tamás, Lapis József, Mezey Katalin, Oláh András, Susanna Lakner, Szenti Ernő, Tóth Imre írásai http://www.spanyolnatha.hu/uj-lapszam/spn-spa-pavai-vajna-ferenc-125/furdohelyek/3039/, http://www.spanyolnatha.hu/uj-lapszam/spn-spa-pavai-vajna-ferenc-125/-kedves-pavai-vajna-ur-/3045/